Dolgozók Lapja, 1980. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

1988. Június 1., vasárnap 3 DOLGOZÓK LAPJA Szocialista nmnkaversennyel az 1980. évi tervek teljesítéséért Taton tetteket várnak Szocialista közigazgatásunk betöltötte szerepét A lakóbizottsági szervezetek nem alkotnak szigorúan ‘zárt rendszert. Nyitottságuk előnye, hogy szorosan kapcsolódhat- naz a lakóterületi élethez. A lakóbizoltságok tagjai még aakor is megismerik kis kö­zösségük napi örömeit, gond­jait, ha nem érdeklődnek utá­nuk. Tevékenységük akkor is ismert a körzetükben, ha nem tartanak beszámolót. Ha csupán ezeket az adott­ságokat vesszük figyelem­be, akkor már szembeötlik, kulcshelyet foglalnak el a de­mokrácia erősítésében. Tálon ezt a körülményt ismerték fel. A nagyközségi tanács végre­hajtó bizottsága ezért arra tö­rekszik. hogy minél szorosabb legyen az. együttműködés a lakóbizottságokkal. Az állampolgárok e kis szer­vezetének tagjai vállalták, hogy eljárnak az úgynevezett nehéz ügyekben. Vállalkoznak például rongálok, szemetelők figyelmeztetésére. S, hogy ezt minél hatásosabban megtehes­sék. ahhoz jó lenne valamifé­le írás, megbízatásuk igazolá­sára. Országos formában nem készült ilyen dokumentum. A nagyközségi tanács szak- igazgatása mégis készített igazolványokat. Ismerjük a felfogást, hogy hátrányokkal jár a pecsétes felhatalmazások „gyártása”. A népi szervek működjenek erkölcsi erejük latba vetésével. Táton úgy foglaltak állást, hogy a társadalmi murikások megbecsülését növeli és fel­adataik ellátását megkönnyíti az igazolvány kiadása. Ügy látszik, hasonló a lakó­bizottságok állásfoglalása Is. A községben működő huszon­öt ilyen szerv közül tizennégy vette k.' részét a köziigyek in­tézéséből különböző jelzések közlésével. Mindegyik közér­dekű. Sokan közülük megje­lölték azt is, milyen társa­dalmi munkát szerveznek ja­vaslatuk megvalósítására. Nem kémek mást a tanács­tól — ahogy ez általában szo­kásos —, csak anyagot, és teremtse meg hozzá a mű­szaki feltételeket. Táton tehát tettekre várnak az állampol­gárok, mikor javaslatokat tesz­nek és ingyenes munkára (vállalkoznak. A kezdeményezőkészség­nek „háttere”, hogy Táton és egyebütt megszokták a tanács már említett közreműködését. S ezt nem szabad szűkén ér­telmeznünk. Sok lényegeset hallgatnánk el. ha kizárólago­san arra hivatkoznánk, hogy utak, parkok építéséhez csu­pán a terveket, „ a szükséges anyagokat teremd elő a helyi államvezetés. Ennél sokkal többről van szó. Tanácsaink a döntéseikkel, a szakigazgatás irányításával befolyásolják — mégpedig kedvezően — életünk mindennapját. A táti példánál maradva ezúttal a kény erei Iá tás ról szét ha t u nk. Régebben már vizsgálta ezt a tanács végrehajtó bizottsága. S elhatározta, hogy visszatér az ügyre. A testületnek meg kellett állapítani, hogy a területet el­látó sütőipari vállalat — ré­gebbi ígérete ellenére — reg­gel még mindig nem szállít­ja időben a péksüteményt a nagyközségbe. Igaz hogy meg lehet élni a zsemlye, vagy kif­li nélkül. De ha már megsü­tik, akkor miért ne kapja meg a vásárló időben és jó minő­ségben azt, amit kíván. A ké­sedelemnek bizonyára több oka van. Az okok olyanok, hogy figyelembe kell venni.. De ez érvényesüljön a másik oldalon: a sütőipar érintett vállalatának vezetői ’ vegyék figyelembe a vásárló ugyan­csak jogos igényét. A vállalat hogyan olaja meg leckéjét, az teljes egészében bel$ő ügy, hi­szen a sütőipari vállalat azért s ü tői pari vállalat, hogy pro­filjához tartozó megfelelő por­tékával, a vásárlók kívánsá­gainak eleget téve lássa el az elárusítóhelyeket. Ez a má­sodik terület ahol tettekre várnak Táton. S miért kérdeztük, hogy a sütőiparnál bezárult a kör? Azért, mert a kenyér szállítása körül szintén hasonló hibákat követnek el. A végrehajtó bi­zottság megállapította, hogy Tát nagyközség központjában lévő legnagyobb üzletben több alkalommal hiányzott a ke­nyér délutánonként. A helyszínen járva a boltve­zető elmondta, hogy képtelen követni az. igényeket. Igyek­szik eleget rendelni. Ügyelnie kell azonban arra is, hogy ne menjen pocsékba sok kenyér. A másnaposat ugyanis senki nem vásárolja meg. Nem len­ne semmi baj — állította a boltvezető —, ha a sütőipari vállalat reggel időben — még­pedig mindig hasonló órákban — kiküldené mind a kenye­ret, mind a péksüteményt. Gyakorlatból tudja, hogy ilvénkor időben megvásárol­ják kenyerüket a vevők. A küldött mennyiség általában elfogy. Szóval a sütőipari válla­lat . .. idézzük csak részben a boltvezetőtől hallottakat. ígv zárult be a kör a sütőinari vállalatnál és ezért ismételjük újból: Táton tetteket várnak. Berdc Mihály Szombaton Tatabányán, az SkiviT szezházaoan tartotta küldöttértekezletét a Közalkal­mazottai Szakszervezete Ko­rnélom megyei bizottsága. Az diesen részt' vett Mokri Pal, a megyei pártoizottság első titkár a, Kádas István, a Köz- alkalmazottak Szakszervezeté­nek titkára és Budai Károly, az SZMT vezető titkára is. Dr. Galánlai Pál, a megyei tanács elnökhelyettese meg­nyitójában hangsúlyozta: az alapszervezeteknéi a választá­sok a tervezett ütemben tör­téntek. A mad ülésen a küldöt­tek megvitatják a megyebi- zottság és a számvizsgáló bi­zottság jelentését, majd meg­választják az új tisztikart. Ezt követően Patonyi Fe­renc, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizott­ságának titkára adott számot az eltelt öt esztendő munká­járól. Bevezetőjében szólt ar­ról, hogy a választási ciklus­ban közigazgatásunk betöltöt­te szerepét. Gazdaságszervező, irányító és kulturáiis-neveiő- tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy megyénkben szebb, gazdagabb lett az emberek élete, s javultak kö­rülményeik. A közalkalmazot­tak VIII. kongresszusa felvá­zolta azokat a tennivalókat, amelyeket az államigazgatási dolgozóknak tenniük kellett pártunk XI. kongresszusa ha­tározatainak megvalósításáért. Ennek jegyében tevékenyke­dett a megyei bizottság is az eltelt öt esztendőben. Az utóbbi időben sok szó esett az államigazgatási mun­ka egyszerűsítéséről, korsze­rűsítéséről. Az adminisztratív munka gépesítése, a korszerű technikai eszközök alkalmazá­sa gyorsabbá, megbízhatóbbá tette az ügyintézést. A több helyen létrehozott ügyfélszol­gálati- és leíróirodák szintén ezt a célt szolgálták. A terü­letszervezési változások ne­héz feladat elé állították a dolgozókat. Vállalatokat, in­tézményeket vonjak össze, vá­rosi igazgatás alá vonták a környező községeket. Ezek az intézkedések az államigazga­tási apparátustól politikailag és szakmailag egyaránt körül­tekintőbb munkát követeltek. A beszámoló kritikusan ele­mezte a szakszervezeti munka valamennyi területét is. Ki­emelten foglalkozott a bér­es munkaügyi jogokkal kap­csolatos feladatokkal. A szak- szervezetek, különösen a bi­zalmiak mindinkább érdem­ben vesznek részt a döntések meghozatalában. A jövőben arra kell törekedni, hogy a folyamatosan kiemelkedő munkát végző dolgozók anya­gi elismerése jobban érvé­nyesüljön, erősítse a munka szerinti elosztás elvét. Az alapszervezetek legfontosabb feladata, hogy politikai-moz­galmi jellegüket erősítsék, tö­rekedjenek a testületi határo­zatok következetes megvalósí­tására. A számvizsgáló bizottság je­lentését követő vitában a hoz­zászólók kiemelték az öt év eredményeit. Megállapították, hogy ezekben nagy szere­pe volt a szakszervezetnek. A gondokat, problémákat tag­lalva szóltak a megoldás mód­járól is. A küldöttek és meghívottak élénk érdeklődéssel hallgatták Mokri Pál hozzászólását, aki hangsúlyozta: a jól működő közigaz,satási munkában meg­határozó volt és lesz a párt vezető szerepének helyes ér­telmezése. A megyei pártbi­zottság első titkára em­lítette. hogy a mai kül­döttértekezlet anyagában sok a szám. De ezek beszédesek. A megyénkben élő, több, mint háromszázezer ember min­dennapi gondjaival három és fél ezer közalkalmazott törő­dik. Nagy többségük felelős­ségteljesen látja el feladatát. Tevékenységükkel hozzájá­rulnak ahhoz, hogy az állam­polgárok közérzete, hangula­ta bizakodö. optimista. A jö­vőben is olyan tisztségvise­lőkre van szükség, akik szak­mailag műveltek, széles látó- körűek és lelkiismeretesen in­tézik a lakosság kisebb-na- gyobb ügyeit. A soron következő felada­tokról szólva elmondta: pár­tunk XII. kongresszusa ele­mezte a megtett utat és egye­bek között az államigazgatás számára is megszabta a tenni­valókat. Most a határozatok megvalósításán a sor. Társa­dalmunkban fontos a szocia­lista demokrácia, kiszélesítése és érdemi tartalommal való megtöltése. Ebben különösen Hagy szerepe van a szakszer­vezetnek — mondotta egye­bek között Mokri elvtárs. A küldöttközgyűlés a be­számolókat elfogadta. majd megválasztotta a számvizsgáló bizottság tagjait, a küldötteket és a megyei bizottságot. E tes- I tület titkára továbbra is Pa­tonyi Ferenc, elnöke Barabás Albertné lett. Kiutat a termékváltásban találták meg A piaci helyzet és az árak változásai miatt igencsak megnövekedtek a Kon- takta Vállalat gondjai. Korábbi meg­rendelőjük nagy mennyiségű vásárlás­tól állt el akkor, amikor a gyártás előkészületei már megkezdődtek. A pi­ac beszűkülése miatt üj megrendelőket kellett szerezniük, s módosítani a gyár­tási programot. A kínos helyzetből való kilábalást a termékváltásban ta­lálták meg. A vállalat oroszlányi telepén is éreztették hatásukat a gondok. Az első negyedévben nem volt folyamatos a munkaellátottságuk, emiatt több, mint négymillió forint értékű termékkel ke­vesebb készült. Az új termékek gyár­tásának műszaki. személyi feltétele február közepén teremtődött meg a te­lephelyen. A gépeket, szerszámokat, berendezéseket, dokumentációkat hoz­zá, Budapestről telepítették le Orosz­lányba. A munkások betanítását al­katrészhiány nehezítette. — Senki számára nem volt örömün­nep ez az időszak — vélekedett Varga Mihály szakszervezeti főbizalmi. — De tájékoztattuk az embereket, türelmet kértünk és kaptunk Anyagilag nem károsodtak a dolgozóink, mivel a betanulási időszakra 100 százalékod teljesítménynek megfelelő bért fizet­tünk, a kollektiv szerződésben foglal­tak alapján. Azon voltunk, a gazda­sági vezetőkkel együtt, hogy a jó lég­kört, a munkakedvet megőrizzük ebben az átmeneti időszakban is. Varga Mihály a vszt és a bizalmiak januári együttes tanácskozásán, amikor A modern (bosch) szerelőasztal segít­ségével termeteken} a munka a vezérigazgató tájékoztatást adott a vállalat helyzetéről, szót kért, és gond­jaik orvoslását sürgette. Azóta némi­leg jayult az alkatrészellátásuk. De a zavartalan termelésnek még mindig nincsenek meg a feltételei. Az oroszlányi telepen sok tennivaló­ja van a szakszervezetnek. Varga Mi­hály a terveikről szólva elmondotta, nagy gondot fordítanak a termelés se­gítésére. abban az irányítás színvona­lának javítására. Ügy vélik, ha ez utóbbiban előrehaladnak. ez előnyö­sen hat az emberek közérzetére, és a telepvezetőre is kevesebb teher hárul. Izgalmas napokat élnek az oroszlá­nyi telepen. Az évi bérfejlesztésre most kerül sor. A bizalmiak élni akarnak egyetértési jogukkal, s részt vállalnak a személyi-e szóló béremelé­sek meghatározásában. A közvetlen termelésirányítók és a brigádvezetők véleményét is kikérik. Az ösztönző bérrendszer egyik eleme a célprémi­um. Évente több ízben határoznak meg célfeladatokat. Varga Mihály jó érzéssel tájékozta­tott, hogy sokat javultak a munkakö­rülmények. A műhelyeket felújítot­ták. bővült a géppark. A tmk-sok is megfelelő műhelyt, munkateret kaptak A fejlesztés során szerszámelem- gyártó műhelyt és festőüzemet alakí­tanak ki. A Kontaktában nem nézték tétle­nül a gondok halmozódását. Mind Budapesten, mind az oroszlányi tele­pen azon vannak, hogy mielőbb túl­jussanak a nehezén. Madarász Anna Komárom megye képviselőjelöltjei I. számú választókerület: Havasi Megyénk 1-es számú ország­gyűlési képviselői választó- kerületének jelöltjét, Havasi Ferenc elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát jól ismeri szűkebb hazánk la­kossága. Megyénkben. Pisz­kén, munkáscsaládban szüle­tett 1929-ben. Kora ifjúsága idején a kőműves szakmában szerzett segédlevelet. 1942-től 1949-ig cementgyári munkás, élete már ettől kezdve össze­forrt a munkásmozgalommal. 1949-től kezdődően elvtársai, munkatársai megbízásából több felelős párt- és állami funk­ciót töltött be. Minden posz­ton hűen, elkötelezetten szol­gálja annak az osztálynak az ügyét, amelyből maga is szár­mazik. Havasi elvtárs személyét ügy ismerik megyénk dolgozói, mint igazi, segítőkész embert, akinek ajtaja — bármilyen posztra is állította a párt — mindig nyitva áll az emberek előtt. 25 évig volt a megyei pártbizottság tagja. Osztályve­zetője, titkára, majd első titkára. Amikor a munkásha- talom védelme, megszilárdítása úgy kívánta, tudta, hol a he­lye. Egyik vezető személyisége volt a párt újjászervezésének, a megye politikai, társadalmi és gazdasági konszolidációjá­nak. Érdemei közé tartozik a nyugodt, alkotó légkör bizto­sításában vállalt tevékenység, amelyben a dolgozók kezde­ményezései megvalósulást nyerhettek. Jelentős szerepet vállalt Ko­márom megye anyagi és szel­lemi értékeinek fejlesztésében, gazdasági szerkezetének átala­kításában. Megkülönböztetett figyelmet fordított — és for- dit — a korszerű bányászkodás feltételeinek megteremtésére, a mezőgazdasági termelés új útjainak erősítésére. A me­Ferenc gyénkhez kötődő munkálkodá­sa egész időszakában olyan politikai légkör kialakításán fáradozott, amelyet joggal ne­vezhetünk a gazdasági, tár­sadalmi előrelépés alapjának. Jól ismeri Tatabánya és a megye helyzetét, az itt élő és munkálkodó ipari, mezőgazda- sági és értelmiségi munkakör­ben dolgozókat. Figyelemmel kísérd alkotó munkájukat, en­nek eredményességét, a gon­dokat és nem kevésbé sorsuk alakulását Havasi elvtársat a köz szol­gálata mintegy öt éve országos feladatok megoldására szólí­totta. Előbb miniszterelnök-he­lyettesként. majd a Központi Bizottság titkáraként eredmé­nyesen dolgozott a párt XI. kongresszusa határozatának végrehajtásán. Részese a XII. kongresszus anyagai és hatá­rozatai kimunkálásának, az élet által igazolt politika to­vábbvitelének. Példás életútjá- ért, vezetői eredményeiért, em­berközelségéért nemcsak me­gyénkben, hanem országosan is tisztelik, szeretik. Kérem az ellenőrző könyvel! Nem az iskolában, hanem a tatai Autóközlekedési Tanin­tézet tanulókocsijában kérte az oktató a tanuló ellenőrző könyvét. Ez a segédeszköz nemcsak az ismereteket közlő oktatónak, hanem a jelöltnek is információt” biztos képet ad arról, mennyire tart a ta­nulásban. Milyen színvonalon sajátította el a gyakorlati fogásokat, mire kell na­gyobb figyelmet fordítani, elő­rehaladása mennyire alkal­mazkodik a tematikához. 1979. első felében az ATI csepeli iskolájában vezették be kísérletképpen az ellenőrző könyvet. Ötszáz tanuló elő­menetelét, fejlődési ütemét je­gyezték a kiadott nyomtatvá­nyon, míg a kontrollcsoport a megszokott módszerrel tanul, ta a vezetési ismereteket. A vizsgabiztosok nem tudták, hogy melyik tanuló kapott a felkészüléshez ellenőrző köny­vet. Az utólagos felmérés azt bizonyította, hogy az ellenőr- zősök” mintegy 20 százalék­kal eredményesebben vizsgáz­tak, mint a többiek Tatán március 1-én kapott először a tanulók egy része ellenőrző könyvet. Az oktatók először bizalmatlanul, megle­hetősen vegyes érzelmekkel fogadták az újabb adminiszt­rációs elfoglaltságot. Azután néhány hét alatt rájöttek ar­ra. mekkora segítség ez a munkájukhoz. A jelöl .ek tu­dását részletesen rögzítő lap pontosan tükrözi a pillanatnyi helyzetéi, lníorinaaot ad mindenre és akkor is segít, ha valamely oknál fogva másik oktató veszi át a jobb oldali helyet. A jelölt ugyancsak sokat nyer a módszerrel Az ön­kontroll megbízható alapja le­het ez a nyomtatvány. Termé­szetesen, ha az oktató rosszul értelmezett „humánus” alap­állásból kiindulva, nem a va­lós szintet jelöli meg a rubri­kákban, meghamisítja a tény­leges helyzetet. A soron következő felada­tot csak abban az esetben ad­hatja fel az oktató az ellen­őrző könyv utasítása szerint, ha a korábbiakat a „tudja” ro„ vatban rögzítheti. Ha vala­mennyi követelménynek ele­get tud tenni a jelölt, követ­kezhet a próbavizsga. Az ok­tató csak akkor javasolja a hatósági vizsgára a tanulót, ha az elöbbin sikerrel megfelelt. Az ellenőrző könyv, amel­lett. hogy segédeszköz az okta­táshoz, bizonyíték is arra, hogv a tanterv és utasítás­nak megfelelően foglalkozott az oktató a jelölttel. Ha az átlagosnál lassabban, nehezeb­ben sajátítja el a feladatokat a tanuló, időben jelezni tud­ja a szükséges pótórák meny- nyiségét. Az új módszernek, az e'len- őrző könyvnek egyre több a híve tanulók és oktatók közönt egyaránt. A biztonságot. a pontos felkészülést segíti elő, és információt nyújt az okta­tás módszereinek sikeréről.

Next

/
Thumbnails
Contents