Dolgozók Lapja, 1975. október (28. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

2 DOLGOZOK LAPJA '3T! 1975. október 1. szerda Elutazott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Kedden elutazott Budapest­ről a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely a magyar országgyűlés meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttséget Pjotr Mironovics Maserov, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek tagja, a Belorusz Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára vezette. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Inokai János és Péter János, az országgyűlés alelnöke, Ne­meslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, Marjai Jó­zsef külügyi államtitkár bú­csúztatta. Ott volt az or­szággyűlés számos tisztségvri selője, továbbá V. J. Pavlov, a Szovjetun'ó budapesti nagy­követe és B. B. Ivanov vezér- ezredes, a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet dé­li hadseregcsoport parancsno­ka. Lázár György távirata Csőit En-lajnak Csou En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsa elnökének PEKING A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepén, megalakulá­sának 26. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársa­ság kormánya, a magyar nép és a magam nevében üdvöz­letemet és jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Nép- köztársaság államtanácsának és a kínai népnek. Kivánom, hogy országaink kapcsolatai népeink érde­keinek megfelelően, a szocializmus és a béke ügyének szol­gálatában fejlődjenek. Budapest, 1975. október 1. LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Közös közlemény F. 4. Ahmednek, az Indiai Köztársaság elnökének magyarországi látogatásáról Fakhruddin Ali Ahmed, az in­diai Köztársaság elnöke, Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghí­vására felesége, Begum Abida Ah­med kíséretében 1975. szeptember 26—30. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. Az Indiai Köztársaság elnöke és kísérete betekintést nyert a Ma­gyar Népköztársaság életébe, megismerkedett annak eredmé­nyeivel, történelmi és kulturális jelentőségű helyeket és intézmé­nyeket látogatott meg. Az elnök felkereste az Agárdi Állami Gaz­daságot, a zánkai úttörővárost és meglátogatta Balatonfüredet, ahol fát ültetett Rabindranath Tagore szobránál. Az Indiai Köztársaság elnöke és kísérete Magyarorszá­gon meleg, baráti fogadtatásban részesült. Az elnököt fogadta Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára. A találkozó alkalmá­val baráti eszmecserét folytattak. A szívélyesség, a barátság és a kölcsönös megértés légkörében széles körű és átfogó tárgyalá­sokra került sor a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és az Indiai Köztársaság elnöke között a kétoldalú, vala­mint a kölcsönös érdeklődésre számottartó nemzetközi kérdések­ről. Az Indiai Köztársaság elnöke szívélyes megbeszélést folytatott Lázár Györggyel, a Miniszterta­nács elnökével. A két fél megelégedéssel állapí­totta meg, hogy országaik kap­csolatai népeik javára, a kölcsö­nös előnyök alapján kedvezően fejlődnek és a megtárgyalt kér­désekben nézeteik megegyeznek, vagy közel állnak egymáshoz. Hasznosnak minősítették a külön­böző szintű látogatások, megbe­szélések és tapasztalatcserék rend­szerét a politikai, gazdasági és a kulturális élet különböző terü­letein. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke a magyar kormány és a magyar nép meg­értéséről, támogatásáról biztosítot­ta India kormányát, az indiai né­pet a demokratikus fejlődést gátló, valamint a nemzeti egysé­get és stabilitást veszélyeztető erők elleni küzdelmében. Kifeje­zésre juttatta a magyar nép azon őszinte óhaját is, hogy India né­pe Indira Gandhi kormánya ve­zetésével tovább menjen előre a haladás, a jólét, a társadalmi igazság, valamint a nemzetközi béke és biztonság felé vezető úton. Az Indiai Köztársaság elnöke üdvözölte a Magyar Népköztár­saság kormányát és népét; mél­tatta a Magyar Népköztársaság­nak a szocialista építés terén el­ért eredményeit; hozzájárulását az enyhülési folyamat megerősítésé­hez, a különböző társadalmi rend­szerű államok együttműködésé­hez. Kölcsönösen üdvözölték a fe­szültség enyhítése terén elért ered­ményeket. Egyetértettek abban, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet törté­nelmi mérföldkő a tartós béke fe­lé vezető úton. Rámutattak arra is, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tétele és a Világ más térségeire való kiter­jesztése érdekében. A két elnök egyetértett abban, ' hogy a tartós békének, a stabili­tásnak és az államok közötti tgy&ttmúköclésnek Ázsiában külö­> nos jelentősége van a világbéke szempontjából. A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának el­nöke, a magyar kormány nagyra­becsülését fejezte ki azokért a következetes erőfeszítésekért, amelyekkel az Indiai Köztársaság kormánya előmozdítja az indiai szubkontinens országai között a békés úton, kétoldalú tárgyalá­sok révén, minden külső beavat­kozás nélkül megvalósuló, har­monikus és az együttműködést biztosító kapcsolatokat. A két fél megelégedéssel üdvö­zölte a vietnami nép történelmi győzelmét. Megállapították, hogy ezzel a vietnami nép jelentősen hozzájárult a térség békéjéhez és stabilitásához. Meggyőződésük, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak és a Dél-Vietnami Köztársaságnak mihamarabb el kell foglalnia jogos helyét az ENSZ-ben. Jó kívánságaikat fejez­ték ki a laoszi és a kambodzsai nép győzelme alkalmából is. A két elnök megerősítette, a teljes nézetazonosság alapján: szükségesnek tartja, hogy az In­diai-óceán békeövezetté váljék. Ezzel kapcsolatban megállapítot­ták, hogy a Diego Garcia-i kato­nai támaszpont kiépítése ellenté­tes a térség népeinek érdekeivel, valamint a nemzetközi béke és biztonság ügyével. Támogatásukról biztosítottak minden olyan lépést a Közel-Ke­leten, amely az igazságos és tar­tós béke megteremtését szolgálja. Egyetértettek abban, hogy a Kö­zel-Kelet békéjének helyreállítá­sához, a feszültség csökkentéséhez elengedhetetlen az Egyesült Nem­zetek Szervezete ide vonatkozó határozatainak maradéktalan vég­rehajtása, valamennyi Izrael ál­tal megszállt arab terület kiüríté­se, az izraeli csapatoknak az 1967- es határok mögé való visszavoná­sa, a palesztínai arab nép nem­zeti jogainak elismerése. A két elnök megelégedését nyil­vánította Portugália kormányának a gyarmati múlttal végérvényesen szakító lépései felett és annak a reményének adott kifejezést, hogy a volt portugál gyarmatok népei külföldi beavatkozástól mentes, népakaraton alapuló rendszert hozhatnak létre. A félek hangsúlyozták, hogy ha­tékony intézkedéseket kell tenni a fegyverkézési verseny korláto­zására és megszüntetésére, az ál­talános és teljes leszerelés meg­valósítására. Ezeknek az intézke­déseknek mind a hagyományos, mind a nukleáris fegyverzetre ki kell terjedniük, szigorú és haté­kony nemzetközi ellenőrzés mel­lett. Időszerűnek tartják, hogy mielőbb gyakorlati lépések történ­jenek a leszerelési világértekez­let összehívására. A felek kifejezték szolidaritásu­kat Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika népeinek az imperializmus, a gyarmatosítás és az újgyarma­tosítás elleni harcával. Következe­tesen fellépnek az apartheid po­litikájával, a faji megkülönböztetés és a gyarmati elnyomás minden formájával szemben. Fakhruddin Ali Ahmed, India köztársasági elnöke köszönetét fe­jezte ki azért a meleg vendégsze­retetért, amelyben ő és kíséreté­nek tagjai magyarországi tartóz­kodásuk alatt részesültek. Egyeben indiai látogatásra szóló meghívást adott át Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének és felesé­gének, akik a meghívást köszö­nettel elfogadták« «t * Tiltakozó felvonulás Párizsban Hatalmas tömegfelvonulást rendeztek Pá­rizsban kommunisták és szocialisták a fa­siszta Franco-rezsim által kivégeztetett öt hazafi, valamint a szabadságért, az emberi jogokért, a fasizmus ellen küzdő minden spanyol iránti szolidaritás kifejezésére. A kép előterében (balról jobbra): Francois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt főtit­kára, Georges Marchais, a Francia Kommu­nista Párt főtitkára, René Piquet, az FKP KB tagja; mögöttük Fernando Valera, a száműzetésben élő spanyolok kormányclnö- ke. Részt vett a tüntetésen Enrico Berlinguer is, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. Bilbao Baszk földön kedden folyta­tódott a szombati kivégzések elleni tiltakozásul elrendelt sztrájk. Guipuzcoa tartomány­ban általános volt a munka- beszüntetés. Vizcaya tarto­mányban hétfőhöz viszonyítva még nagyobb méreteket öl­tött a sztrájk. A bilbaói bank- alkalmazottak részleges mun­kabeszüntetést tartottak. Szrájkba léptek a vámtisztvi­selők is. Megbénult a munka a baszk kikötővárosban. Guemicaban sztrájkba léptek a helyi hajógyár dolgozói. Bécs Az osztrák kormány ülése után kedden hivatalos közle­ményben jelentették be: - a kormány úgy határozott, hogy „konzultációkra” hazarendeli Ausztria spanyolországi nagy­követét. A spanyol ellenállási mozgalommal való szolidaritá­si nagygyűlés és tüntetés megtartására szólított fel ked­den több mint száz osztrák közéleti személyiség. Ankara A török főváros polgármes­tere kedden elrendelte, hogy tiltakozásul a Franco-rezsim- mel szembehelyezkedő öt fia­tal kivégzése ellen, egy hétre szüntessék be Spanyolország ankarai nagykövetségének vil­lanyárammal és vízzel való ellátását. A polgármester az intézkedést azzal indokolta, hogy „Ankara lakosai, az egész török néphez hasonlóan, az emberiség ellen elkövetett bűntettet látnak a spanyol hatalombitorlók által hidegvé- rűen végrehajtott gyilkossá­gokban". Hága Max ven der Stoel holland külügyminiszter keddi sajtó- értekezletén közvetve figyel­meztette az Egyesült Államo­kat spanyolországi politikájá­nak „káros következményei­-----------------------------1--------------­( Telefotó — AP — MTI — KS) re”. A holland miniszter sze­rint e következmények azok­hoz hasonlíthatók, amelyeket az Egyesült Államok görögor­szági politikája vont maga után. Stockholm Kedd délutánig hét sv d szakszervezeti szövetség hatá­rozta el, hogy részt vesz a Spanyolországgal szembeni háromnapos nemzetközi szál­lítási bojkottban — közölte kedden Stockholmban egy szakszervezeti szóvivő. I Belgrád Jugoszláviában változatlan hevességgel tart a tiltakozás, amelyet a spanyol hazafiak meggyilkolása robbantott ki. Kedden a zágrábi Idegenfor­galmi hivatal közölte: minden kapcsolatot felfüggesztenek a spanyol idegenforgalmi köz­ponttal és valamennyi, Spa­nyolországba tervezett turis­tautat lemondják. Amerika kaigynigiszlpe Párizsban Giscard d’Estaing elnök hét­főn este fogadta a Párizsban tartózkodó Schlesinger ame­rikai hadügyminisztert. A megbeszélésről — amely után Schlesinger kijelentette, hogy „Franciaország továbbra is független magatartást tanúsít és nem csatlakozik ismét a NATO-hoz” — konkrét rész­letek még nem szivárogtak ki. A Párizsban megjelenő Inter­national Herald Tribune érte­sülése szerint amerikai és francia illetékes körökben úgy vélik, hogy á találkozó ténye Párizs és Washington viszo­nyának megjavulását jelzi, hi­szen francia elnök még nem fogadott amerikai hadügymi­nisztert, amióta Franciaor­szág kilépett a NATO-ból. A BVT ti USA-lai Első ízben tesz látogatást az Egyesült Államokba a Béke­világtanács egy küldöttsége. A Romesh Chandra főtitkár ve­zette delegációban a Szovjet­unió, Lengyelország, India, Anglia, Svédország és több más ország neves közéleti sze­mélyiségei és politikusai fog­lalnak helyet. A küldöttség tagjai sajtóértekezletükön hangsúlyozták: a delegáció is­mertetni akarja az amerikai közvéleménnyel a BVT tevé­kenységét és feladatait, aktivi­zálni akarja az enyhülésért, a leszerelésért folyó küzdelmet. Magyar ajándék az ENSZ-nek Púja Frigyes külügyminisz­ter kedden átadta a magyar kormány ajándékát az- EN§g- nek. A, világszervezet fennál­lásának közelgő 30., *hazánk ENSZ-tagságának 20. > évfor­dulója alkalmából a magyar kormány egy herendi vázát ajándékozott az ENSZ-nek, amelyet Púja Frigyes adptt át Kurt Waldheim főtitkárnak. Utasás Irakban (3.) Tízmilliárd dinár sorsa Irak ma gazdag ország. Van pénz az államkasszában és egyre többen tesznek szert nagy jövedelmekre. Ugyanak­kor az is tény: a fogyasztási alap korántsem elégíti ki a szükségletet. A lefölözésre két lehetőség van: egyrészt az árakkal való játék, a másik a mindentgyártás kényszerűsége. Hogy valójában milyenek is a tervek, arról a legilletéke­sebb. dr. Dzsawad Hashim, a tervezésügy minisztere tájé­koztatott. — Irak gazdasági élete öt­éves terv szerint folyik. A legfontosabb, hogy anyagi erő­ink szerint végrehajtsuk a me­zőgazdaság felújítását, gon­doskodjunk a kielégítő ellátás­ról, és ezzel egyidőben kiala­kítsuk a legésszerűbb ipari szerkezetet. A most záruló tervciklusban megalapoztuk mindezt. A fő bevételi for­rásunk az olaj és a datolya. Abban a helyzetben vagyunk, hogy az így nyert pénz nagy részét a saját fejlesztésünkre fordíthatjuk. Természetes, hogy az ipari és mezőgazdasági fejlesztés mellett a lakásépítés, a kultúra, az egészségügy is nagy összeggel részesedik a nemzeti jövedelemből. Az öt­éves fejlesztési terv.bén fel­használandó 10 milliárd iraki dinár (30 milliárd USA-dollár) biztos alapot teremt a Baath- párt által megszabott haladás­hoz. — Tehát nem csak az olaj — szólok közbe. — Az olaj eszköz, de gazda­ságunkat nem akarjuk csak erre építeni. Vegyipart lehet- teremteni, mód van a fejlett mezőgazdaság kialakítására, a termékek feldolgozására, és nem mellékes, hogy a manu­faktúrák helyett korszerű tech­nológiát. alkalmazunk. Az ál­lami részesedés melleit így te­ret adunk a magántőkének, ál­lam, többségi részesedés mel­lett. A miniszter elmondta: a pár évvel ezelőtt megkezdett fo­lyamat, amely a KGST-vel való iraki együttműködés alap­jait teremtette meg, az idén júliustól magasabb szintre lé­pett. — Az eddigi tapasztalatok, melyeket a magyar és szovjet féllel történő együttműködés­ben szereztünk, arra jogosít fel, hogy kijelentsük: a KGST-vel szorosabb összhang föltétlenül használ az Iraki Köztársaságnak — fejtette ki a többi között a tervezési mi­niszter. Az elmondottak után szinte kínálkozott, hogy . keressem: ott vagyunk-e vajon Irakban, ebben a jól és pontosan fizető országban. Sajnos, a tapaszta­latok nem a legjobbak. Igaz, a szellemi export nőtt, most mintegy 300 szakember dolgo­zik itt. Külkereskedelmünk azonban elmulasztotta a jó alkalmat, a közös vállalkozá­sok nagy lehetőségeit nem használta ki. Iraki szakembe­rek, közülük sokan tanultak Magyarországon, csodálkozva mondták, hogy például a bá­bolnai mezőgazdasági rend­szereket még csak nem is ajánlottuk, pedig kellenének. Erősödött késlekedésünk té- nyéről kapott képem akkor, amikor a bagdadi vásárváros Üj mecset Bagdadban iraki pavilonjában és a terve­zési minisztérium mintatermé­ben néztem, mi mindent gyár­tanak ebben az országban. Jó­formán mindent, a szennyvíz- aknafedéltől a gyufáig. És ami szintén tény: nem mindent ki­váló minőségben. Szinte kínál­ja magát az üzlet. Külkereske­dőnk mégis alig.van errefelé. Pedig Irak nemcsak jól; pon­tosan és készpénzzel fizet. Be­ruházások esetén — amint el­mondták — 30 százalékos elő­leget folyósít. Igaz, követel: jó minőséget, határidőt. Es ma már az iraki piacon meg kell verekednünk a japán, az ame­rikai, angol, francia árukkal, cégekkel. A Szovjetunió után Irakból vásároljuk a legtöbb kőolajat. Kapcsolataink élők, de megle­hetősen egyoldalúak. Amikor mindez szóba került a Zawra­nark közepén álló Ál-Baghdadi étteremben, ahol az iraki új­ságírás színejava ott volt a nemzeti ünnep alkalmából adott fogadáson, az ottani kol­légák mindehhez hozzátették: sajnos a gazdasági életben való szűkös jelenlétünkhöz hason­lóan eléggé kevéssé ismerik művészetünket, irodalmunkat, általában életünket. Ha tárgyi­lagosak akarunk lenni, tegyük ehhez azt is: a nem ismerés kölcsönös. Kapcsolataink Irakkal ma a fejlődés gyorsuló ütemét mu­tatják. Hogy együttműködé­sünk gyümölcsözőbb legyen, ahhoz bizony elengedhetetlen, hogy sokkal többet tudjunk egymásról, s mi sem reked­jünk meg a túlságosan i4 kézenfekvő olaj- és datolya világban. Bürget Lajta ,

Next

/
Thumbnails
Contents