Dolgozók Lapja, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

2 DOLGOZOK LAPJA 1983. április I., péntek Magyar—jugoszláv kapcsolatok (Folytatás az 1 -es oldalról) vábbi elmélyítésére, ami meg­felel népeink érdekeinek. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Losoncai Pál. az Elnöki Tanács elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Lazar Mojszov, a JSZSZK külügyminisztere, továbbá Si­mon Pál, hazánk belgrádi és Milan Veres, Jugoszlávia bu­dapesti nagykövete. Hivatalos, baráti látogatását befejezve csütörtökön, a dél­utáni órákban elutazott Bu­dapestről Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Elnöksé­gének elnöke. A szomszédos baráti szocialista ország ál­lamfőjét ünnepélyesen bú­csúztatták'. ^ jugoszláv államelnök lá- tqgatásának Utolsó napján is sor került tárgyalásokra; Ká­dár János és Petar Sztambo­lics megbeszélésén kívül a baráti ország elnökének kísé­retében érkezett politikusom is véleménycserét folytattak magyar partnereikkel. Púja Frigyes külügyminiszter ju­goszláv kollégájával, Lazar Mojszovval megvitatta a köl­csönös érdeklődésre számot­tartó nemzetközi kérdéseket, valamint a kétoldalú kapcso­latok alakulását. Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter, a Ma­gyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködésig Bizottság magyar tagozatának . elnöke Nedeljko Mandics-csal. a szö­vetségi végrehajtó tanács tag­jával, az együttműködési, bi­zottság jugoszláv tagozatának elnökével találkozott. A társ­elnökök áttekintették a kül­kereskedelmi forgalom, vala­mint a kooperációs kapcsola­tok helyzetét, s kölcsönösen tájékoztatták egymást a leg­utóbbi találkozójuk óta vég­zett munkáról. KÖZÖS KÖZLEMÉNY Losonezi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására Petar Sztambolics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság , Elnökségének ^lnöke március. ,29. és 31. között hi­vatalos. baráti látogatást tett Magyarországon. A' látogatás során Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkára fogadta Pe­tar Sztambolicsot és szívélyes, baráti légkörben megbeszélést folytatott vele a két országot kölcsönösen érdeklő kérdé­sekről. Losonezi Pál és Petar Sztambolics a tárgyalásokon áttekintette a Magyar Nép­köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság sokoldalú , kapcsolatai­nak helyzetét, az együttműkö­dés fejlesztésének lehetősége­it és véleményt cserélt a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. A két elnök tájékoz­tatta egymást országaik szo­cialista épitőmunkájának eredményeiről. társadalmi- gazdasági fejlődéséről. A két elnök tárg3Talásain részt vett: magyar részről Púja Frigyes külügyminisz­ter. Hetényi István pénzügy- miniszter. a Magyar—Ju­goszláv Gazdásági Együttmű­ködési Bizottság magyar ta­gozatának elnöke. Simon Pál, Magyarország belgrádi nagy­követe, jugoszláv részről La­zar Mojszov külügyminiszter, Nedeljko Martplics, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács tagja, a Magyar—Jugoszláv Gazda­sági Együttműködési Bizott­ság jugoszláv tagozatának el­nöke és Milan Veres, Ju­goszlávia budapesti nagykö­vete. A két elnök megelégedéssel állapította meg, hogy a közös erőfeszítések eredményeként a két baráti szocialista or­szág jószomszédi viszonya po­litikai. gazdasági, kulturális együttműködése gyümölcsö­zően fejlődik. A felek újból megerősítet­ték, hogy a magvar—jugoszláv kapcsolatok a szuverenitás, a területi integritás, a függet­lenség. az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avat­kozás elvein. a szocializmus építésének közös céljain. a két ország belső fejlődésében és nemzetközi helyzetében meglevő különbségek kölcsö­nös figyelembevételén ala­pulnak. Ezek az elvek —, amelyeket Kádár János és Joszip Broz Tito találkozóin dolgoztak ki és erősítettek meg —, megbízható alapul szolgálnak a magyar—ju­goszláv együttműködés köl­csönösen előnyös, sokoldalú fejlődéséhez. Megerősítették szilárd elha­tározásukat, hogy ezeken a tartós alapokon folytatják a kapcsolatok erősítését Ma­gyarország és Jugoszlávia kö­zött. ' Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy egyre gazdago­dik a közvetlen együttműkö­dés a Magyar Népköztársaság és Jugoszlávia szocialista köz­társaságai. tartományai, va- láfhm't a két ország határ­menti területei "és testvérvá­rosai között. Hangsúlyozták a két ország lakossága közvet­len kapcsolatainak fontossá­gát is. A felek kedvezően értékel­ték a gazdasági együttműkö­dés eredményeit, a kiegyen­súlyozott árucsere-forgalom növekedését. Elismerően szól­tak azokról az erőfeszítések­ből, amelyeket a két ország kormánya. a magyar—ju­goszláv gazdasági együttmű­ködési bizottság és más gaz­dasági intézmények tettek ezért. A két fél egyetértett abban, hogy a magyar—jugoszláv kulturális, tudományos, okta­tási együttműködés eredmé­nyesen fejlődik és jól szolgál­ja a két ország népeinek kö­zös érdekeit. Készségüket fe­jezték ki, hogy e területeken előmozdítják és bővítik az együttműködést. Mindkét elnök hangsúlyoz­ta. hogy fontosnak tartja a Magyar Népköztársaságban élő szerb, horváj, szlovén, il­letve a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban elő magyar nemzetiség ki­egyensúlyozott helyzetét és sokoldalú fejlődése valameny- nyi társadalmi-gazdasági, kulturális-művelődési és más feltételének biztosítását. Ked­vezőnek értékelték, hogy a két ország jószomszédi kap­csolatának fejlesztésében a nemzetiségek a’híd , szerepét töltik be. Aláhúzták, hogy országaik elvi álláspontja a nemzetiségi kérdésben a két ország népéi barátsága erősí­tésének fontos eleme’ Losonezi Pál és Petar Sztambolics beható vélemény­cserét folytatott az • időszerű nemzetközi kérdésekről, kü­lönös figyelmet fordítva a nemzetközi feszültség enyhí-. tését, a békét és a nemzetközi biztonságot, az államok egyen­jogú. kölcsönösen előnyös együttműködésének • fejlesz­tését szolgáló erőfeszítésekre/ A két elnök megelégedéssel állapította meg, «hogy tárgya­lásaik eredményei hozzájárul­tak a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együtt­működésének és jószomszédi viszonyának elmélyítéséhez, a béke és biztonság erősítésé­hez. Petar Sztambolics, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnökségének el­nöke jugoszláviai hivatalos baráti látogatásra hívta meg Losonezi Pált, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A párbeszéd folytatódik Noha reálisan senki sem remélheti, hogy — ............ az Afganisztán körüli, vi­l ágpolitikaivá mélyült ellentétek könnyen meg­oldódhatnak, valami tagadhatatlanul megmoz­dult a jegessé dermedt regionális vitában. Cordovez, az ENSZ főtitkárának különleges megbízottja nemrég végigjárta a konfliktus­ban közvetlenül érintett államokat. Tapo- gatódzó tárgyalásainak célja a tavaly Géni­ben megkezdett megbeszélések felújítása volt. Irán ezúttal is elutasította a tárgyalásokba való bekapcsolódást, Pakisztán viszont bele­egyezett a dialógus áprilisi folytatásába. Már az első genfi eszmecsere is elég sa­játságos volt. hisz a felek közvetlenül nem tárgyaltak egymással, az ENSZ-diplomata közvetített közöttük. Gordovez legutóbbi. Kabul és Iszlámábád közötti ingadiplomáci­ájával a felek legalapvetőbb követeléseit igyekezett tisztázni, s ennek nyomán felvá­zolta egy kompromisszumos megoldás kör­vonalait. A konfliktus lényege változatlan; adott a néni demokratikus rendszer felépítésén mun­kálkodó afgán kormányzat. amely a kon­szolidáció legfőbb akadályának a Kabul el­len lázadó, kívülről támogatott ellenforradal­márokat látja. A Pakisztánt bázisterületnek használó, vallási mezbe burkolózó erőkkel szemben Kabul igénybe veszi a Szovjetunió közvetlen katonai segítségét. A pakisztáni álláspontot mindig súlyos el­lentmondások jellemezték. Iszlámábád nem ismerte be nyíltan, hogy segítséget adna az afgán ellenforradalmi csoportoknak, de az ame­rikai és kínai fegyverszállítmányok nyilván­valóan csak hivatalos segédlettel juthatnak el az észak-pakisztáni területen tanyázó af­gán lázadókhoz, Pakisztán a maga optikáján Ét mindenekelőtt a szovjet csapatok távozá­sának kérdését, a menekültprobléma rende­zését tartja a legfontosabbnak. Am a Szov­jetunió mindenkor hangoztatta, hogy kész csapatait maradéktalanul visszahívni, mi­helyt megszűnnek a behívást kiváltó okok. Vagyis elsősorban épp a külső beavatkozás! Az egész regionális probléma rendezése, az afgán—pakisztáni tárgyalások sorsa való­jában azon áll, vagy bukik, mennyire képes Iszlámábád függetleníteni magát fő szövetsé­gesétől. az Egyesült Államoktól. Washington — az iráni sah rendszerének összeomlása után — láthatóan Pakisztánt kívánja meg­tenni bázisállamának az Indiai-óceán és a Perzsa-öböl olyannyira érzékeny térségében. Az amerikai politika emellett egyfajta híd­főállásnak tekinti Pakisztánt az arab világ, főleg az blajmonarchiák felé, s valószínűleg szívesen venné, ha Iszlámábád aktívan be­kapcsolódna egy Amerika irányította „re­gionális rendfenntartásba”. A realitásokat tiszteletben tartva meg kell jegyezni, mindez éppenséggel nem idegen az iszlamabadi katonai rendszertől, s a mindent az Indiával való szembenállás szemüvegén át szemlélő Pakisztán már eddig is nem ke­vés aggodalomra okot adó katonai együtt­működést épített ki Washingtonnal. Csak re­mélni lehet, hogy a józanodásnak azok a je­lei. amelyeket az Afganisztánnal folytatandó (s Indiával immár huzamosabb ideje tartó) tárgyalások sugallnak, nem átmenetileg, s nem véletlenszerűek. Végül is Pakisztán egy nemzetiségi ellen- . . — tétek sújtotta. gazdasági bajok gyötörte, kényes helyzetű fejlődő ország — így a regionális megnyugvás ugyanúgy nem­zeti érdeke lenne, mint akár Afganisztánnak, akár Indiának. Haderőcsökkentés Május közepéig elnapolták a bécsi, közep-európai fegyve­res erőik és fegyverzet kölcsö­nös csökkentéséről folyó . tár­gyalásokat. A szünet előtti zá'rőülésen csütörtökön felszólalt Valeriah Mihajlov nagykövet, a szovjet küldöttség’ vezetője és kije­lentette: a tárgyalások most véget ért szakaszában a szoci­alista országok újabb jelentős kezdeményezéseket tettek, reá­lis lehetőségeket teremtve ar­ra, hogy már a közeljövőben megkezdjék a közép-európai katonai szembenállás szintjé­nek csökkentését­Mihajlov felszólította a nyu­gati résztvevőket: elemezzék a bécsi tárgyalásokon kialakult helyzetet és adjanak építő jel­legű választ a szocialista or­szágok javaslataira. „Szíria erős barátai” Da maszk uszban megelégedéssel és megnyugvással fogadták a szov­jet kormány szerdai nyilatkozatát, amely elítélte a Szíria megtámadá­sára .szőtt izraeli terveket. A damaszkuszi sajtó vezető he­lyen közölte és vezércikkekben üdvözölte a határozott szovjet állásfoglalást. „Minden jel arra vall, hogy Izrael nagyméretű ag­ressziót készít elő Szíria ellen — állapítja meg a Tisrin című lap. — A szovjet kormány most. fi­gyelmeztetést tett közzé ezekkel az előkészületekkel kapcsolatban, utalva rá, hogy Szíria az izraeli terjeszkedési tervek útjában áll. Izrael és protektorai nagyon jól tudják ázonban, hogy Szíriának erős barátai vannak, akik ellátják őt az agresszió visszaveréséhez szükséges minden eszközzel”. Az Al-Baath szintén azt emeli ki, hogy ^Szíria bátor helytállásával kiérdemelte a békés/,erető erők, mindenekelőtt a 'Szovjetunió, a szocialista, országok támogatását. KOMMENTÁR Nullából mennyi? A Reagan-kormánv lépéskényszere — így kom­mentálják, a sakk nyelvét kölcsönveve, az amerikai elnök szerdai beszédet. Reagan, mi­után a múlt héten nagy vihart kavart az űrbe tele­pítendő rakelavédelmi rendszerek remének felidézé­sével, most új húrokat fogott az amerikai politika hang­szerén. S hogy ez mennyire a kényszer eredmenye. azt az első sajtóvisszhangok egyebek között abban látták, hogy az új bejelentés Washingtonban merőben szo­katlan időben, a délutáni órákban történt. Az időel­tolódásra figyelve a Fehér Házban nyilván döntőnek tartották, hogy a hír az esti tévéhíradók és hírek csa­tornáin rögtön szétíusson Európán. Tehát az „euróra- kéták új kompromisszuma”, amit Amerika a jó egy évig makacsul tartott nullaváltozat helyett most ajánl, nyilvánvalóan mindenekelőtt Európának szánt meg­nyugtatás. . Nos. ennek fényében természetes, hogy a legelső kérdés az új ajánlat kapcsán csak egy lehet: miben jelent változást az eddigiekhez képest az. amit Rea­gan javasolt? Mivel az elnök csak annyit mondott, hogy kormánya hajlandó lényegesen csökkenteni az Európába telepítendő Pershingek és cirkalórakéták számát, s elhallgatta, hogy vajon mennyire is gondol, kétféle következtetés is logikusnak látszik. Egyrészt lehet, hogy ez valóban rugalmasabb tárgyalási hajla­mot takar, másrészt viszont elképzelhető, hogy a való­di szándékokat szándékosan ködösítette az elnöki be­jelentés. Az eddigi reagani politikát ismerve, ez utób­bi tűnik valószínűbbnek. Ettől függetlenül azonban mindenképpen fontos, hogy Washington végre hajlandó volt, legalábbis sza­vakban, szakítani a nullaváltozattal. Hogy mekkora lépés lehet ebből a mozdulatból, az később derül ki. Az azonban már most nyilvánvaló, hogy az amerikai ajánlat az „eurotelepítés” csökkentését és nem elha­gyását fogalmazta meg. Ez is kényszerkompromisz- szum, biztosra vehető: újabb engedményt Washington aligha tesz. Amiből következik, hogy az amerikai ra­kéták egy részét telepíteni fogják Európába. S mivel ez stratégiai fenyegetés a Szovjetunió számára, nyiivanvalóan befolyásolja a két nagy­hatalom fegyverzeteiről folytatott .más, tárgya­lásokat is. Zajszintmérés — munkahelyek zajszintjének, — gépek, berendezések zajszintjének, — közlekedés, környezet, lakás stb. zajszintjének mérése, — zajcsökkentő eljárások kidolgozása. MEGRENDELHETŐ: Tatabányai Elektromos Karbantartó .Vállalat, Tatabánya V., Komáromi u. 27. 2623 Kedves vendégünk! Kóstolja meg ételkülönlegességeinket! Tatabányán: JUBILEUM ÉTTEREM: bátaszéki bárányraguleves, kunsági pan­dúrleves, sonka elszászi káposztával, bá­ránycomb vajas tésztában, „Jubileum” poharas krém. HALÁSZKERT ÉTTEREM: ököruszályleves, báránygerinc Szavoy- módra, tűzdelt nyúlgerinc csipkeízzel, sült fagylalt. Oroszlányon: ARANYCSILLE ÉTTEREM: magyaros töltött csirke, Marchall-máj. Tatán: KRISTÁLY ÉTTEREM: Mészáros-leves, bárány cotlette tavaszia- san. rántott bárány. báránypaprikás, töltött jérce gödöllői módra. Komáromban: FREGATT ÉTTEREM: komáromi tyúkhúsleves, erőleves tojás- kocsonyával, rántott nyúlcomb, bárány­paprikás, lángoló palacsinta. Fs-tergomban: HÉVÍZ ÉTTEREM: tűzdelt nyúlgerinc, nyúlcomb áfonyával, báránysült. burgonya, párolt káposzta. FÜRDŐ ÉTTEREM: báránypaprikás, rántott bárány, tűzdelt nyúlcomb, nyúlgerinc vadasan. KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK! 2795 9 Megyei Mííueiődési Központ — Tata — áprilisi műsora 5-én 15 órakor Gyermekbérleti előadás. Gyárfás E.—Bolba L.: MÁRKUS MESTER EZER MESTER zenés mesejáték A Népszínház előadása A jegyek ára: 25 Ft. 12-én 18 órakor FOLKLÓR '83 A Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttes Tánckarának műsora A jegyek ára: 15 Ft. 25- én 19 órakor MÁSFÉL ÓRA VIDÁMSÁG Sas József és Koós János estje Közreműködik még: Dékány Sarolta, Heller Tamás, Liliom Károly, Gúnya Misi. A jegyek ára: 40—45 Ft. 26- án 17 órakor Nyugdíjasok színháza Szigligeti Ede: LILIOMFI zenés vígjáték. 28-ón 19 órakor Táncsics és Csokonai bérleti előadás Miskolczi Miklós: SZÍNLELNI BOLDOG SZERETŐT játék két részben A nő: Tarján Györgyi A férfi: Somhegyi György A Radnóti Színpad előadása. KIÁLLÍTÁS: 16—17-én 10 órától ORSZÁGOS ORCHIDEA KIÁLLÍTÁS 2804

Next

/
Thumbnails
Contents