Dolgozók Lapja, 1975. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1975. augusztus L FENTEK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIIE évf. 179. sz. Ára: 80 fillér Kádár János beszéde Helsinkiben Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, a csehszlo­vák küldöttség vezetőjének felszólalásával folytatta mun­káját csütörtökön délelőtt he­lyi idő szerint néhány perccel fél tíz után a Finlandia palo­ta nagytermében az európai biztonsági értekezlet zárósza­kasza. Az ülésen Joszip Broz Tito jugoszláv államfő elnö­költ. A délelőtti ülés további szó­nokai, a következők voltak: Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Valery Giscard d’Estaiiíg francia köztársasági elnök, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Liam Cosgrave ír miniszterelnök, Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke és Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar delegáció vezetője. . Elnök Elvtárs! Tisztelt Küldöttek! A magyar közvélemény kez­dettől fogva figyelemmel kí­sérte és aktívan támogatta az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet tevékeny­ségét. Történelmi jelentőségű­nek tartjuk, hogy a közös erő­feszítés nem volt hiábavaló, az összes érdekelt egyetértésével most összeült a biztonsági ér­tekezlet legfelsőbb szintű zá­rószakasza. A népek várako­zásait, egy jobb jövő iránti reménységeit fejezi ki, és kétségtelen, hogy Európa tör­ténelmének új, fontos lapját írja ez a tanácskozás. A magyar küldöttség nevé­ben tisztelettel köszöntöm a küldötteket, az értekezlet minden résztvevőjét. Minden küldöttségnek jó munkát, az értekezletnek teljes sikert kí­vánok. A Magyar Népköztár­saság és a magyar nép nevé­ben köszönetét mondok a Szovjetunió, valamennyi eu­rópai ország, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada vezetőinek és kormányzatának, hogy felelőssen hozzájárultak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet lét­rejöttéhez. Szívből köszöntöm fáradhatatlan, áldozatkész munkájukért nagyrabecsült házigazdáinkat, Urho Kekko- nen urat. a Finn Köztársaság elnökét, a finn kormányt, Hel­sinki város vezetőit, a test­véri finn népet. Tisztelt Küldöttek! Mi annak a magyar népnek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi jelentőségű tanácskozáson, amely államot alapítva 1100 éve él a Duna— Tisza táján, Európa közepén, így múltunk és jövőnk egy­aránt az itt élő népek sorsá­hoz kötődik. Meggyőződésünk, hogy Eu­rópa minden népének legfőbb kívánsága a béke. Ha lehetsé­ges, még fokozottabban így van ez a magyar nép eseté­ben, amely évszázadokon _ át a hadak útjának kereszteződé- si pontján élt és mérhetetlen véráldozatokat hozott. hogy fennmaradhasson és megőriz­ze államát a fenyegető pusztu­lással szemben századunkban. Az első világháború hiábavaló áldozatai után a vesztes Ma­gyarország területe a koráb­binak egyharmadára csökkent, a második világháborúban, urai bűnéből a rossz oldalon vérezve, elvesztette _ felnőtt lakosságának 8 százalékát és az ország romhalmazzá vált. Sorsunk a felszabadulassal uj, ió fordulatot vett A magyar nép sorsé har­minc évvel ezelőtt, az antifa­siszta koalíció történelmi győ­zelmének és annak következ­tében, hogy a szovjet hadse­reg, a vele együtt' küzdőkkel, kiűzte hazánk területéről a hitleri fasiszta megszálló ha­dakat, új, jó fordulatot vett. Azóta békében él a magyar nép, visszanyerve nemzeti füg­getlenségét és állami szuvere­nitását, szilárdan és eltökélten halad magaválasztotta útján, s ma a fejlett szocialista társa­dalmat építi. Történelmünkből mi levontuk a szükséges ta­nulságokat. Mindenki megért­heti, hogy a szocialista Magyar Népköztársaság számára az európai népek békéje, bizton­sága, barátsága és együttmű­ködése nem pusztán szavakat jelent, hanem szilárd elveken, súlyos történelmi tapasztala­tokon nyugvó, hosszú távú po­litikát, és a magyar nép élet­bevágó érdekeit fejezi ki. Tisztelt Küldöttek! Közismertek az európai né­pek múltbeli szenvedései a két világháború rettenetes pusztításai, az a tény, hogy a két világháború földrészünkön robbant ki. Mindezt, de leg­főképpen azt figyelembe véve, hogy a felhalmozott korszerű fegyverek konfliktus • esetén eddig soha nem látott ször­nyűséggel és pusztulással fe­nyegetik Európa és a világ né­peit, minden ország felelős té­nyezőinek hatékonyan hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az utóbbi időben mutatkozó eny­hülés tartós, a béke biztosí­tott és szilárd legyen. Ügy véljük, hogy az európai biztonsági és együttműködési * értekezlet eredményességétől, és a jelen értekezlet szellemé­ben végzendő további munká­tól függ népeink, földrészünk Európa, és nem túlzás ha azt mondjuk, nem kis mértékben az emberiség jövője. Az ál- '.-lunk képviselt népek remé­nye az, hogy az értekezlet jó munkát végez és a jövendő a béke lesz. A magyar küldött­ség azt a megbízást kapta, hogy járuljon hozzá az érte­kezlet sikeréhez. Igyekszünk e megbízásnak eleget tenni. Valljuk, hogy a vitákat békésen kell megoldani Tisztelt Küldöttek! A Magyar Népköztársaság rendíthetetlen híve a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének. A Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt egyik kezdeményezője és aláírója volt az 1969-es bu­dapesti felhívásnak, amely ja­vasolta az európai biztonsági értekezlet összehívását. Szö­vetségeseinkkel együtt azóta is mindent megtettünk az ér­tekezlet létrejöttéért. Képvise­lőink mindvégig részt vettek az előkészítő munkálatokban és a jelen értekezlet elé alá­írásra beterjesztett okmány kidolgozásában. A Magyar Népköztársaság azt vallja, hogy mindent meg kell tenni a fegyveres össze­ütközésekkel fenyegető kérdé­sek békés megoldása, a hábo­rú, egy új világháború lehe­tőségének kiküszöbölése érde­kében. Kormányunk úgy véli, to­vábbi erőfeszítéseket kell ten­ni az általános leszerelés elő­mozdítására. • Támogatunk minden komoly leszerelési tö­rekvést, így támogatjuk a Szovjetunió javaslatát leszere­lési világkonferencia összehí­vására. Üdvözöljük, és a nemzetkö­zi enyhülés szempontjából meghatározónak tekintjük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatai­nak javulását, megállapodásu­kat és további tárgyalásaikat a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról. Minden józanul gondolkodó ember látja, hogy az emberi­ség fejlődésének jelen szaka­szában a világháború elkerülé­sének nincs más reális és el­fogadható alternatívája, mint a békés egymás mellett élés, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése — a fegy­verkezési verseny megállítá­sa, a fegyverzetek korlátozá­sa, majd a leszerelés, az álla­mok rendezett viszonya, a közös érdekű kérdésekben az együttműködés, a népek kö­zeledése és barátsága. A Magyar Népköztársaság ennek tudatában és szellemé­ben építi nemzetközi kapcso­latait, tevékenykedik az Egye­sült Némzetek Szervezetében, s közel hatszáz más nemzetkö­zi szervezetben. Az értekezlet okmánya az európai biztonság sok és bo­nyolult kérdését tárgyalja. A magyar küldöttség kiemelkedő fontosságúnak tartja az álla­mok kapcsolatait és együttmű­ködését szabályozó elvek rög­zítését. Az értekezlet munká­jában részt vesz 35 szuverén állam, közöttük vannak nagy és kis államok, iparilag fej­lettek és kevésbé fejlettek, szocialista és nem szocialista, elkötelezett és el nem kötele­zett országok, semleges álla­mok. Az államok kapcsolatait szabályozó elvek — mint a szuverén egyenlőség, az erő­szaktól való tartózkodás, a ’ határok sérthetetlensége és a többi alapelv — tiszteletben tartása és gyakorlati érvénye­sülése megfelel a résztvevő 35 különböző állam érdekeinek, biztosítja a békét. Betartásuk­kal száműzhetjük földrészünk­ről a háborút, a fegyveres konfliktusokat. A Magyar Népköztársaság kész ezeknek az elveknek következetes be­tartására. A magyar kormány úgy véli, hogy az államok kapcsolatai­nak a biztonsági értekezlet ál­tal történő elvi rendezése, ezen elvek gyakorlati érvényesülé­se erősíti a politikai bizalmat, s ez megkönnyíti az európai fegyveres erők, és azok fegy­verzetének ésszerű, az egyenlő biztonság elvét figyelembe vevő csökkentését is. Készek vagyunk a nemzetközi együttműködésre Magyar részről üdvözöljük a tudományos, a gazdasági és a kereskedelmi együttműködésre kidolgozott ajánlásokat is. Ma­gyarország ma is kiterjedt gazdasági kapcsolatokat tart fenn Európa sok országával, és részt vesz a nemzetközi gazdasági munkamegosztás­ban. A Magyar Népköztársa­ság elvi okokból híve, és adottságai miatt érdekelt is abban, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés a jö­vőben tovább szélesedjék. Ügy véljük, hogy általában az államok, s különösen a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok politikai kapcsolata­it szilárdan alátámasztja a kölcsönösen előnyös gazdasá­gi együttműködés. .Magyarország kész a hátrá­nyos megkülönböztetésektől mentes, kölcsönösen előnyös, hosszú távú megegyezésekkel is szabályozott gazdasági együttműködésre mindazon or­szágokkal, amelyek maguk is érdekeltek ebben. Tisztelt Küldöttek! Az értekezlet előkészítése során sok vitával járt, ezért sok munkát és időt kívánt az ajánlások kidolgozása az euró­pai országok kulturális együtt­működésére, az információk, az emberi kapcsolatok bőví­tésére és bizonyos humanitá­rius kérdések megoldására. A Magyar Népköztársaság kész az e kérdésekre vonatkozó ajánlások elfogadására is és az e téren fennálló kapcspla- tok fejlesztésére. A rhagyar kormány meggyő­ződése, hogy a békés egymás mellett élés, a népek közeledé­se és barátsága feltételezi egy­ben lehetővé is teszi az álla­mok termékeny együttműkö­dését a tudományok, a közok­tatás. a kultúra, és a tájékoz­tatás terén. Az egyetemes tu­dománynak, az emberiség ja­vát szolgáló együttműködés­nek ragyogó, nyilvánvalóan mindnyájunknak sokat mondó példája volt a Szojuz—Apoilo űrhajók kiválóan véghezvitt közös programja. A magyar társadalom az emberi kultúra minden valódi értékét a sajátjának tekinti. Az egyetemes emberi kultúra közkinccsé tételét a gyakorlat­ban megvalósítjuk, amjkor Dante, Shakespeare, Moliére, Goethe, Tolsztoj és más nagy írók, költők műveit nagy pél­dányszámban kiadjuk, szín­padra visszük. A mai nyugati kultúra értékeit is hozzáfér­hetővé tesszük mindenki szá­mára. Mi .hívei vagyunk az em­berek közötti kapcsolatok, a nemzetközi turizmus fejleszté­sének, az utazás, a világot- látás további könnyítésének. A Magyar Népköztársaságban gyakorlatilag minden ember nyitott kaput talál, ciki becsü­letes szándékkal érkezik hoz­zánk. Szocialista és nem szo­cialista országok * viszonylatá­ban egyaránt jelentős kétolda­lú turizmust bonyolítunk le. A tízmilliós lélekszámú Magyar- országra évente több mint 8 millió külföldi látogató érke­zik, és hárommilliónál több magyar állampolgár látogat külföldre. Fogiunk össze, hogy Európában béke és biztonság legyen A Magyar Népköztársaság már a gyakorlatban bizonyít­ja. hogy híve a kulturális együttműködés, az informáci­ók, a személyi forgalom bő­vítésének, minden olyan ész­szerű lépésnek, ami elősegíti a népek és országok kölcsö­nös, jobb megismerését. E téren is csak akkor és úgy lehet további, előrevezető- lé­péseket tennünk, ha kölcsönö­sen tiszteletben tartjuk a part­ner országok szuverén jogait, törvényeit, amit értekezletünk is elvár, az előttünk fekvő, kö­zösen kidolgozott okmányunk is igényéi minden résztvevő államtól. A kulturális együttműködés, az információk cseréje kap­csán jelentkeznek különösen az ideológiai különbségek. Mi is, akik itt tanácskozunk, külön­böző ideológiájú pártokat, különböző politikai rendsze­(Folytatás a 2. diaion,) Meddig és miből? KÖZÉRDEKLŐDÉSÜNK az utóbbi években — akarva- akaratlanul — kiszélesedett. Ma már aligha akad felnőtt, dolgozó ember az országban, aki ne tudna egyet-mást a határokon túli gazdasági fej­leményekről, a tőkés orszá­gokban és a világpiacon ér­vényesülő pénzromlásról, az árrobbanásról, a nyersanyagok és ipari késztermékek megvál­tozott árarányairól, azokról a gondokról és nehézségekről, amelyeket a világméretekben érvényesülő gazdasági jelensé­gek, irányzatok okoztak, vál­tottak ki. Mindezekről ma már sokan tudnak, de úgy sejlik, hogy nem eleget. Amikor a világpiaci árrob­banás kibontakozott, gazdaság- politikánk azt az álláspontot képviselte — se tekintetben azóta sem változott —, hogy minden lehetséges módon és eszközzel óvni, védelmezni kell a magyar' gazdaságót a káros hatásoktól. A védelem fő eszköze a költségvetésből folyósított import-ártámogatas, amelynek összege rövid né­hány esztendő alatt — szinte hihetetlen — huszonnyolcszo­rosára (!) emelkedett. Bár az idei év kezdetén részleges ter­melői árrendezés történt, a költségvetés 1975-re majd 20 százalékkal volt kénytelen nö­velni a támogatás összegét, amelynek előirányzata — ko­ránt sem biztos, hogy elegen­dő — most már 33 milliárd forint. Ez a hatalmas összeg arról tanúskodik, hogy_ a ja­nuári részleges termelői _ ár­rendezés csak egyes árarány­változásokat érvényesített, az importanyag- és az energia­felhasználás a népgazdaságnak változatlanul többe kerül, mint ahogy azt a felhasználók, a vállalatok és a fogyasztók ér­zékelik. . Ha nincs baj valóságérzé­künkkel, ha nem akarjuk el­tompítani, foglalkoztatnia kell bennünket a kérdésnek: med­dig és miből pénzelheti a költ­ségvetés a hazai árak védel­mét? Ennek a feladatnak és eredményének — az árszínvo­nal viszonylagos szilárdságá­nak — óriási a társadalmi, gazdasági jelentősége, bár hát­rányai is jócskán vannak. A meddig? kérdésnek az az alap­ja, hogy a belső árak védel- mezése évről évre nagyobb összeget emészt fel — ebben az évben várhatóan a költ­ségvetés összkiadásainak le­galább 10 százalékát — s a jóghn gondolkodás azt sugall­ja, ennek is van határa, ame­lyet már nem lehet átlépni. Erre a következtetésre ju­tunk akkor is, ha a miből? összefüggését vizsgáljuk. A közvélemény a költségvetést amolyan „harmadik személy­nek” tekinti, amelynek az a dolga, hogy előteremtse a pénzt a szükséges kiadásokra, a beruházásokra, a társada­lombiztosításra, az oktatásra, s ha kell, a belső árrendszer védelmére. A miből? és hon­nan? gondjának megoldását a társadalom nem firtatja, azt a költségvetés, a pénzügyminisz­ter gondjának, feladatának véii. A költségvetés azonban nem „harmadik személy”, vagy 'olyan valami, amely függet­len a gazdaságtól, a társada­lomtól. Bevételei tőlünk szár­maznak, a vállalatok, a szö­vetkezetek és az állampolgá­rok adó- és illeték-befizetései­ből; a költségvetés minden kiadását a gazdaság, a dolgo­zó, az értékalkotó társadalom pénzeli. Ha a költségvetés, a gazdaság és a társadalom va­lamilyen célra a tervezettnél, a lehetségesnél többet áldoz, annak fedezetét másmilyen társadalmi-gazdasági céljaink; kiadásaink szűkítésével, avagy a közös kasszába való befize­téseink növelésével lehet meg­teremteni. Tehát nem csak a meddig? hanem a miből? kér­désben is mindannyian — a vállalatok és a szövetkezetek^ az állampolgárok pedig ter­melői és fogyasztói mivoltuk­ban egyaránt — érdekeltek vagyunk. FOGALMAZHATUNK úgy ii, hogy a világpiaci árválto­zások anyagi-pénzügyi terheit tulajdonképpen eddig sem az államkassza, hanem gazdasá- gunk-társadalmunk egésze vi­selte — amelynek a kasszát rendszeresen meg kell tölteni^ hogy amikor szükséges, kive­hessen belőle —, s nincs olyan csodaszer, pénzügyi megold is, amely ez alól bennünket men­tesíthetne. i Garamvölgyi István Sikeres volt az antikvár könyvvásár A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat győri antikvá­riuma immár 8 éve rendez Tatabányán antikvár napokat. Évente 2-3 alkalommal láto­gatnak a megyeszékhelyre, hogy a lakosságtól könyveket vásároljanak, és természetesen eladjanak a meglévő, maguk­kal hozott és begyűjtött köny­vekből. A legutóbbi akció teg­amelyet a Tatabányai Mun­kásmozgalmi Múzeum azonnal megvásárolt 600 forintos ár­ban. Petz Vilmos Ókori lexi­kona 2 kötetben, valamint egy 50 év előtt kiadott* német- magyar bányászszótár a váro­si könyvtár tulajdona lett. Emellett több helytörténeti, munkásmozgalmi és ifjúsági könyvet vásároltak a városi nap fejeződött be,' s mint a bolt dolgozói elmondták, azon­túl, hogy a Bolyai könyves­bolttól messzemenő segítséget kaptak — a legjobb felvásárló területnek bizonyult Tatabá­nya. Három nap alatt csak­nem 30 ezer forint értékű könyvet vettek, és mintegy 21 ezer forintért adtak el antik­vár könyveket. Néhány könyvritkaság is akadt a vásárolt könyvek kö­zött. A két világháború között jelent meg Ipolyi Arnold: Ma­gyar mitológia című műve, könyvtár számára,' mintegy 6000 forint értékben. A József Attila Megy« Könyvtár is értékes könyveket rendelt meg a győri antikvá­riumból. Több vásárló élt azzal a le­hetőséggel, hogy a könyvkere­ső szolgálatot igénybe vegye, Régebben megjelent és a bolti forgalomban már nemigen ta­lálható könyveket kutatnak fel a keresőszolgálat dolgozói és az eredményről értesítik a vevőt.

Next

/
Thumbnails
Contents