Dolgozók Lapja, 1981. október (34. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

1981. október 1., XXXIV. évf., 230. sz. CSÜTÖRTÖK M MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: mo forint MAI SZÁMUNKBAN Úttörő munkásőrök avatásán 3. oldal Az eszperantó haszna 4. oldal Szerkesszünk együtt! 5. oldal 4xnninnnj««»i»iijfmi«n>mnumnmmmimuiLl Eredményes tárgyalások a dán fővárosban Lázár György befejezte koppenhágai látogatását A kedden tartott dán—magyar politikai tárgyalá­sok után Lázár György, a kormány elnöke, aki kétna­pos hivatalos látogatáson tartózkodik Dániában, szer­dán az ország építőiparának büszkeségével: a dél­koppenhágai városrésszel ismerkedett. A nemrég még elhanyagolt, lapályos vidéken az eltelt mintegy más­fél évtized alatt új városnegyed nőtt ki a földből. A házgyári építkezés eszté­tikumáról Dániában is szen­vedélyes viták dúlnak, azt azonban mindenki elismeri, hogy ez a dél-koppenhágai körzet Európa egyik ritka építkezési bravúrja a lakás­hiány orvoslására. A rendkí­vül gyorsan épített egyébként kényelmes lakóházak a rá­szorulók ezreit juttatták ott­honhoz s külön nevezetessé­ge a kerületnek hogy igen nagy gonddal szervezték meg közlekedésének biztonságát. A dél-koppenhágai lakótele­pektől a magyar kormányfő az Amalienborg kastélyba hajtatott. Itt Lázár Györgyöt rövid, szívélyes kihallgatáson fogadta II. Margit királynő. Lázár György tolmácsolta Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének üdvözletét az uralkodónőnek és szemé­lyén át a dán népnek, amit a királynő jókívánságokkal vi- szonzott. A kora délutáni órákban a miniszterelnöknek és kíséreté­nek gépkocsisora a Koppen­hága közelében fekvő Hille- rőd városkában állt meg. Az N. Foss Electric A/S elektro­nikai cég, amelyet Lázár György meglátogatott, vi­szonylag kis szakmunkásgár­dájával és jól képzett mérnöki karával az utóbbi időkben folyamatosan növelte termelé­sét, tekintélyes forgalmat bo­nyolít le elektronikai mérő­műszerek eladásával. Gyárt­mányválasztékának orosz­lánrészét exportálja, s ha­zánkkal is kapcsolatban áll. A Foss Electric vállalatról közismert, hogy bevételének A dán—magyar kapcsolatok jók, megoldatlan problé­mák nem terhelik, s megvan a lehetőség gazdasági együtt­működésünk bővítésére, ami egyszersmind az enyhülés ügyét is szolgálja. Mind' Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, mind vendéglá­tója, Anker Jörgensen dán kormányfő egyetértett ebben a hivatalos koppenhágai tár­gyalásokon. Lázár György szerdán a kora esti órákban fejezte be kétnapos hivatalos dániai lá­togatását, amelyre vezető ma­gyar kormánvtisztviselők tár­saságában előző nap érkezett. Ismeretessé vált a politikai tárgyalások után, hogy az érdekeltek további fejlődésre látnak lehetőséget a dán— magyar kereskedelmi forga­lom bővítésében. Erről úgy vélekedtek, hogy habár a ke­reskedelem a hetvenes évek óta tetemesen nőtt a két or­szág között, bőven maradt még feladat az együttműködés új területeinek feltárásában. A Lázár György kíséretében Koppenhágában tartózkodó magyar kormányférfiak szer­dán reggel dán partnereikkel már hozzáláttak részletkérdé­sek feltárásához, amit Lázár György a koppenhágai Lan­gelinie Pavillonen étteremben, a magyar vendégek tiszteleté­re adott banketten, a kétol­dalú kapcsolatok további fej­lesztését szolgáló, előrevivő párbeszédnek nevezett, s kí­vánatosnak ítélt. A politikai tárgyalások fo­lyamán á kormány elnöke újabb magyarországi meghí­vást tolmácsolt Jörgensennek, amit a dán kormányfő el is mintegy egynegyedét kuta­tásra és fejlesztésre fordítja. A termelési folyamat az 5-8 emberből álló autonóm mun­kabrigádok rendszerét alkal­mazza — csoportokét, ame­lyek maguk felelnek a gyárt­mányok minőségéért. . Innen Elsinore-ba, — vagy ahogy a világon jobban isme­rik: Helsingőrbe látogatott el a magyar vendégek csoportja. A Hamlet királyfit idéző vá­rosnév ma 30 000-res lüktető ipar- és kikötővárost jelent Sjaelland (Zealand)-sziget ke­leti partján, 45 kilométerre Koppenhágától. Shakespeare Hamletjének várát, Kronbor- got, amelyet kormányelnö­künk most megtekintett, ide­genforgalmi központtá fej­lesztették az időnként rende­zett Hamlet-előadások. De máskor is sokan zarándokol­nak ehhez a nyolcszáz esz­tendős, németalföldi rene­szánsz stílusban épült műem­lékhez, hogy eltűnődjenek Shakespeare Hamletjének nyugtalanító történetén. fogadott. Következő látogatása lenne a harmadik alkalom, hogy a szociáldemokrata po­litikus hazánkban jár: 1974- ben, akkor pártja vezetője­ként, 1978-ban már minisz­terelnökként kereste fel Jor- 'gensen Budapestet, s akkori hasznos tárgyalásaira most is többször, melegen utalt. ★ Lázár György, szerdán este hazaérkezett Dániából. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Nagy János külügyminisztériumi állam­titkár, továbbá állami életünk több más vezető személyisége. Ott volt Flemming Brochner Petersen, a Dán Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Elek from ka a mezőgazdaságban Az ajánlásban foglaltak folyamatosan megvalósulnak és auto­matika a mező- gazdaságban témakörben az első országos tanácskozást 1976-ba.n rendezték meg Esz­tergomban. Kezdeményezője és rendezője a Méréstechnikai és Automatizálási Tudomá­nyos Egyesület esztergomi szervezete volt. A feladatot akikor az jelentette, hogy mér­jék fel a lehetőségeket és ha­tározzák meg a teendőket. Ezeket ajánlásban foglalták össze. Többek között a kuko­rica vetéseilenőrző monitorok, szemveszteségielzők. forgás- jelzők. a traktorok mérőmű­szerekkel történő jobb el látá­sa" ak kérdéseit vitatták meg. Az automatikák, elektroni­kus berendezések az állandó fi-"'-lem feszültségétől kímé- J meg a vezetőt és biztosít­ja s m sicfcívánt minő'éset. E-iüjr-tík a ke-teszet. borá­szat a hfitőházak, az állat­tartás területén kínálkozó le­hetőségeket Is. A második tanácskozáson a szántóföldi talajerő-után­pótlás és laboratóriumi vizs­gálat módszerei, valamint a környezetvédelem és a toxi­kológia került napirendre. A szeptember 29-én és 30- án Esztergomban a Technika Házában megtartott III. or­szágos tanácskozás és a kiál­lítás bizonyos mértékig az indító rendezvény óta eltelt öt esztendőben megtett utat tekintette át. Számos ered­mény született: gyártják a szárítók nedvességszabályozó­ját. A vetésellenőrző moni­torok alkalmazása a kukorica­vetésnél általánossá vált. A gabonavetőgépekre forgás- jelzők kerülnek. Folyamatban van a számítógépes talai- és takarmánylaiboratóriumi háló­zat kiépítése. Mero'dott a naav traktoroknál a szlipiol- ző. arrelv az (Wít''“ális leter­helést ellenőrzi. A kombáj­noknál az első lépcsőben a szemveazteségmérőt fejlesz­tették ki. Kidolgozták egy automatikát, amely a kom­bájn leterhelését mién. figye­lemmel kíséri a szemvesztesé­get és biztosítja az optimá­lis üzemeltetést. De említhet­nénk az üzemszervezést, mun­kaszervezést segítő műszere­ket is. konfe­rencia két szekcióban végezte munkáját. Az eevikben a műszeres mé­résekkel és azok elektronikai bersrdezés'“ivel. műszereivel, a másikban a laboratóriumi vizs-aá' ától-kai és az energia­gazdálkodás területével fog­lalkoztak. A tanácskozás a jövőbeni feladatokat tartalmazó aián- Kiss.al [eiezte be munkáját. A résztvevők: október 1-én kö- »n tekintik m-eg a ..Bábol­nai Napctk” bemutatóit, kiállí­tásait. Az elektronika A III. országos Üj technológiák bevezetésével Az srszágesnál nagyobb hBzamnövekedssI terveznek Fejlesztési tervekről döntött az IKR igazgató tanácsa Szerdán délelőtt ülést tartott Bábolnán az IKK igazgató tanácsa. A több száz nagyüzem termelését integráló rendszer tanács­kozásán részt vett An- talóczy Albert, a megyei pártbizottság első titkára, Kovács Imre MÉM minisz­terhelyettes, Mokri Pál, a megyei tanács elnöke. A közös vállalat jövő évi terve — melynek jóváhagyá­sára és az ehhez kapcsolódó feladatok megvitatására az igazgató tanács összeült — a részközgyűléseken elhangzott vélemények és javaslatok fi­gyelembevételével készült. Er­re is kitért Tóth János ügy­vezető igazgató beszámolója a terv főbb mutatószámainak ismertetésekor. A rendszer taggazdaságainak száma, a be­lépésüket kérő nagyüzemekkel együtt jövőre 243-ra, a rend­szerbe vont termőterület pe­dig 526 532 hektárra növekszik, ami az ország szántóterületé­nek több mint tíz százalékát jelenti. Ennek ellenére az IKR nem a terület, hanem El­sősorban á hozamok növelésé­re alapozza a nagyobb gabo­natermést. Egységnyi terület­ről jövőre átlagosan 5,61 szá­zalékkal kívánnak több ter­mést betakarítani, mint 1980- ban. — A taggazdaságok egyet­értenek a közös vállalat cél­kitűzéseivel, fejlesztési elgon­dolásaival, amit bizonyít, hogy a baromíiproigramhoz 24, a fű­programhoz 74, a gabonater­melés-fejlesztési programhoz 18 nagyüzem csatlakozott — mondotta többek között az ügyvezető igazgató. Hozzátet­te azt is: több gazdaság kér­te, hogy az IKR csak olyan mértékben fejlessze különbö­ző programjait, ahogy azt a műsizaki-technológiai háttér lehetővé teszi A gabona-hústermelési prog­ram sikeres megvalósulását segíti a szem—csutka-zúzalék sertésekkel történő etetése is. Ennek technológiáját már ki­dolgozta az IKR, s ehhez a szükséges gépsort is biztosíta­ni tudja. . A hozzászólók Szinte mindé/ gyike kitért az alkatrészellátás m egoldásának fontosságára.' hangoztatva, hogy egyes alkat­részek hiánya az idén minden korábbinál nagyobb problé­mát okozott, akadályozta az időbeni betakarítást. Többen említették: aránytalanul drá­gák a mezőgazdaság által fel­használt ipari termékek — kö­zöttük is főként az alkatré­szek —, s ennek következté­ben a költségek rendkívüli módon megnövekedtek, amit a terméshozamok növelésé­vel már nem képesek ellen­súlyozni. Kovács Imre miniszterhe­lyettes elismeréssel szólt az IKR eddigi tevékenységéről, a tagsazdaságok eredményeiről, majd ismertette a népgazda­sági tervben a mezőgazdaság­ra háruló feladatokat, melyek megvalósítására közgazdasági szabályozókkal is ösztönözni fognak. A szabályozókat tudomásul kell venni, s ezeket figyelem­be véve- kell az eredményeket megalapozni, a jövedelmet biztosítani — hangoztatta hoz­zászólásában Bürgen Róbert, az igazgató tanács elnöke. a: Bábolnai Mezőgazdasági Kom­binát vezérigazgatója. Ennek é'gyik útja az új technológiák, a hatékonyabb állattenyésztést szolgáló eljárások mielőbbi alkalmazása. Megemlítette, hogy a kukoricatermelési in­tegráció egyre több „részrend­szerre” tagolódik, ezeket kell iparszerüvé tenni, fejleszteni. Az alkatrészgondok megoldá­sára figyelmet érdemlő javas­latot tett: 250 taggazdaságnál van ipari részleg, s ezek a gépjavításoknál többre képe­sek. Készítsen felmérést a ■közös vállalat arról, hogy me­lyik taggazdaság milyen al­katrész előállítását tudja el­vállalni, s az igények ismere­tében integrálja ezt a tevé­kenységet is. A terv és a tagfelvételi ké­relmek jóváhagyása után az igazgató tanács tagjai és a kíséretükben lévő termelőszö­vetkezeti vezetők — több mint kilencszázan — megtekintet­ték a „Bábolnai Napok ’81*! bemutatót. Gordos Gém

Next

/
Thumbnails
Contents