Dolgozók Lapja, 1975. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

fllAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f OoimÓKfam szómat*** ÄZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA mJ* “ Eredményes, jó muiM liüldött elvtórsoli! A Magyar Szocialista Munkáspárt valamennyi tag­ja, de mondhatjuk az ország, s ezen belül megyénk minden lakosa, hónapok óta készül a párt XI. kong­resszusára. A pártszervek választott testületéi, az alapszervezetektől a járási jogú pártbizottságokig, be­számoltak a X. kongresszus óta végzett munkáról. A tanácskozásokon megvitatták a XI. kongresszus irány­elveit és a szervezeti szabályzat módosítására vonat­kozó javaslatot. Komárom megye kommunistái egy­ségesen állást foglaltak a párt eddigi politikája mel­lett, s kifejezték azon kívánságukat, hogy a XI. kong­resszus ezt erősítve jelölje meg a továbbra is köve­tendő politikánkat. A különböző fokú tanácskozásokon a kommunisták azzal bizták meg küldötteiket, hogy a ma összeülő megyei pártértekezleten nevükben bizto­sítsák a jelenlevőket, a Központi Bizottságot, majd a megye küldöttei révén a kongresszust: egyetértenek az irányelvekkel, s a kongresszus által hozandó hatá­rozatokat legjobb tudásukkal igyekeznek majd vég­rehajtani, minden erejükkel közreműködnek a fejlett szocialista társadalom építésében. A megyei pártbizottság ma arról adhat számot meg­bízója, a pártértekezlet előtt, hogy szűkebb hazánk kommunistái és példájuk nyomán a munkások, a me­zőgazdaság dolgozói, az értelmiség, egyszóval az egész lakosság egységesen munkálkodott a legutóbbi pártér­tekezlet és a X kongresszus határozatainak megvaló­sításán. S az alkotó, szorgos munka nyomán gazda­godott az egyén, a család, a társadalom anyagiakban, kultúrában, szociális ellátottságban. Megyénk szocia­lista ipara 1974-ben több mint 25 százalékkal, énítő- ipara közel 50 százalékkal, mezőgazdasági nagyüze­mei mintegy 80 százalékkal magasabb termelési érté­ket produkáltak, mint 1970-ben. Az alkotó munka nvomán vált valóra a párt élet szinvonal-Dolitikáia. Négy év alatt tovább javultak a lakosság életkörülményei. Az iparban foglalkoztatot­tak átlagkeresete 31 százalékkal, a mezőgazdaságban dolgozók készpénzbevételei 25 százalékkal növeked­tek. Hasonló ütemben nőttek a szociális juttatások: az anyasági-gyermekgondozási segély, a családi pótlék pedig 51 százalékkal magasabb, mint négy évvel ez­előtt. A jövedelmek növekedése együtt járt a tartós Szükségleti cikkek, a motoros járművek vásárálásával. a takarékbetét-állomány emelkedésével. Ugyancsak a párt szociálpolitikájának érvényesülését tükrözik a felépült gyermekintézmények, az új tantermek, szak­munkás kollégiumok, kórházi pavilonok, s nem utol­sósorban a négy év alatt felépült 10 700 lakás. Hogy alkothattunk volna még többet még szebbet is? Két­ségkívül, hiszen szellemi kapacitásunk, egészséges tenniakarásunk optimális kihasználását — valljuk be — nem mindig sikerült megoldani. Akadtak idő­szakok, helvek, üzemben, tervezőirodán, kulturális in­tézménynél és másutt, amikor és ahol nem használ­tunk ki minden lehetőséget. Előfordult szervezetlen­ség, nemtörődömség, néha pazarlás és több más ha­sonló jelenség is, amelyek elkerülésével a következő időszakok eredményei a mainál is szebbek lehetnek. A megoldás elsősorban raítunk. kommunistákon mú­lik. példánkkal — mint eddig is sokszor — magunk­kal ragadhatjuk egész népünket a még nagyobb sike­rek eléréséhez. A szocialista építés kovácsa volt és marad a párt. A megve kommunistáinak megbízásából ma a pártér­tekezlet résztvevői, a beszámolási időszakban szer­zett tapasztalatok mérlegelésével együtt, a jövőről is határoznak. A küldöttek állásfoglalása alapján hozott döntések és a XI. kongresszus határozatai megszabják majd. hogyan tevékenykedjünk a következő években néniink javáért, a fejlett szocialista társadalom ^ fel­építéséért A megve kommunistái, de a párton kívüli ■dolgozók is azt várják tehát a küldöttektől, hogy a tanácskozás nyomán olyan célokat határozzanak meg az elkövetkezendő évekre, amelvek tovább erősítik a párt eddigi politikátát. serkentik az énítőmunkát a gazdaságban, a társadalomban, az élet minden terü­letén. Válasszanak olyan testületeket, tisztségviselő­ket. akik osztóivhüségükkel. elvi meggyőződésükkel és rátermettségükkel eddig is bizonvították: közmegelé­gedésre tudják irányítani a területi munkát, s szol­gálni a pártot, az osztályt, a népet. Bízzák meg a me­gye kongresszusi küldötteit, hogy tolmácsolják szu- kebb hazánk kommunistáinak, lakosságának egvetér- tését a politikával, és készségét a további építőmun­ka folytatására. A kongresszusi felkészülés Időszakában tovább mé­lyült a kommunisták kapcsolata a párton kívüli dolgo­zókkal. A szocialista munkaversenyben, az együttesen végzett termelőmunka közvetítésével, formálódott az emberi kapcsolatok tartalma, a tudat mindjobban szo­cialista jelleget ölt. Ez a fejlődés mutatkozik meg im­már társadalmi méretekben is, amikor a lakosság sze­les tömegei kísérik figyelemmel a kommunisták ta­nácskozását A párttagokkal együtt bizalommal vár­ják a megyei pártértekezletről kapott tájékoztatást, fi gyelik mit végeznek munkahelyük, lakóterületük küldöttei, hiszen együtt osztoznak velük eredménye* ben gondokban. Tudják, felelősségteljes munkát b»- zott' rájuk a kommunista kollektíva, de meggyőződé­sük is hogy a megbízást az egész nép javára teliesi- tik. Így válik a pártértekezlet kommunisták ugyeboi társadalmi üggyé, a küldöttek megbízatása lakossági méretűvé, eredményes munkájuk népi érdekké. Megyénk egész lakosságának nevében is kívánunk tehát a pártértekezlet minden résztvevődnek ered­ményes, jó munkát. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosí­totta a muzeális emlékek vé­delméről szóló 1963. évi 9. számú törvényerejű rendele­tet. Az új rendelkezések ér­telmében a földben, a vizek medrében, vagy máshol rejlő, illetőleg az onnan előkerülő muzeális vagy műemléki ér­tékű tárgyak, nemzeti kincsek az állam tulajdonát képezik, így az állami szocialista tu­lajdont megillető védelemben részesülnek. Az ásatásokon kívül az építkezéseknél, föld­munkáknál stb. feltárt mu­zeális értékeket a helyi ta­nácsnál be kell jelenteni. A muzeális érték felfedezője és bejelentője a tárgy jelentősé­gétől és értékétől függően el­ismerésben részesül. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és válasz­tott meg, valamint egyéb ügyeket tárgyalt. A testkultúra fejlesztése sürgős feladat Munkánk, eredményeink Kiállítás a két kongresszus közötti időszak fejlődésének tényétről Pénteken Tatabányán és Esztergomban — azonos té­májú és célú kiállítás nyílt. A Munkánk, eredményeink cí­mű, sok színes képpel illuszt­rált tablósorozat az MSZMP X. és XI. kongresszusa közötti határozzunk a tennivalókat feladatokat. A 67 tablóból álló kiállítási anyag tovább vándorol Tata­bányán — majd később a me­gyében. Egy-egy hétig látják az érdeklődők a Puskin Műve­Kép az esztergomi kiállításról. Nagy érdeklődéssel fogad« ták a résztvevők a gazdag dokumentumanyagot időszak gazdasági építőmun- lődési Házban, a Népházban, kájának eredményeit, politikai, az erőmű-telepi művelődési társadalmi életünk előrehala- otthonban, végül a mésztelepi Az utóbbi időben sokat vi­tatott, fontos társadalmi, po­litikai kérdésről adott átfogó helyzetképet az a jelentés, amelyet Arday László főisko­lai adjunktus, a KNEB mun­kabizottságának vezetője ter­jesztett elő a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén. A tömegtestnevelés és a tömegsport helyzetének vizs­gálata Í46 oktatási intézmény­re, 140 vállalatra, szövetkezet­re. intézményre és 102 sport­egyesületre terjedt ki. A vizsgálat során a népi ellen­őrök sok ezer tanuló és dolgo­zó véleményét is összesítették. A jelentés sokoldalú és ala­Mal számunkban: A szénbányászat tervei és feladatai 3. oldal „Hazánkról szóljatok, szép szavak .. 4. oldal 30 év négy községben 5. oldal pos elemző munka alapján irányítja a figyelmet a tech­nikai civilizáció térhódításá­val, a városiasodással, az egy­oldalú életmóddal járó, egész­ségre hátrányos következmé­nyekre, s ezek ellensúlyozása­ként a testkultúra fejlesztésé­nek sürgető feladataira, a tö megsport szervezeti, anyagi feltételeinek megjavítására, a szemlélet alakítására, a , ver­senysportra szűkült sportpro­paganda kiszélesítésére A KNEB a jelentést elfogadta. A' vizsgálat megállapításairól tá­jékoztatja a kormányt, s ja vaslatait megküldi az Orszá­gos Testnevelési és Sporthiva­talnak, valamint az érdekelt állami és társadalmi szervek­nek! A KNEB elfogadta a mun­katervében szereplő két vizs­gálat programját. Ennek alapján megkezdik a minő­ségszabályozó rendszerének fejlesztésére egy évvel ezelőtt hozott kormányhatározat vég­rehajtásának ellenőrzését, va­lamint az anyaggazdálkodás egyes kérdéseinek vizsgálatát A bizottság ezután megtár­gyalta és elfogadta a népi el­lenőrzés 1974. évi vizsgálati tanasztalatairól készült össze­foglaló jelentést, s felhatal­mazta elnökét, hogy a jelen­tés* a Minisztertanács elé terjessze. dásának tényeit foglalja ösz- sze, mutatja be szemléletesen — és meggyőzően. Tatabányán, az Oktatási I~azgatóság székházéban Sín- tha Béla, a városi pártbizott­ság titkára nyitotta meg a kiállítást, és egyúttal képet is adott gazdasági fejlődésünk alapszervezet eredményeiről. Mindenekelőtt Sáros Mihály, Erkel Ferenc Művelődési Ott­honban. Tatabánya után Oroszlányban, Tatán, Komá­romban és a járás községeiben is megtekinthetik majd az ér­deklődők az anyagot. Esztergomban, a Il-es párt- székházában a városi párt­azt emelte ki. időszerű a kiál- bizottság titkára nyitotta meg litás, hiszen a kongresszus a kiállítást — amely ugyan- előtti időszakban különösen csak több helyre eljut a város­fontos a számvetés, hogy reá- ban, de a dorogi járás teleptí- lis képet kapjunk a megtett lésein is a nagyközönség elé útról és ennek alapján meg- kerül. Az egyesülés első éve után Mérlerzáró köznyűles a Fa- és Vegyipari Szövetkezetben Tatán 1974 januárjában fu­zionált a Faipari és a Kádár Szövetkezet. Egy éve, ez idő tájt az egyesült szövetkezet vezetői, tagjai aggodalommal tekintettek közös gazdálkodá­sukra. Volt okuk rá. A Ko­rábbi évet mindkét szövet­kezet igyekezett maximális eredményességgel zárni, hogy ..tiszta lappal” és megfelelő .hozománnyal” léphessenek a közös útra. Csakhogy emi­att elhanyagolták az 1974-es év alatt 1974-ben létesült Tatabá­nya-Óvárosban 6,4 milliós be­ruházással a nyolcvan férő­helyes bölcsőde. A szép gyir- mekintézmény kivitelezője, a iÄi, Tatabányai Szénbányák épí­tészeti üzeme volt. A bölcsö­dével ^ szemben, a Május 1. parkban működő óvoda férő­helye ugyanakkor 100 férő hellyel bővült az elmúlt évek ben, 5,8 milliós beruházással. Megyénk mezőgazdaságának három évtizedes fejlődése so­rán több mezőgazdasági ter­méket feldolgozó üzem > épült. Ezek közül való a to­kod: Aranykalász Termelő- szövetkezet baromfifeldolgoz' üzeme, amelv korszerű véré berendezésekkel dolgozza fel és készíti elő további fel­használásra a friss baromfi­húst, gazdasági év előkészítését. A* első közös negyedév emiatt lemaradással, veszteséggel zá­rult. Ugv tűnt, az egyesülés ellenzőinek volt igazuk. Csakhogy az egyesült Fa- és Vegyipari Szövetkezet ve­zetősége, tagsága, nem nézte tétlenül a gondok szaporodá­sát. Alapos számítások és megfontolás után döntöttek a gazdaságtalan termékek gyár­tásának megszüntetéséről. 1973-ban. az egyesülés előt­ti évben a két szövetkezet mintegy 33 milliós árbevételt realizált. Tavaly az egyesülés első évében a kezdeti döcögős ellenére 40 millióra emelke­dett a mérleg szerinti árbevé- 'el! Ez a két szám önmagá­in beszél. A legjobb ered­ményt a vegyi üzeni érte el, 3tven százalékkal termeitek ’ ebbet a corá obinál! A fű­rész- és esztergályos részleg '-1 százalékkal több terméket készített. Azért is jelentős ez, mert exportra termelnek. VSZK Anglia Hollandia, fceL. gium számára szállítanak ot_- 'O- alkatrészeket. A közgvűlés elfogadta a * e- '.otőség tervjavaslatát. Esze­rint 4' milliós árbevételt ter­veznek. ’975-re. A bútorter­melést 25 százalékkal nőve de. A beszámolóban Csirke Lajos elnök elmondotta, hogy meg­beszéléseket folytatnak az NSZK-ba irányuló export bő­vítéséről. Az üzlet megkötése, a tervezett árbevételt, to­vább növelné. A szövetkezet vezetősége el. készítette anyag- és energia- megtakarítási intézkedési ter­vét. A takarékosságot nem szűkítik .e az 'ntézkedé'. . v- be foglaltakra. A termelés ‘óbb előkészítése az anyag­ié a bémorma karbantartása, - piaci lehetőségek állandó kutatása a nagy szériában raló termelés az alkotó muri- «hely! légkör mind-mind az ’sszerű. jó gazdálkodást hi­vatott biztosítani. A tavalyi év bizonyította, hogy az ösz- szefogás. a teendők reális számbavétele, a közös mks.-* rat szép eredményeket hoz./,

Next

/
Thumbnails
Contents