Dolgozók Lapja, 1980. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

VtlÄG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Pedagógusnap: Folytatódott a tudományos program NEGYEDIK KÖZÖS MUNKANAPJÁT KEZDTE MEG SZOMBATON REGGEL A SZALJUT—6 ÜR- KOMPLEXUMON A POPOV—RJUMIN ES A KUBA- SZOV—FARKAS ÜRPÁROS. A FÖLDI IRÁNYÍTÁSI KÖZPONTBAN KAPOTT TÁJÉKOZTATÁS SZERINT AZ ŰRHAJÓSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA JÖ, HANGULATUK, MUNKAKEDVÜK ES MUNKABÍ­RÁSUK KITŰNŐ. Szombaton délelőtt az űr- negyes ismét tudományos kí­sérleteket végzett. Popovék a földfelszín különböző kép­ződményéiről készítettek fel­vételeket Georgij Grecsko űrhajós hasonló fényképeket mutatott be a földi irányítási központban. A Banama-szige- tek környéken készült felve­tte! kék és zöld színváltozatai alapján például százméteres pontossággal megjelölte a vi­lágóceán vizsgált körzetének vízmélységeit. Szombaton Far­kas Bertalan is foglalkozott ilyen jéllegű megfigyelések­kel, hogy egy későbbi időpont­ban, amikor az űrállomás JMagyarorszag területétől dél­re halad el, a rendelkezésre, álló rövid idő alatt is elvégez­hesse megfigyeléseit es fény­képeket készíthessen. Mivel az áthaladás időpontjában igen alacsony napállás mellett kell dolgozni, a Kárpát-me­dence részletes geomorfológiai térképének elkészítéséhez szükséges felvételek nagy ré­szét az állandó személyzet Vállalta magára. Anatolij Jegorov. a repülés­vezető, orvosbiológiai kérdé­sekkel foglalkozó helyettese, az orvostudományok doktora, aki szombaton reggel beszél­getett az űrhajósokkal, sajtó­tájékoztatóján elmondotta, hogy a két „vendeg ’ könnyen alkalmazkodott a sulytaiansag kor ulmen veihez. A mindenre kíváncsi újság­írók részletes tajekozurlast kértek az urkompiexum sze- meiyzeienek táplálkozási szo­kásairól. Jegorov megemlítette Farkas Bertalan egy trérás megjegyzései: a magyar űrha­jós azt mondja, „fél, hogy el­hízik”, Ilyen rövid űrutazás esetében ez az „aggodalom” túlzott — nyugtatták meg a szakemberek Farkast, bár tény, hogy a több mint más­fél hónapja űrkonyhán élő Popov és Rjumín 1—1,5 kilo­grammot hízott. Ami az étrendet ilífeti, a nemzetközi űrpáros érkezése alaposan megszínesítette a menüt, kiegészítve azt a ha­gyományos magyar ételekkel. A 70 fogásból álló é,rendben, amely a legkényesebb gasztronómiai igényeket is ki­elégíti, egy-egy étel mindén hetedik napon ismétlődik csak. Az űrhajósok naponta négy- • szer étkeznek, összesen 3100 kilokalóriát vesznek maguk­hoz. Az űrállomás minden szállítója, legyen az Prog- ressz vagy ember vezette űr­hajó, igyekszik további kü­Munkáslakások Tatán Az ötödik ötéves tervben 1128 lakás építését irányozta elő a tatai városi tanács. A lakásberuházási terv kialakí­tásánál messzemenően figye­lembe vették a munkóslakás- építési akciók segítését. Ebben az építési formában teleksze- rűen 193 lakás készült el és ezzel a tervezettel szemben 1136 lakás felépítése válik le­hetővé. Üjabban a tatai sport­telep közelében épülő lakóte­lepen a TANÉP kohósalak be­ton panelépületeinek szerelé­se változtatja meg a táj han­gulatát. Az egyedi sorlakások: mellé ötszintes nagy tömbök kerülnek. mit lönlegességgel elősegíteni a menü változatosságát. Leg­utóbb Rjumin fokhagymát kért, és vittek fel almát és más friss gyümölcsöt is. A „magyar csomagból” a szov­jet kollegának különösen a sertéspörkölt, az aszpikos mai'hanyelv és a libamájpás­tétom ízlik. A szovjet űrkony­ha kínálatából Farkas leg­jobban az űr-pirífóst, a sült sertéskarajt, a vislit és a cso­koládét szereti. Olga Kozarenkót. a moszk­vai orvosbiológiai intézet pro­fesszorát, aki hosszú ideje foglalkozik az űrhajósok pszi­(Folytatás a 2. oldalon) számunkban: Táton tetteket várnak Komárom megye képviselőjelöltjei, I. 3. oldal Kiváló pedagógusok 4. oldal Kulturális melléklet 5—7. oldal Csalad, otthon 9. oldal „Vitézek, mi lehet szebb dolog az végeknél. Balassa-emléknap Esztergom han Több mint szimpatikus, kül­detésszerű az a szives törő­dés, amellyel a nagy magyar reneszánsz l>öltő. Balassa Bá­lint emlékét ápolják Eszter­gomban, a költő halálos sé­rülésének színhelyén. Pénte­ken délután a helyi Balassa Múzeum, az Idegenforgalmi Hivatal, a városi könyvtár és a Hazafias Népfront városi bi­zottsága és a városi hangle­mezklub Balassa-emléknapot /endezett Esztergomban. A költő várhegyi szobránál az egybegyűlteket Pécsi L. Dá­niel, a hanglemezklub vezetője köszöntötte. majd Ortutay András, a Komárom megyei Levéltár igazgatója mondott emlékbeszédet. Utalt arra. hogy Balassa Bálintról halálának évfor­dulóján, május 30-ám köteles­sége megemlékeznie a város­nak. Ez évtől a költő nevét újabb szervezet is viseli, ápol­ja emlékét a városi Balassa Bálint Társaság, amelynek fel­adata Esztergom tudományos és művészeti életének össze­fogása. szervezése. A nagy költő részt vett Esz- tergom 1594-es. sikertelen ost­romában. Emlékbeszédében utalt Ortutay András a sere­gekkel járó harcoló történész, Gabimen kevésbé ismert ira­tára, amelyben 25 pontban foglalja össze tapasztalatait. Gablman dicsérően nyilatko­zott a magyarokról, elismerő­en örökítette meg azt a hősi küzdelmet, amelyben Balassa is halálos sebet kapott. Eszter­gom felszabadítása a korabeli hadi események fontos állomá­sa volt. Nemes hagyományt folytatnak hát a költő emléké­nek ápolásával Esztergomban. A költő szobra talapzatánál elhelvezték az emlékezés vi­rágait a nevét viselő városi intézmények, szocialista brigá­dok is. A megemlékezést követően a szobornál a Bakfark lant-trió és Szabó András előadómű­vész Balassa-műveket szólal­tatott mes. Este a Balassa Mú­zeum kiállítótermében a köl­tő drámáiét, a ..Szén magyar komédiát” adták elő a Dobó gimnázium növendéke5. A mű­sorban a költő énekelt verse­it és egyéb prózai műveit a Kecskés András lantművész vezette Bakfark lant-lrió adta elő. Bevezető előadást Barlay Ödön Szabolcs reneszánszku­tató tartott. Nem könnyű tanévet, tesz- szük hozzá mindjárt. 1968 és 1975 között évente 150—170—190 ezer csecsemő látta meg a napvilágot, ezt kővetően viszont ismét csök­kenő volt a gyermeklétszám. A görbe felfelé ívelése any- nyit jelent: a nyolcvanas évek közepéig a korábbi idő­szaknál mintegy 309 ezerrel több kisdiák koptatja majd az általános iskolák padjait. (A hullám természetesen tovább halad később a középiskolák­ba is, előre vetítve már az ottani, későbbi teendők sorát.) Jelen pillanatban az óvodák és az általános iskolák bizo­nyulnak szűkeknek: az óvó­nők. illetve a tanítók helyze­te a legnehezebb a pedagógu­sok csaknem kétszázezres ■ tár­sadalmában. A gyai*.appdő gysrmeklét- szám. — öiömühk forrása a településstruktúra változá­saival egyidejűleg sokféle módon okoz problémákat, vei fel megoldandó kérdéseket az iskolai életben. A nagyváro­sok, illetve a nagyobb telepü­lések lakótelepein már jelen­leg is harmincöt—negyven kisdiák kerül egyazon osztály­ba. Szűkek az amúgy is sok­helyütt szűkre méretezeti: tan­termek, kevés a napközis férőhelyük, s nem elegendő az étkezési lehetőség. Mindez, hatványozottan tapasztalható az óvodákban is. Másutt, főleg kis településeken ugyan­akkor elnéptelenedő kis isko­lák megszüntetése. körzet­határok módosítása okoz ide- íg-óráig feszültségeket. A tantestület és a szülők is ér­zékelik a változásokat és ki­hatásaikat. Üj, korszerűbb matematika- oktatás. új tantervek, átdol­gozott nevelési tervek, folya­a középiskolákban. Fakultá­cióra kerül sor a gimnáziu­mokban, 11 napos tanítási rendet terveznek a középisko­lák számára is, átdolgozott tantárgyak, és újfajta taní­tási módszerek, pedagógiai kísérletek jelentkeznek. Igen, már a felsorolás ía soknak tűnik, pedig a teen­dőknek még korántsem ju­tottunk a végérd. Az elvég­zendő munka oroszlánrésze —■ rájuk, a nevelőkre hárul.., Próbára tesz erőt és idegeket, t?herbírást és tűrőképességet. Mert az új tankönyv sok ko­rábbi módszer és anyagrész változását, is jelenti. A fakul­táció tömérdek szervezést, a módosított tanítási ciklusok ,sűritetl°bb órarendet, a nagv- létszámú gyermekcsoportok nagyobb intenzitású, tanórai 'munkát 'igényelnek é> meg több odaadást, fáradozás! j'e- 1 ent mindez a pedagógusok számára. Az iskola és a család kö­zös munkája nyomán — ha lassan is, — de formálódnak, tökéletesebbé lesznek a neve­lés módszerei, a körszérű, vi­lágnézetű. mer "eWő erköl­csi alapokkal rendelkező ifjú­ság alakításáért egyre többet tesz a nevelők nagy tábora. A katedrákat borító virá­gok — szeretetról és háláról tanúskodnak. Diák és szülő köszönetéről. Ifjú nevelők­nek és évtizedek kréedrai ta­pasztalatait már maguk mö­gött tudó idős nedagcrusok- nak pavformán l' iut a figvel- mescéíből. Fáradozásukat megköszöni. méltányolta az állam, a társadalom is a les- iohhaknp.k kitáró jutalómmal, k:tüntetésekkel: a pedagógu­sok őszinte megbecsülésével. Várkonyi Margit Üj termék előállítására készülnek a vasbetongyárban Még az elmúlt év októberében be­szüntették a termelést a lábatlani vas­betongyár ,.B” üzemében, hogy az épí­tők vegyék birtokukba a csarnokot. Az említett időpontig feszített vasúti aljak készültek itt, de az új gyártósor üzem­be helyezése után más feladatok vár­nak majd a ..B” üzem dolgozóira: „E”- típusú, feszített vasbetongerendák elő­állítására készülnek. A KOMÉP építői csak ebben az évben kezdték meg a kivitelezést, de feszített munkával pótolni tudták a lemaradást. A régi épületben kicserél­ték a padlózatot, úi gőzölőkádakat ké­szítettek. és kibővítették a csarnokot. A munkából kivették részüket a gyár karbantartó kőművesei is. Javában tart a berendezések szerelése, és az el­képzelések szerint már'júliusban sor kerül a próbaüzemelésre. Hat évvel ezelőtt kísérleti jelleggel csináltak már feszített E-gerendát Lá­batlanon, most azonban a tömeges gyártásra készülnék. A társgyárak­nál már bevált technológiát ültetik át saját viszonyaikra. A tervezés legna­gyobb részét a helyi szakemberek vég­zik, és korszerűbb, gépesítettebb lesz az üzem, mint a többi betonelemgyár- ban. Néhány berendezést saját erőből gyártanak, többek között a huzalvágó. pászmaszállító és a spirálkészítő gépe­ket. Ezt a megoldást a kényszer szül­te, mert senki nem vállalkozott a rö­vid határidejű gépgyártásra. Márpe­dig a lábatlaniak szeretnék megkezde­ni a termelést júliusban. A fejlesztés azért fontos, mert olyan nagy az igény az említett terméktípus iránt, hogy az iparág kapacitás hiá­nyában nem tudja kielégíteni a szük­ségleteket. Lábatlanban ebben az év­ben 300 ezer méter E-gerendát gyárta­nak, ha sikeres lesz az üzembe helye­zés. A eéoek teljesítményét fokozato­san növelik majd. és a. beüzemelés után 800 ezer folyóméter terméket állítanak el$ évente. Elsősorban a gyár körze­tében, de Ésaak-űunántúl egész terű-. A vasbelonelenigyár B-üzemében, aa épülő csarnok hö vezetékrendszerének szigetelésen dolgozik a hőszigetelő­brigád létén iavuj a lakosság ellátása, hiszen a feszített E-gerendát • főleg kislakán építők használják. Virágerdőbe öltöztek a katedrák Június első vasárnapja sok eve a nevelők ünnepe. Óvó­nőké, tanítóké és tanároké az általános iskolában csak­úgy, mint a középiskolákban vagy az egyetemeken, főisko­lákon. Jelzi az ünnep, hogy közel már a vakáció — ismét maga mögött tudhat a nevelő és a tanítvány egy tanévet. matosan változó tankönyvek,' mindez csak néhány példa arra, hogy a férőhélygon- dokkal együtt pezseg, forr. sok szempontból átalakul az oktatás. Tessék csak elgon­dolni: ezernél több új tan­könyv kerül a „fogyasztók­hoz” ezekben az esztendőkben folyamatosan az általános es 1980. június 1., VASÁRNAP AZ MSZMP KOMÁROM megyei bizottsága és a megyei tanács lapja XXXIII. évf., 127. sz. Ára: 1,60 forint A szombati munkanap az űrkomplexumon Mai t

Next

/
Thumbnails
Contents