Dolgozók Lapja, 1975. június (28. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-01 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MW# w mm ®ww 1975. június 1. VASÁRNAP AZ MSZMP KOMAROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVni. évi. 127. sz. Ára: 1 forint Megyénk képviselőjelöltjei A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára az országos választási elnökség elfogadta az 1975. június 15-i képviselőválasztás jelöltjeit. A Komárom megyei országgyűlési képviselőjelöltek a következők: 1. TATABANYA Fock Jenő munkás, nyugdíjas 2. TATABANYA Jávorkai István munkás, a tatabányai Keleti II-es Bánya­üzem vájára 3. TATABANYA Salamon Hugóné tanító, a tatabányai Városi Tanács elnök- helyettese 4. OROSZLÁNY Karkus Sándor munkás, az oroszlányi XXI-es bányaüzem vájára 5. TATA Dr. Lakatos Pál orvos, a megyei tüdőgyógyintézet igazgató főorvosa 6. NYERGESÜJFALU Dr. Kiss István közalkalmazott, a Komárom megyei Tanács elnöke 7. DOROG Rétéi Lőrinc munkás, a Dorogi Szénbányák bányagépgyártó üzem vezetője 3. ESZTERGOM Walcz Józsefné tanító, az esztergomi Balassi Bálint Általános Iskola igazgatója Gárdái Zoltánné műszaki rajzoló, az esztergomi Bottyán Já­nos Gép- és Műszeripari Szakközépiskola tanára 9. KOMÁROM Mérten Lajos munkás, az MSZMP Komárom megyei bizott­ságának osztályvezetője 10. KISBÉR Dr. Técsi János közgazdász, a Termelőszövetkezetek Komá­rom megyei Területi Szövetségének titkára. Üzenet a 2000, év úttörői számára A negyedszázados fennállá­sát ünneplő esztergomi Révész Béla Üttörőház jubileumi ren­dezvénysorozata szombaton utolsó eseményéhez érkezett. Délután az úttörőházi ta­nács, az úttörő- és rajtitká­rok, úttörőházi szakkör és egyéb vezetők jubileumi ülést rendeztek, ahol értékelték az elmúlt 25 év munkáját, s kö­szönetét mondtak a felnőtt vezetők áldozatos tevékenysé­géért. öt órakor mintegy ötszáz esztergomi kisdobos és úttörő a csapatok küldöttei, az úttö­rőházi szakkörök tagjai, pat­ronáló tagok érkeztek az ün­neplő házba. Ekkor került sor megyénk és Esztergom város párt és állami életének képviselői je­lenlétében az úttörőház 25 pontból álló üzenetének be­falazására az épületbe az 50. évfordulót ünneplő kisdobo­sok és úttörők számára. Gerendás Gézáné, az úttö­rőház igazgatója ismertette a pajtások által megfogalmazott 25 pontot, aminek azt a címet adták: Így élünk most. A gye­rekesen megfogalmazott üze­netek kifejezik a pajtások kö­tődését a házhoz, választ ad­nak arra, mit is köszönhetnek a szakköri munkának, a gaz­dag programoknak. Kis műanyag dobozban he­lyezték el az üzenetet, az út­törőház jubileumi kiadványát, s egy kis márványlappal zár­ták el. Meghívó is készült az ötvenéves jubileumra, a 2000. év május 31-én, 17 órára. A ma úttörőit kérik, hogy 25 év múltán számoljanak be tet­teikről, s... reméljük, hogy ez a lelkes úttörőakarat évti­zedek múltán sem fogyatko­zik” — fejeződik be a meghí­vó felhívása. Az ünnepség tábortűzzel fe­jeződött be. Ki sm ama-t al á 1 k ózó a módszertani bölcsődében A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyukáknak gyakran okoz gondot, hogy 3 évre el kell szakadniuk mun­kahelyüktől, s ez alatt a vi­szonylag hosszú idő alatt nem követhetik az ott bekövetke­zett változásokat, fejlődést. A tatabánya-újvárosi mód­szertani bölcsőde 51 dolgozója közül jelenleg 14-en vannak szülési szabadságon, illetve GYES-en. Közöttük nem egy olyan kismama is akad, aki már második gyermekét neveli, % esztendeje van távol munka­helyétől. Ezért határozta el az intézet vezetősége, hogy két­havonta kismama-találkozót rendeznek, s ezeken az ösz- szejöveteleken tájékoztatják dolgozóikat a változások­ról amelyek az intézet éle­tében bekövetkeztek. Az el­ső ilyen találkozóra pén­teken került sor. Az anyukák gyerekekkel együtt érkeztek, s miközben ők az intézet ve­zetőjével, a többi dolgozóval beszélgettek, kicsinyeik a szomszédos teremben mesét hallgattak, játszottak. Miniszteri rendelet qz autóbuszállomány felújításáról A közlekedés- és postaügyi miniszter rendeletet adott ki az üzemi autóbuszok selejte­zéséről és annak irányelvei­ről. A már hatályba lépett ren­delkezés szerint az V. ötéves terv időszakában ki kell selej­tezni a népgazdasági szem­pontból gazdaságtalan üzemű olyan autóbusz-típusokat, amelyek gyártását 1960-ban befejezték és nincs biztosítva szervezett alkatrészellátásuk; az 1963. előtt gyártott jármű­vekből épített csuklósbuszo­kat; a húsznál több személyt befogadó buszokat, ha az üzembe helyezés óta 12 év eltelt, s az ennél kisebb, de több, mint nyolc évig üze­meltetett buszokat; az Ikarus főegységekből épített, típusjel nélküliv autóbuszokat; a köz­lekedési vállalatoknál már kétszer felújított és újabb ge­nerálozásra szoruló autóbuszo­kat, valamint a Csepel teher­autó-alvázra szerelt, személy- szállításra használt, köznyel­ven szólva „fakarusz” buszo­kat. A rendelet a fegyveres tes­tületeken és a rendészeti szerveken kívül valamennyi vállalatra, trösztre, intézmény­re, költségvetési szervre, szö­vetkezetre, ezek társulására és szövetségeire kiterjed. A selejtezésre érett autóbu­szokat a KPM Autófelügyele­te, — hasonlóan mint a te­hergépkocsi-állomány re­konstrukciójánál —, rendkívü­li műszaki felülvizsgálattal minősíti, megállapítja, hogy az autóbusz meddig tartható üzemben. A gazdaságtalannak minősített autóbuszra új for­galmi engedély és rendszám nem adható ki, a kocsit a ha­táridő lejárta után azonnal ki kell selejtezni. A miniszteri rendelet — ha­sonlóan a teherautóállomány rekonstrukcióját a IV. ötéves terv végéig előíró rendelethez — a takarékossági határozat végrehajtására született és el­sősorban a tömegközlekedés javítását szolgálja. Az intézke­dés a számítások szerint mint­egy 5500 autóbuszt érint. A rekonstrukciót a tehergépjár­mű-selejtezésnél szerzett ta­pasztalatok felhasználásával 1976-tól egyszerűsített formá­ban hajtják végre. Az autó­felügyelet most dolgozza ki a rendkívüli felülvizsgálat mód­szereit, ütemtervét, amelyről az érintett szerveket időben értesíti. Virág a tanító néninek (Jusztin Tibor felv.) Átvette a kiváló Termelőszövetkezet kitüntetést a navyigmándi Jókai Tsz Mai számunkban: Egy brigád meg egy brigád . r. 3. oldal Irodalmi melléklet 5—7. oldal Otthonunk 9. oldal Ünnepélyes külsőségek mel­lett, rendkívüli közgyűlést tartott szombaton délelőtt a nagyigmándi Jókai Termelő- szövetkezet. Ez az összejöve­tel volt hivatva arra, hogy a kollektíva átvegye az országos gazdálkodási verseny győzte­seit megillető Kiváló Terme­lőszövetkezet kitüntetést. A közgyűlés úttörők köszön­tésével, jól megválasztott ver­sekkel kezdődőt* s csak ezt követően került sor Karikó István elnök beszámolójára, aki keresetlen szavakkal em­lékezett vissza a közös gazda­ság nehezebb, és kevés sikert hozó, majd eredményesebb éveire, melyek közül különös­képp kiemelkedik a két utób­bi. Mind tavalyi, mind ta­valy előtti munkájuk alapján az ország legjobb termelőszö­vetkezetei közé kerültek. A fejlődés, amit a gazdál­kodásban elértek, kiemelkedő. Növénytermesztésük árbevé­tele 1965-ben 4 milliót tett ki — tavaly 12,9-et. Ugyanez idő alatt az állattenyésztés árbe­vétele 3,1 millióról 21,3 mil­lióra emelkedett. Ma már 480 szarvasmarhával, 400 sertés­sel, 400 juhval, 10 500 tojó­tyúkkal rendelkeznek és évi 65-70 vagon pecsenyecsirkét értékesítenek. A fejlesztéseket saját erőből, hitel nélkül old­ják meg. Két év óta még üzemviteli hitelt sem vesznek igénybe. Munkájukat jól tükrözi a közös vagyon növekedése, amely 9 év alatt, az akkori 15,5 millióról 50,4 millióra nö­vekedett. A szociális-kulturá­lis alap az 1985. évi 74 000 fo­rinttal szemben 420 000 forint. A legnagyobb változásnak mégis azt tartják, hogy a tsz a melléküzemek létesítésével nemcsak a tsz tagjainak, ha­nem a községben, dolgozni kí­vánóknak is munkát tud biz­tosítani. — Minden napnak meg vannak a maga terhei — mon­dotta befejezésül Karikó Ist­ván. — ám meg vannak az adottságaink is ahhoz, hogy a terhek egyre könnyebbé vál­janak, s összefogással tovább fokozódjanak eredményeink. A Kiváló Termelőszövetke­zet oklevelet dr. Vendég Fe­renc, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője adta át, aki messzemenő elismeréssel szólt a Jókai Tsz kimagasló gaz­dálkodásáról. Mérten Lajos, a megyei párt-vb osztályvezetője a me­gyei, járási szervek nevében gratulált a kitüntetéshez. El­mondotta: a tsz gazdálkodásá­ból kiérződik, hogy milyen nagy felelősséget érez a veze­tőség a tagság holnapja iránt, hiszen majd egyéves részese­dési alapnak megfelelő összeg a biztonsági tartalék. Majd to­vábbi feladataikról szólt. Az ünnepi alkalomból 18 személy Kiváló Dolgozó ki­tüntetést, hat nyugdíjas pedig pénzjutalmat kapott. A moszkvai rádió magyar adásainak, megyei baráti klubjának estje Három hónappal ezelőtt, mint arról hírt is adtunk, megalakult a moszkvai rádió magyar adásai Komárom me­gyei klubja. A budapesti után elsőként alakult klub a hét végén gazdag programú bará­ti estet rendezett Tatán, a megyei művelődési központ­ban. A klub tagjai meleg sze­Gyémántarany- és esiistlakodalom Tatabányán Május utolsó szombatján a gyémántlakodalom nyitotta nagyüzem volt a tatabányai meg. György János, nyugdíjas Családi Intézetben. Tizennégy vájár és felesége, sz. Dodonka esküvőt és több névadót ren- Mária hatvan évvel ezelőtt deztek. Az esküvők sorozatát kötöttek házasságot Kocson. A gyémántlakodalom ünnepélyes pillanata öt gyermekük közül ma már csak ketten élnek, de hét unokájuk és nyolc dédunoká­juk, valamint a rokonok né­pes serege kísérte el a régi bányászruhába öltözött bácsit és az ezüstfehér hajú nénit erre a nevezetes évfordulóra, amelyen a Bányász Színpad és a Családi Intézet kamara­kórusa köszöntötte a hatvan évet jóban, rosszban együttélő házaspárt. Egyik dédunokájuk, Gebei Csilla a helyszínen, míg Csermák Tímea ottho­nukban köszöntötte a dédszü- lőket. Aranylakodalmukat ülték ezen a napon Bagi Gyuláék, akik 1925. júniusában kötöttek házasságot. Gyerekük, unoká­ik, barátok, rokonok, ismerő­sök köszöntötték őket. A Csa­ládi Intézet kamarakórusának egyik tagja, Bartha Mártonná és férje ezüstlakodalmát ün­nepelték. A 25 éves jubilemra összegyűlt hozzátartozók, ro­konok és az intézet tagjai, köszöntötték az ünnepeiteket. — jusztin — retettel üdvözölték körükben I. A. Lapogonovot, a moszk­vai rádió szocialista országok adásai főszerkesztőjét, aki tá­jékoztatást adott a szerkesztő­ség, ezen belül a magyar adá­sok munkájáról. Elmondotta, hogy a moszkvai rádió tíz szocialista ország számára 13 nyelven napi 36 órás műsort sugároz. Céljuk, hogy megis­merjék a baráti országok hall­gatóinak véleményét, javasla­tait az adásokról, azok javí­tását szolgáló véleményekről. Hazánkban tartózkodása ide­jén már megismerkedett a miskolci, a budapesti, most meg a Komárom megyei ba­ráti klub tagjaival, örömének adott kifejezést, hogy Magyar- országon nagy számú és hoz­záértő hallgatóság kíséri fi­gyelemmel az adásokat. A baráti est nagy érdeklő­déssel kísért epizódja volt a moszkvai rádió 18 órakor kez­dődő magyar adásának meg­hallgatása. Ebben az adásban Moszkva köszöntötte a tatai baráti klubestet, annak több résztvevőjét személyesen és tízperces műsort adott a Ko­márom megyei baráti klub számára. A résztvevők nagy tapssal és meleg szavakkal kö­szönték meg a nem remélt bő foglalkozást klubjuk életével. Fellépett a klubesten a tatabá­nyai Bányász Színpad egy cso­portja és versben, prózában rövid ismertetőt adott a most már magyar nyelven is meg­jelenő Szovjet Irodalom című folyóiratról. A baráti klub tag­jai megegyeztek abban, hogy a jövőben kéthavonként talál­koznak és az összejöveteleket felváltva tartják a megye más-más helyiségeiben.

Next

/
Thumbnails
Contents