Dolgozók Lapja, 1980. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

1980. március 1., SZOMBAT . . „ , , . XXXIII. cvf., 51. sz. AZ MSZMP KOMAROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Ara. hZQ Ft VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * A # * l t V l * * * u Mai számunkban: A párttagság bizalmából... 3. oldal Visszatérés a szülőföldre I 1 \ y A i Szerkesszünk együtt 4. oldal 5. oldal KOZLE9IÜM a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. február 28-i üléséről Eredményes, jó munkát küldött elvtársak! A magyar kommunisták, s velük együtt egész né­pünk hónapok óta készül az MSZMP XII. kongiesz- szusára. A felkészülési időszak fontos állomásához éi - keztünk a mai nappal Komárom megyében is. A te­rületi pártszervek értekezletein megválasztott küldöt­tek részvételével tanácskozásra ül össze s/.űkebb ha­zánk legmagasabb fóruma, a megyei pártértekezlet. Több hónap telt el azóta, hogy a Központi Bizottság határozott a kongresszus összehívásáról, s ezt követő­en a SZOT és a KISZ együttes felhívására megszület-' tek az első kongresszusi versenyvállalások. Szocialis­ta brigádok ezrei, kétkezi és szellemi dolgozók tízezrei vállalták megyénkben is, az eddigieknél^ több, jobb, gazdaságosabb termékek előállítását a XII. kongresz- , szus és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére. A vállalások jelentős része azóta már termékekben, szolgáltatásokban öltött testet, hirdetve dolgozóink azonosulását a párt politikájával, s az abból származó feladatokkal. A pártszervezetekben a szokásos év végi, év elejei feladatok mellé újabbakként szegődtek a kongresszusi felkészülés politikai, szervezeti tennivalói. A testületek eredményesen munkálkodtak a kiterebé­lyesedő szocialista munkaverseny tartalmi gazdagítá- -ón. egyengették az üzemi-, a szövetkezeti demokrácia jegyeinek erősödését. A soron lévő taggyűléseken beszámoltak az eltelt időszakban folytatott pártpolitikai és szervezeti tevé­kenységről, véleményt mondtak a kongresszusi irány­elvekről. s megválasztották küldötteiket az irányító testületek pártértekezleteire. Ezeken a tanácskozáso­kon a párt tagjai nagy politikai érettséggel, megértés­sel, tenníakarassal fogadták és vitatták meg az or­szág, a társadalom és a párt helyzetével, a jövő fel­adataival kapcsolatos kérdéseket. Elismeréssel méltat­ták a párt tevékenységét, helyes politikájának immár több mint kel évtizedes folyamatosságát es igényelték, hogy a XII. kongresszus ismét, erősítse meg a jelenleg is követett, fő politikai irányvonalat. A megyei pártértekezlet résztvevői valójában össze­foglaló számvetést készítenek politikai, gazdasági es társadalmi életünk ót' esztendejéről és megjelölik a következő évek feladatait is. A pártszervezetek magas szintű tanácskozásai hagyományosan szélesebb kört érintettek, mint a párt tagsaga. Nem mondunk újat tehát azzal, hogy amint a már lezajlott járási, városi tanácskozásokon, úgy ma a megyei pártérlekezlet ál­tal elvégzendő számvetés és feladatmeghatározás sem kizárólag belső pártügy, hanem a megye egész lakos­ságát érintő általános közügy. Ezért is tarthatjuk termé­szetes dolognas, hogy a kongresszusra készülő, arra kül­dötteket is választó megyei pártértekezlet munkáját élénk érdeklődés kíséri városainkban és községeink­ben. • A megelőző megyei pártértekezlet óta eltelt öt esz­tendőben a haza javát szolgáló közös munkálkodás hatására tovább erősödött a kommunisták és a lakos­ság különböző rétegei közötti kapcsolat, az együttmű­ködés közös dolgaink megvalósulásában. Nagy szerepe van ennek a jövőben is, hiszen az együttes gondolko­dás és az ehhez kapcsolódó tettek nem nélkülözhetők a korábbiaknál is tudatosabb fegyelmet kívánó gazda­sági-társadalompolitikai helyzetben. Megyénk dolgozói a bányászokkal az élen nem egy hasonló helyzetben bizonyították már: ha az ország, a népgazdaság érde­ke úgy kívánja, mindig számíthatunk segítőkész köz­reműködésükre. A dolgozó osztályok és rétegek tudatos együttmű­ködésének, a szocialista építőmunkának kovácsa a kommunisták pártja volt eddig is, és lesz a jövőben is. E tevékenj’segének folyamatában különösen fontos szerepük van a kongresszusoknak és az azokat előké­szítő területi pártértekezleteknek, hiszen ezek a kom­munistákon túl az egész társadalomra ösztönző hatást gyakorolnak. Vonatkozik ez természetesen a soron kö­vetkező XII.. kongresszusra és a ma Tatabányán ta­nácskozó megyei pártértekezletre is, elsősorban azért, amint Kádár elvtárs is. szólt erről: „Pártunk a mun­kásosztály pártja, de történelmi felelősségünk úgy ala­kult, hogy immár az egész népért, nemzetünkért va­gyunk felelősek és eszerint kell megoldanunk az előt­tünk álló feladatokat.” Ezzel a felelősségtudattal kezdi meg tanácskozását ma a megye kommunistáit képviselő küldöttek érte­kezlete. A megyei pártbizottság jelentése alapján érté­keli az öt év alatt végzett munkát, az ebből- követke­ző eredményeket, de azt is, hogy hol, az élet mely te­rületén tehettünk volna többet mindazokért, akiket a most tr/.ácskozó küldöttek is képviselnek. Komárom megye kommunistái, s velük együtt a pártonkívüli dolgozók azt várják tólük, hogy a helyzet reális érté­kelése és az irányelvek ismerete alapján, az ő tettre- készségükre is számítva, olyan célokat jelöljenek "meg, amelyek tovább erősítik a párt eddigi politikáját, a társadalom szocialista vonásait, serkentik az építő munkát a gazdaságban, a társadalomban, mozgósíta­nak eleit eredményeink megvédésére. Felelősségteljes megbízatásuk teljesítéséhez megyénk egész lakossága nevében is kívánunk tehát eredmé­nyes, jó munkát a pártértekezlet minden résztvevőjé­nek! k__________________________________________________________ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1980. február 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizott­ság titkárának tájékoztatóját az időszerű nemzetkö­zi kérdésekről; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizott­ság első titkárának jelentését a kongresszusi előké­szítő munkáról; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bi­zottság titkárának tájékoztatóját a VI. ötéves terv előkészítéséről. I. A Központi Bizottság átte­kintette az utóbbi hónapok legfontosabb nemzetközi ese­ményeit. Megállapította, hogy a világpolitikai helyzet az imperialista körök aknamun­kája következtében feszülteb­bé vált, felerősödtek azok az irányzatok, amelyen: veszé­lyeztetik az enyhülés terén elért ered menyeket . O Az imperialisták arra tö­rekszenek, hogy meg­bontsák a- két világrendszer között’ * jelenleg fennálló egyensúlyt és katonai fölény­re tegyenek szert. Ezt a célt szolgálta a NA- TO-országok 1978. évi Wa­shingtoni döntése a katonai kiadások fokozott növeléséről, valamint az 1979. évi brüsz- szeji határozata, amely új középhatósugarú' rakéták te­lepítését irányozza elő egyes nyugat-európai országokban. Az Amerikai Egyesült Álla­mok mindmáig nem ratifikál­ta a hadászati támadófegyve­rek korlátozását szolgáló, ne­hezen létrejött SALT—II. megállapodást, és ez akadá­lyozza a katonai enyhülés szempontjából nélkülözhetet­len további tárgyalásokat. A veszélyt, a feszültséget növe­lik azok az újabb törekvések, amelyek az imperializmus katonai jelenlétének további kiszélesítését és megerősítését célozzák a világ különböző térségeiben. A társadalmi haladásért küzdő és a külső támadások ellen védekező afgán forrada­lomnak — a két ország szer­ződése alapján — nyújtott törvényes, - a nemzetközi jog­gal összhangban. álló szovjet segítség ürügyén tett amerikai lépések, a felszított szovjet­ellenes propagandakampány fokozta a feszültséget és mér­gezi a nemzetközi légkört. © Senki' sem vitathatja el a népeknek azt a jogát, hogy küzdjenek nemzeti függetlenségük kivívásáért és megszilárdításáért, a társadal­mi felemelkedésért. Ebből ki­indulva a Központi Bizottság ismételten kifejezésre juttatta a magyar kommunisták szoli­daritását Ázsia. Afrika, La- tin-Amerika népeinek igaz­ságos harcával, amelyet nem­zeti függetlenségük megszi­lárdításáért. a társadalmi ha­ladásért vívnak az új gyarma­tosító törekvések ellen. O Á NATO-nak, az impe­rialistáknak a fegyverke­zési verseny fokozását célzó újabb akciói veszélyeztetik a politikai enyhülés már elért eredményeit, nagy terheket rónak az emberiségre, aggo­dalommal töltik el a béke minden hívét. A Központi Bizottság ebben g helyzetben fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a békés egymás mellett élésnek nincs ésszerű alternatívája, reális cél az enyhülés eredményeinek megvédése egy új világhábo­rú ki robbantásának a meg­akadályozása. A világfejlődés fő irányát meghatározó erővi­szonyok a reakciós körök sem változtak meg. A békét, az emberiség jövőjét fenye­gető veszélyek elhárításához azonban szükség van minden, a nemzetközi helyzet élezését, ellenző, békeszerető erő aktív fellépésére. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy va­lamennyi ország, minden nép érdekének az felel meg. ha a kormányok felelősen foglal­nak állást és hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a különböző' társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszilárdításához, a béke megőrzéséhez. O A Szovjetunió, a szocia­lista közösség országai folytatják erőfeszítéseiket a világ békéjét fenyegető veszé­lyek elhárításáért, a nemzet­közi enyhülés terén elért ered­mények megőrzéséért és meg­szilárdításáért. Ez világosan kifejezésre jutott L. I. Brezs- nyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elrfóksége elnökének választói előtt tar­tott. beszédében és más szo­cialista országok — köztük hazánk — vezető testületéi­nek. felelős képviselőinek megnyilatkozásaiban. A nem­zetközi helyzet kedvezőtlen irányzatainak felerősödése kü­lönösen időszerűvé teszi a Szovjetuniónak, a Varsói Szer­ződés szervezetének ismert javaslatait.' amelyek a kato­nai feszültség csökkentését, a különböző társadalmi rend­szerű országok kölcsönös biz­tonságának erősítését, a biza­lom növelését szolgálják. © A Magyar Népköztársa­ság szövetségeseivel együtt folytatja sokoldalú erő- , feszítéseit a fegyverkezési verseny megfékezése, a békés egymás mellett élés útjában álló akadályok elhárítása ér­dekében. Változatlanul fon­tosnak .tartja, hogy mielőbb életbe lépjen a SALT—II megállapodás. megkezdődje­nek a tárgyalások a fegyver­zet további korlátozásáról, és ne kerüljön sor az újabb kö­zéphatósugarú rakéták nyu­gat-európai elhelyezésére. A Varsói Szerződés országai — köztük hazánk — konkrét javaslatukkal már kifejeztek a készségüket egy olyan eu­rópai értekezlet megtartására, amelynek feládata a katonai enyhülés elősegítése és a bi­zalomerősítő intézkedések megtárgyalása lenne. Ilyen értekezlet mielőbbi létrejöt­tét a helyzet sürgeti. Tovább­ra is előmozdítjuk a helsihki záróokmány ajánlásainak a megvalósítását, a madridi ta­nácskozás előkészítését. A Magyar Népköztársaság to­vábbra is arra törekszik, hogy a bel ügyek be való be nem avatkozás és a kölcsönös elő­nyök alapján fejlődjenek két­oldalú kapcsolatai a tőkés­országokkal. Azért tevékeny­kedik, hogy a politikai, a gazdasági, a tudományos-mű­szaki és a kulturális kapcso­latokban elért eredmények megőrzésével és fejlesztésével is hozzájáruljon a népek kö­zötti bizalom és megértés erősítéséhez. Házánk, a Magyar Népköz- társaság a jövőben is - meg­tesz mindent, ami tőle telik azért, hogy Európa, a világ népei tovább haladhassanak előre az enyhülés, a béke, a felemelkedés útján. II. A Központi Bizottság átte­kintette a párt XII. kongresz- szusának előkészítését és megállapította, hogy az a szervezeti szabályzatnak meg­felelően, rendben halad. A pórt 24 ezer alapszerveze­tében megtartották a beszá­moló- és a vezető.ségválasztó taggyűléseket. Eredményesen •zajlottak le az üzemi, az. in­tézményi. a községi, a városi, a budapesti, kerületi, a járási és járási jogú. valamint a vá­rosi-járási pártértekezletek. A párt szervezetei felelősségtel­jesén adtak számot az. ötéves munkáról, s tárgyalták meg a kongresszusi irányelveket. A társadalmi és tömegszerveze- tek vezető testületéi is széles­körűen megvitatták a Köz­ponti Bizottság irányelveit. Mind a, pártban, mind a társadalmi és tömegé zerveze­tekben aktív és érderru vita folyt: az eredmények szám­bavétele mellett nyíltan szól­tak a hibákról, a társadat* munkát foglalkoztató gondok­ról, problémákról is. Sok i hasznos észrevétel és kiegészí­tő javaslat érkezett a Köz­ponti Bizottsághoz. Az irány­elvekről folytatott vitában is megnyilvánult pártunk esz­mei. politikai egysége. A meg- nyilats ázásokban' kifejezésre jutott népünk alapvető egyet­értése a szocialista célokban és tettrékészsége a feladatok megoldásában. Ez jól tükrö­ződik a XII. kongresszusnak és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére in­dított országos munkaver- seny-mozgalomban is, amely új lendületet kapott a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sán­dor szocialista brigádjának kongresszusi műszakok szer­vezésére tett kezdeményezésé­vel. A Központi Bizottság meg-' vitatta és elfogadta a XII. kongresszus elé terjesztendő beszámolójának és határozati javaslatának a tervezetét. A Központi Bizottság meg­tárgyalta a kongresszusi fel­készülés további tennivalóit. Az alábbiak szerint véglegesí­tette az 1980. március 24-én összeülő kongresszus napi­rendjére vonatkozó javasla­tát: O A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának beszámolója a XI kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt fel­adatairól. Előadó: Kádár János elv­társ. O A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi El­lenőrző Bizottságának beszá­molója. Előadó: Brutyó János elv­társ. Q A fellebbviteli bizottság jelentése. Előadó: A fellebbviteli bi­zottság elnöke. O A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság tagjainak megválasz­tása. III. A Központi Bizottság meg hallgatta és tudomásul vette tájékoztatást a VI. ötéves nér gazdasági terv előkészítés munkálatairól. ~ \

Next

/
Thumbnails
Contents