Dolgozók Lapja, 1980. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

£°?o bánya 1980. október L, SZERDA VnAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Gyémánt- és aranydiplomásokat köszöntöttek Kedden Batatonöszödön megkezdődött a KGST-orszá- gok vízügyi vezetőinek 27. ér- tekeizlllete. Munkájában Bul­gária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam küldöttem kívül részt vesz Jugoszlávia delegá­ciója, és több nemzetközi szer­vezet képviselői is. Borbánéi János miniszterel­nök-helyettes köszöntötte a megjelenteket, majd a plenáris ülés megkezdte érdemi mun­káját. Áttekintettékaz elmúlt esztendő vízgazdálkodási együttműködésének eredmé­nyeit, megvizsgálták a komplex program végrehajtását és meg­vitatták, hogyan lehet haté­konyabbá tenni a tagállamok vízügyi együttműködését. A napirend keretéiben összeállí­tották az 1981—82-es munka- tervet, az 1981—85-ös időszak ötéves műszaki-tudományos együttműködési tervét, és meg­vitatták a Duna- és Tisza-völ­gyi vízgazdálkodási együttmű­ködés problémáit. Foglalkoz­tak a Intervodocsdszitfca nem­zetközi társulás gyártásszako- sítási kérdéseivel, továbbá a Kubai Köztársaság, valamint a Vietnami Szőtt aüsta Köztár­saság vízgazdálkodásának gyor­sított fejlesztésével. A plená­ris ülés második napján Ma­gyarország vízigazdálkodásáról hangzik el előadás. Ennek ki­egészítéseként a vízügyi ve­zetők. és a nemzetközi szer­vezetek képviselőd megtekintik a Balaton menti regionális vízműrendszert, és a bakonyi bányák víztelenítését. Az 1960-as évek elején élet­re hívott KGST vízügyi ér­tekezleteik — mint az ülésen elmondták — jól szolgai ják vízgazdálkodás területén meg valósítandó gazdasági és mű­szaki tudományos együttmű­ködést. 1971-ben elfogadták azt a komplex programot, amely 15-20 éves időszakra ha­tározta meg a feladatokat vízgazdálkodás területén. A sokoldalú műszaki-tudományos együttműködés során kidolgoz­ták a vízkészletek ésszerű hasznosításának és védelmé­nek alapelveit, a felszíni vizek tisztaságának normáit, egyes ipari ágazatok számára meg­határozták a megfelelő szenny­víztisztítási módszereket és megvalósították a műszaki­tudományos tapasztalatok rendszeres cseréjét. Négyen a jubilálok közül Mai számunkban: Érvényesül a választópolgárok érdeke 3. oldal Legyen a zene mindenkié 4. oldal Fiatalok egymás között 5. oldal Az IKR tervei megegyeznek a népgazdaság igényeivel Kétszázihamnincöt taggaz­daság képviselőiének részvé­telével vitatta meg kedden délelőtt Bábolnán az IKR Igazgató Tanácsa a közös vál­lalat 1981, évre, valamint a VI, ötéves tervidőszakra ké­szített. tervét. A fontos ta­nácskozáson részt vett Vanes a Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter. An- talóczy Albert, a megyei párt­bizottság első titkára. Az ülés résztvevőit Burpert Róbert, az Igazgató Tanács elnöke, a Bá­bolnai Kombinát vezérigazga­tóin köszöntötte. — Termelési rendszerünk megtalálta azt az. utat. ame­lyet kívánalomként állítottak elénk az ország vezetői, vagy­is megpróbáljuk megújítani önmagunkat. A VI. ötéves tervünket is ennek jegyében dolgoztuk ki. Az együttműkö­désen belül a jövőben sem akarunk lemondani a fejlesz­tésről. Népgazdaságunk hato­dik. rendszerünk harmadik ötéves tervének elkészítésekor számításiba vettük, hogy min­den taggazdaságunk részt vesz valamelyik programunkban — hangoztatta többek között. A közös vállalat tervét Tóth János ügyvezető igazgató ismertette. Elmondotta, hogy 1981-ben 239 taggazöaság 494 027 hektár területen ter­mel IKR-rendszerben. Ebiből 229 054 hektár a kukorica, ami 15 000 hektárral több az 1980. évinél. Gabonát 191 272 hektá­Tanácskozás Bábolnán ron termelnek, ez 28 293 hek­tárral több az ideinél. Jelen­tősen nő a rendszerben ter­melt takarmányterület. Ezek közül az intenzív syeporogram elérj a 23 000 hektárt. A terv szerint 1981-ben az idei várhatónál 3 százalékkal több termeket kívánnak elő­állítani az IKR taggazdaságai. Ennek teljesítéséhez 1 milliárd 214 millió termelési költség­felhasználást. 2 milliárd 261 millió forint árbevételt ter­veznek. A nyereségből fej­lesztésre 52,8 millió forintot kívánnak fordítana. — Alapvető feladatunk a műszaki fejlesztés, a termelés- szervezés* a termelést, megha­tározó feltételek megteremtése és az új beruházások üzembe helyezésével a vertikális ter­melés megalapozása. Ennek érdekében megkezdte próba­üzemét a folyékony sziuszipenr zió« műtrágya üzemünk. Janu­ár elsejével tervezzük üzembe helyezni a kukoricacsírátlaní- tó és frakcionáiió üzemet, amelyben a tággá zdaságok ál­tal termelt többlefckukorica egy részéből értékesebb, piac­képes félkész- és készterméket állítunk elő. elsősorban ex­portra. Motorfőjavító-kapa- citásunkat a Rába-MAN-mo- torákra is kiterjesztjük. Má­justól pedig nagy méretű gu­miabroncsok f utózását iS ter­vezzük — foglalta össze fej­lesztési elképzeléseiket Tóth János, maid 15 tagmzdaság és T aiajeiőkészítés a Rába-gyár közös gaibonatérí melésének fejlesztési prog­ramjáról szólt. Az igazgató tanács ülését részközgyűlések előzték meg. Ezek tapasztalatait összegezve a. költségek alakulására is ki­tért. Hangoztatta, hogv az árváltozások következményeit csak intenzívebb nozamnöve- léssél. takarékos költséggaz­dálkodással. új. h-atékonv el­járások bevezetésével lehet el­lensúlyozni . Előadásában kitért a gabo­natermesztéshez felhasznált tápanyagok mennyiségére, ha­tására. És mint az egyik leg­fontosabb tényezőre, felhívta« figyelmet az optimális vetési idő betartására. A következő évek feladatai között szerepel a fermentációs üzem. valamint további 9 csi- rátlanító üzem és. egy olaj- gyár építése. A kukorica- tcjbblettermés helybeli felhasz­nálására. szükséges beruházá­sok megvalósítására i« program mókát dolgozott ki a közös vállalat. Az ügyvezető igazgató beJ számolóját több hozzászólás követte. A taggazdaságok kép­viselői összegezték saját üze­mük tapasztalatát. tolmácsolj ták kéréseiket, elképzeléseiket.' VáncsaJenö mezőgazdasági e» élelmezésügyi miniszter hoz­zászólásában kiemeltei az IKR közgyűlése mindig jelen­tős esemeny. Sok olyan kezóe-J ményezés született itt. mel ye# az egész ágazat hasznosítani tudott. A programot áttömrl- márayozva megállapította, hogy az sokrétűen érinti a tangaz­daságok mindegyikét, nemcsald a növénytermesztés, hanem a műszaki fejlesztés és az »ÍJ lattenvesztés tekintetéiben fel — Fontosnak tartom — mon­dotta —. hogy az IKR tervei megegyeznek a népgazdaság igényeivel. Mai helyzetünkben az agrártermelés egyik legnaj gyobb feladata a hozamon to­vábbi növelése. a versenyké­pesség. a gazdasá gosság ha táj rai között, ami más feladat.' iránt amivel korábban talál­koztunk. Ez a rendszer elébe megy a követelmény- - rek. Ezt bizonyítja az energ akaj rékossági program ja is. Bensőséges ünnepséget tar­tottak Tatabányán, a városi tanács székházában. Hatvan, illetve ötven évvel ezelőtt végzett pedagógusokat kö­szöntött Gombkötő Gáborné, a városi tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője. Többek között elmondta: ilyenkor, a tanév elején jól­esik megemlékezni azokról a nyugdíjas pedagógusokról, akik a már megérdemelt pi­henés mellett még mindig szí­vesen segítenek fiatal kollé­gáiknak, érdeklődnek a mai oktatásügyünk iránt. Munká­juk eredményét generációkon keresztül mérlegelhetjük, a ez olyan mérce, melyről soha nem feledkezhetünk el. Segít-, ségükre még ma is nagy szükség van, tapasztalataik­kal hasznos „útravalót” adnak át a mai pedagógusoknak. Ravasz Éva, a városi ta­nács elnökhelyettese adta át a gyémánt- és aranydiplo­mákat. Hatan, vették át az aranydiplomát: Trupp Anna, Elek Teréz, Kozák Nú dorné, Tóth Lajos, Hansági János, Szilaj Gyula. Ketten kaptak gyémán '.diplomát, Lu íányi Margit, Dcrnby Imre. , Az igazgató tanács ülése <»?- fogadta a közös vállalat lövő évi és ötéves tervét. Hat tsz és egy állami gazdaság , tag­felvétele mellett döntött, jó­váhagyta három tsz-szei szol­gáltatási szerződés kötését. Délután az ülés részivé-, öl megtekintették a bábolnai na­pok kiállítást és a seobenauía- ’tókiaí. . AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. évi., 230. sz. Ára: 1,20 forint A KGST-országok vízügyi értekezlete Megyénk csaknem 100 ezer hektárnyi szán­tóföldjéből mintegy 29 ezer hekfár az ősz: vetések területe. Ebből mintegy 60 százaié kát már előkészítették a vetésre. A talajelő készítés ismert és bevált erőgépei, a leg­újabb gyártmányú szovjet, gépek jól vizsgáz­tak ebben a munkában. As ismert MTZ trak­torok mellett egyre több helyütt találkozunk x T—150 és a K—700 illetve K—701-es szovjet óriás traktorokkal. '< épeinken az Is­mert K—700-as és T—150-es erőgép őszi szántáson dolgozik, as MTZ család egyik tá­pom pedig tárcsázik. > Takarékosság — gondtalanabb élet! Az ésszerű, eredményes gazdálkodás elengedhetet­len követelménye a pénz­zel, idővel, anyaggal való takarékosság. Különösen nagy a jelentősége ennek napjainkban. A párt és a kormány több határozata intézkedik arról, hogy a takarékosságra való neve­lés munkájából minden szervnek ki kell vennie a részét, hiszen a takarékos­ság a céltudatosságot, terv- szerűséget és a jövő igény­lését feltételezi. Az állami jövedelem tervszerű beosz­tása, s a termelési költsé­gek csökkentése éppúgy hozzájárul az egyén’ élet­színvonalának emelkedé­séhez, mint az egyén, il­letve a család takarékossá­ga. Természetesen az Orszá­gos Takarékpénztárnak az az elsőrendű feladata, hogy az általános takarékossági nevelő munkán belül 'pro­pagálja és szervezze az egyéni pénztakarékossá­got. Az elmúlt évben rövid, átmeneti időre megtorpant megyénk lakosságának pénztakarékossága. De eb­ben az évben kimutatható­an rntgá iapítást nyert, hogy a lakosság megtakarí­tási szándéka nem csök­kent. annak ellenére, hogy a lakosság pénzbeli jöve­delmének növekedési dina­mikája mérséklődött. A megtakarításra szánt ösz- szegek betétben történő el­helyezésében nincs válto­zás. Ez év augusztus végé­ig a takarékbetéti köny­vekben a betételhelyezések forgalma több. mint 700 millió forintot tesz ki. ami azonos az elmúlt év ha­sonló időszakának adatai­val. A szeptember havi be­tétforgalom is fejlődést mu­tat, amit jól. tükröz az a körülmény, hogy a hűség­pénz kifizetése utáni idő­szakban 33—35 millió fo­rintot helyeztek el takarék-, betét-könyvekben a megye bányásztelepüléseinek la­kók Ez az összeg maga­sabb a múlt évinél. A cél- takarékossági betétek for­galma (KST, ifjúság be­tét, gépkocsinyeremény-be- tét, stb.) megegyezik a múlt év azonos időszakának for­galmával. Külön ki keH emelni a takaréklevél be­tétforma alakulását, amely töretlen emelkedést mu­tat. E betétforma minimá­lisan 3 éves takarékosságot igényel, mert csak így ér­hető el a jelenlegi legma­gasabb, évi 6 százalékos be­tétkamat. Hasonlóképpen megfelel a korábbi takaré­kossági szokásoknak a kü­lönböző kölcsönök felvéte­lével összefüggő előtaka- rékosság is. A korábbihoz hasonló az érdeklődés a rövid lejáratú fogyasztási és a hosszú lejáratú építési kölcsönök igénye iránt. gyedül a gépkocsivásár­lásokkal összefüggésben változott helyzet Ebben az esztendődén augusztus 31-ig 1861 gépkocsi megvá­sárlására adott ki a taka­rékpénztár 187 milTió forint összegű csekket. Ezen be­lül ugrásszerűen nőtt az augusztus havi gépkocsi- ásárlások száma, amikor is 410 db, 40 millió forint ; összegű csekket váltottak be a gépkocsi-vásárlók. Ez kétszerese a múlt év au­gusztusi forgalomnak. Ez a nagyarányú felhaszná­lás természetesen csökken­tette a betétállomány nö­vekedésének dinamikáját. Az év első nyolc hónap­jában a megye lakosságá­nak bankbetétállománya 147 millió forinttal növeke­dett, ami alatta maradt a múlt év azonos időszaka eredményének, s ezt az el­maradást lényegében a gép- kocsi-céltakarékosság na­gyobb arányú felhasználá­sa idézte élő. Ez viszont természetes, hiszen a ta­karékossági célok meg­valósulása serkent újabb takarékoskodásra. A takarékossággal ál­landóan foglalkozni kell. Az elmúlt évek tapaszta­latai azonban azt igazol­ták, hogy az eredményes­ség érdekében célszerű egy-egy időpontban kon­centrált tevékenységet is kifejteni a takarékosság ér­dekében. Az elmúlt évti­zedekben a takarékpénztár az október 31 -i takárkos­sá gi világnaphoz kapcsoló­dóan folytatott erőtelje­sebb takarékossági propa­gandát. Most egy egész hónapot szentelünk a ta­karékosság gondolatának koncentráltabb propagá'á- ' sara. Ezért ebben az év­ben először az egész októ­ber hónapot a takarékos­ság hónapjának szenteljük, s így a hosszabb időre ter­vezett eseménysorozat fo­lyamatosan szem előtt tart­ja a takarékosság egyéni és népgazdasági jelentősé­gének gondolatát. A taka­rékossági hónap mottója változatlanul: „Takaré­kosság — gondtalanabb élet”. A hónap folyamán meg­tartásra kerülő különböző rendezvények közül ki­emelhető a takarékossági aktívákkal való találkozás, megbeszélés. Az OTP üze­mi és megbízotti hálózata, a KST-k aktivistái, a pos­tahivatalok dolgozói rész­vételével rendezünk taka­rékossági munkaértekez­leteket. Több iskolában „banknap” megtartására kerül sor, amely gyakorlati lehetőséget nyújt a középis­kolás diákok takarékosság­ra való neveléséhez. A ta- karékpénztári fiókok mel­lett működő „Társadalmi Tanácsadó Testület” ülései­re is sor kerül. Több vál­lalatnál, intézménynél, ter­melőszövetkezetnél bri- gádösszejöveteleken vesz­nek részt takarékpénztári dolgozók, ahol tájékozta­tást nyújtanak a takarékos­ság lehetőségeiről. Több rendezvényt tartanak a ta­karékszövetkezetek is. A takarékossági hónap záró­aktusaként a takarékossági világnaphoz kapcsolódóan megyei ünnepi megemlé­kezésre kerül sor a Gran- visus Látszerészeti Eszkö­zök Gyárában. Esztergom­ban. Ezen az ünnepségen elismerésben és jutalomban részesülnek a pénz- és anyagtakarékosság terén élen járó dolgozók és taka­rékpénztári aktívák Bízunk abban, hoev e te­vékenység további híveket nyer meg a takarékossá« sondoif+áriai^ Herczeg László, az OTP megyei igazgatója ___________________________J m

Next

/
Thumbnails
Contents