Dolgozók Lapja, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

2 DOLGOZOK LAPJA 1975. február L saomtaÉ Árucsere-forgalmi jegyzőkönyvei írlak alá Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) és az MSZMP X. kongresszu­sán elfogadott határozatok végrehajtásáért. Meggyőződé­sünk — mondotta —, hogy a 'Szovjetunió és Magyarország aktív együttműködése lehető­vé teszi a nemzetközi szocia­lista munkamegosztás előnyei­nek még teljesebb kihasználá­sát, elősegíti a tudományos­műszaki haladás meggyorsítá­sát, a szocialista és kommu­nista építés feladatainak meg­oldását. A szovjet külkereske­delmi miniszter köszönetét mondott a magyar kormány­küldöttségnek és személy sze­rint Bíró Józsefnek, valamint a szovjet szakembereknek azért a nagy felelősségtudat­tal elvégzett munkáért, mely az 1975. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv előkészítése ér­dekében folyt. Nyilatkozatot tett a jelen­levő szovjet és magyar szak­emberek, valamint a két or­szág sajtójának nagyszámú képviselője előtt dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter, a magyar kereskedelmi kormányküldöttség vezetője is. A most lezárult tárgyalások — mondotta dr. Bíró József — ismét azt bizonyítják, hogy ki tudjuk használni* gazdasága­ink növekvő lehetőségeit, kö­vetkezésképp együttműködé­sünk tovább bővíthető. Hazánk életében 1975 ki­emelkedő esztendő — állapí­totta meg a miniszter. — Ez év tavaszán ünnepeljük fel­szabadulásunk 30. évforduló­ját, ugyancsak tavasszal ke­rül sor az MSZMP XI. kong­resszusára és idén fejezzük be a negyedik ötéves tervet. A külkereskedelmi minisz­ter a továbbiakban részletesen beszélt arról, hogy a szovjet áruszállítások a magyar gaz­dasági élet valamennyi terüle­tére kiterjednek. Méltatta a behozatalra kerülő szovjet nyersanyagok és fűtőanyagok, gépek és berendezések szere­pét népgazdaságunk fejlődé­sében, s utalt arra is, hogy egyre keresettebbek hazánk­ban a szovjet fogyasztási cik­kek, például a személygépko­csik, fényképezőgépek. — A most folyó ötéves tervben Magyarország és a Szovjetunió még szorosabbra fűzte a gazdasági szálakat. Kereskedelmi forgalmunk 1975-ben várhatóan mintegy 56 százalékkal múlja felül az 1971-es szintet. Dr. Bíró Jó­zsef a gazdasági együttműkö­dés kiemelkedő példáikéit említette az olefin-programot, a testvéri gázvezetéket, a Ba­rátság olajvezetéket, az épü­lő 750 kilowattos nagyfeszült­ségű elektromos távvezetéket. Gazdasági együttműködé­sünknek különösen nagy je­lentősége van a jelenlegi vi­lággazdasági helyzetben, ami­kor nyugaton válságjelensé­gek érezhetők. A Szovjetunió • hazánk gazdaságában megha­tározó erőt jelent, s igen nagy szerepe van abban, hogy a külső inflációs hatásokat minimálisra tudjuk csökken­teni, vagy teljesen kivédhet­jük, — állapította meg a mi­niszter. Mindennek tükrében értékelhetjük a most aláírt jegyzőkönyvet, amely lehető­vé teszi, hogy a magyar ipar és a mezőgazdaság változatla­nul hozzájuthasson a szüksé­ges alapanyagokhoz, energia­hordozókhoz, termékeik pe­dig továbbra is megfelelő piacot találhassanak a Szov­jetunióban. A most aláírt megállapodás ilyenformán nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is nagy erőt jelent a kongresszusra való felkészülés közepe-te. Biztosítékot nyújt ahhoz, hogy hazánkban a gazdasági élet a politikái fejlődéssel összhang­ban haladhasson, előre. Dr. Bíró József ezt köve­tően részletesen ismertette az idei évre előirányzott magyar behozatal tételeit. A már em­lített tételek mellett jelentő­sen bővül gépimportunk. A légiközlekedés fejlesztésére 3 TU—154-es típusú repülőgé­pet vásárolunk, 35 ezer sze- mélygénkocsit — ebből több mint 30 ezer Zsigulit — va­lamint mintegy 5 ezer teher­autót szerzünk be a Szovjet­uniótól. A mezőgazdasági “én­igények kielégítésére 4500 da­rab MTZ—50-es típusú trak­t '. 1350 db nagy teljesítmé­nyű gabonakombájn érkezik. Növekszik a számítástechni­kai eszközök, valamint az univerzális és speciális szer­számgépek behozatala. Az idei évre előirányzott magyar szállításoknak megkö­zelítően 50 százalékát a gé­pek- és berendezések export­ja teszi ki. Kiemelt progra­munknak megfelelően most is fontos helyen szerepel az au­tóbuszok “ladása. Szovjet megrendelésre az idén 5700 Ikarus készül. A járműipari együttműködés keretében 24.5 ezer háísóhidat szállítunk — cserébe tízezer mellsőhidat kapunk. Az idén húsz korsze­rű. négyrészes motorvonatot szállítunk a Szovjetunióba. A szovjet gáz- és olajvezeté­kekhez a magyar üzemek is szállítanak különféle automa- tikát, mérőműszereket. To­vább bővítjük a konzervgyár- tó-gépsorok, a lakk. és fes­tékgyártó gépek, valamint a vakuum-technikai berendezé­sek exportját. Lehetőségeinkhez képest ha­zánk is kiveszi részét a szov­jet életszínvonal-program megvalósításában. Ezt a célt szolgálják könnyűipari termé­keink és élelmiszer-készítmé­nyeink növekvő szállításai. Az idén 14 millió pár cipő, 37 millió méter szövet eladását tervezzük. Mintegy 20 száza­lékkal emelkedik a kötött­áruk exportja. Élelmiszer-ki­vitelünkből kiemelkedik a friss gyümölcs, melyből ösz- szesen 230 ezer tonnát adunk el. A Szovjetunióba irányuló magyar kivitel mintegy 7 szá­zalékát gyógyszeripari termé­kek alkotják. Tovább folytatódnak a ma­gyar szállítások a KGST-or- szágok együttműködése Kere­tében szovjet területen éoü- 16 objektumok kivitelezéséhez. Hazánk többek között részt- vesz az uszty-ilimszki papír- és cellulózipari, valamint a kijembajevi azbesztdúsító kombinát létrehozásában. Meggyőződésünk — jelen­tette ki végezetül dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter —, hogy a most alá­írt árucsere-forgalmi jegyző­könyv végrehajtását válla­lataink maradéktalanul bizto­sítják és az előző évek gya­korlatához hasonlóan lehető­ség nyílik a kölcsönös árufor­galom további1 bővítésére év­közben is. A miniszter köszö­netét mondott szovjet kollégá­jának — Nyikolaj Patolicsev- nek, valamint a szovjet szak­embereknek együttműködési készségükért, az árucsere-for­galmi jegyzőkönyv előkészíté­se folytán végzett eredményes munkáért. Két kép — két hír Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke átnyújtotta a Népek Barátsága Érdemren­det Harilaosz Florakisznak, a Görög Kommunista Párt KB első titkárának "9. születésnapja alkalm iból, a kommunista mozgalomban kifejtett érdemeiért A hivatalos látogatáson Finnországban tartózkodó Bohus- lav Cimoupek, csehszlovák külügyraini dert viliási eggelin látta vendégül Urho Kckkonen, a Finn Köztársaság elnöke. A fogadáson részt vett Ahti Karjalainen finn külügyminisz­ter is Szál jut— A TASZSZ különtudósító ja jelenti a földi irányító köz­pontból: Folytatja repülését a Szal- jut—4 szovjet orbitális tudo­mányos állomás. A kozmonau­ták a 19. munkanap nagy ré­szét orvosi kísérleteknek szen­telték. Gubarov és Grecsko a vérkeringés működését vizs­gálták adagolt fizikai megter­helés mellett, EKG-méréseket A huszadik munkanap programjának megfelelően Gubarev és Grecsko karban­tartási szemlét végzett az űr­állomáson, átvizsgálta a tu­dományos műszereket, rend­szerezte a korábbi napok ku­tatási eredményeit. Az űrhajósok huszonegye­dik munkanapja pénteken, moszkvai idő szerint 10 óra­kor kezdődött. Az űrállomás fedélzeti rendszerei kifogásta­végeztek, stb. A kísérletekhez janul működnek, az űrhajósok forgószéket és speciális vá- egészségi állapota és közérzete kuumruhát használtak. jó. Pintér István* FEJEZETEK A MAGTÁR FEGYVERES ELLENÁLLÁS TÖRTÉNETÉBŐL 10. Magyar partizánok szovjet és lenoyel földön A Nagy Honvédő Háború megindulása után a Szovjet­unióban élő nagy számú ma- jukat az Igaz Szót. Rehdszere­Zbarazs, Sztrij, Sztanyislav, Darnylca, Fasztov területén működtek az ismertebbek. Közülük kerültek ki azok a partizánok, akik már Szov­jetunió területein bekapcso­lódtak a partizánharcba. Igen sok olyan magyar is volt, aki ,a magyar katonai alakulatok­tól közvetlenül átállt a parti­zánokhoz. Ezért találkozunk a magyar partizánok százaival a Brjanszki-erdőkben és kör­nyékén, valamint Ukrajná­ban. A Kovpak, Szaburov, Fedorov, Naumov, Jemljutyin, Versigora vezette partizán­brigádok jelentéseiben, napló- jegyzeteiben és később íródott visszaemlékezéseikben nagy elismeréssel szólnak a magya­rok helytállásáról, bátorságá- szervezték az antifasiszta ha- ról. Bjelorusszia területén har- difogo y-iskolákat, kiadták lap- coló szovjet partizánoszlagok­gyar kommunista emigráns egy része azonnal fegyveresen kapcsolódott be a szovjet ha­za védelméért folyó harcba, míg másik része azon fárado­zott, hogy — ha közvetett módon is — minél nagyobb segítséget nyújtson a hazai magyar ellenállási mozgalom­nak. 1941. szeptemberében kezdte meg adásait a Kossuth rádió. Hullámhosszán a ma­gyar kommunisták naponta többször is szóltak népünkhöz. Magyarázták; ki az igazi el­lenség, mi a teend'5 és közös harcra mozgósítottak. Az első egymás magyar hadifogoly-szállítmá- fasiszta sítették a fronton az úgyne­vezett frontpropagandát, hogy minél több — a keleti frontra küldött — magyar katona ért­se meg, hol a helye, ki az iga­zi ellenség. Az első eredmé­nyek már 1942—43-ban mutat­ban is több mint félszáz a partizánokhoz csatlakozott magyarral találkozunk. A Szovjetunióban harcolt partizánok helytállásáról áll­jon itt két emlék. Az egyiket a legendás hírű szovjet par­tizánparancsnok, Kovpak írta koztak, amikor már mind magyar partizánjairól: „Fel­több magyar katona akadt, derítő osztagaink 1943. tava- aki hajlandó volt együttmű- szán Kijev alá jutottak. Fel- ködni a szovjet partizánok- robbantották a hidakat .az kai, s mind többen választót- ellenség legfontosabb út- és ták a partizánok nehéz, de vasútvonalain... A magyar annál felemelőbb küldetését, elvtársik a hadművelet csak- 1943-ban a 2. magyar hadse- neon valamennyi akciójában reg voronyezsi veresége után részt vettek. Bátorságukkal után alakultak anti- és merészségükkel különösen hadifogoly-iskolák: kitűntek az első század ma­nyok megérkezése (tatán meg- Kraszncgorszk, Juzsa, Talica, gyár utászai. Az utunkat ke­Újabb SÁLI-forduló Genf. A színhely századunk jó néhány száz világpolitikai tárgyalásának színhelye volt már. Szorgalmas politika-sta­tisztikusok azt állítják, hogy 1864 ősze óta, amikor az első úgynevezett vöröskeresztes megállapodást megkötötték a Rhone partján, a Léman-tó mellett, a hósipkás Mont telanc-nal szemben épült ősi városban, több mint kétszáz nemzetközi szerződést nevez­nek úgy: genfi egyezmény. Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy a napokban foly­tatódó úgynevezett SALT—IX., azaz a hadászati támadó fegy­verrendszer korlátozásáról folytatott új megállapodás ha­marosan aláírható egyezmény­nyel zárul. Mégis: a SALT —II. új szakasza megkezdésé­nek rendkívüli jelentősége van az egész nemzetközi lég­kör megjavítása szempontjá­ból. A múlt esztendő novembe­rében, amikor a szovjet és amerikai vezetők, Leonyid .Brezsnyev és Gerald Ford Vlagyivosztokban találkoztak, úgy döntöttek, hogy folytat­ják a tárgyalásokat, olyan új SALT-megállapodásról, amely az 1972-es ideiglenes és 1977. októberéig érvényes megálla­podást 1985-ig meghosszabbít­ja. A szovjet—amerikai köz­lemény akkor azt is kimond­ta: legkésőbb 1980—81-ben már meg kell kezdeni az 1985 utáni időszakra szóló hadá­szati fegyverkorlátozás és esetleges csökkentés témáiról szóló tárgyalást. Aligha felejthette még el az újságolvasó, milyen derűlátó volt a világvisszhang Vlagyi­vosztok után. A szovjet sajtó például azt írta: a nemzetközi enyhülés olyan folyamat, amely' a nukleáris konfliktus veszélyének csökkentését je­lenti és az enyhülés „ha­szonélvezője” nem egy ál­lam, vagy államcsoport, ha­nem valamennyi nép, vala­mennyi ország. Azt sem sza­bad azonban elfelejtenünk, hogy már a vlagyivosztoki csúcstalálkozó idején látható volt: a tőkés világban, mirj- denekelőtt az Egyesült Álla­mokban vannak olyan erők, amelyek nem az enyhülésien, hanem a feszültség fenntartá­sában, sőt bizonyos hideghá­borús tendenciák újjáéleszté­sében érdekeltek. Az elmúlt hónapok világ- politikai eseménysora igazol­ta az efféle elemzéseket. Ép­pen a feszültség fenntartá­sát kívánó csoportok nyomá­sa hozta létre az 1972-es szovjet—amerikai gazdasági megállapodások egy részének megbénítását. A teljes kép­hez hozzátartozik: az enyhü­lés ellen fellépő amerikai po­litikai erők hosszú hetek óta resztező folyókon ezek a ma­gyarok nem egyszer kimond­hatatlanul nehéz körülmé­nyek között, az ellenség heves tüze közepette, műszakilag gyorsan és jól biztosították az átkelést”. A másik emlék Tóth József hősi halált halt ma­gyar partizán jegyzetfüzetei között maradt ránk: „Én büszke vagyok arra, hogy a magyar nép fia vagyok. Az a nagy tisztesség és szerencse jutott osztályrészemül, hogy vé­delmére kelhetek második hazámnak, Oroszországnak. Az ő ellensége — a mi ellen­ségünk, Oroszországért har­colva közelebb hozom a ma­gyar nép felszabadulásának napját. Milyen kár, hogy nem minden honfitársam érti ezt meg... eljön az idő, hogy megértik: Oroszország nélkül Magyarország szabaddá válá­sa lehetetlen” — fejezte ki mélyen Internacionalista és egyben látnoki szavait a hős partizán. A magyar partizánok egy része szovjet földről eljutott lengyel területekre is. Rácz Gyula csoportja Satanovszki lengyel ezredes partizánjai között harcolt. Köztük töltött nehéz, de felejthetetlen napok emlékét örökítette meg az ez­red lapjában a később hősi halált halt Szőnyi Márton: „Köszönettel fordu’unk felétek, lengyel barátaink, mivei na­gyon sokat tanultunk tőletek a nehézségek és karcok idején. arról elmélkednek: „Valami változott a szovjet politiká­ban”. Egyenesen azt állítják: a Szovjetunió „irányt változ­tatott a szovjet—amerikai vi­szony dolgában”, „visszafor­dulás, vagy kanyar van Moszk­va kelet-nyügati elképzelései­ben”. Kár lenne ezekre a cél­zaté® megjegyzésekre részle­tes cáfolatot adni. Elég any- nyi, hogy a felelős szovjet po­litikai vezetők, a szovjet saj­tó világosan kifejtette: a szo­cialista külpolitika alapja vál­tozatlanul a békés egymás mellett élés lenini koncep­ciójának megvalósítása. De sem most, sem előbb senki­nek nem lehetett olyan re­ménye, vagy elképzelése, hogy a békés egymás mellett élés jegyében a szocialista orszá­gok, mindenekelőtt a Szovjet­unió belügyeibe való beavat­kozás. vagy az ideológiai fel­lazítás bárminő próbálkozása sikerrel kecsegtethet. Ezekkel a meggondolások­kal kell a genfi SALT—II. új szakasza megkezdését is a tel­jes világpolitikai képbe illesz­teni. Schlesinger amerikai had­ügyminiszter nemrégiben nem csak megerősítette sajtóérte­kezletén Kissinger külügymi­niszter és Ford elnök ko­rábbi állásfoglalásait, igennel válaszolva arra, hogy katonai­lag lehetséges-e amerikai be­avatkozás a közel-keleti kő- olajkutaknál, de egyúttal azt is bejelentette, hogy február derekán rekord-hadiköltségve- tést fog előterjeszteni: ennek összege 105 milliárd dollár lesz. Ez. aztán, aligha lehet a jól látható amerikai inflá­cióval indokolni — a növeke­dési arány annál jóval na­gyobb. A szovjet politika most Genfben is ugyanazokon az alapelveken nyugvó állásfog­lalással indítja útba küldött­ségét, mint eddig. Vagyis: olyan megállapodást akar kf tni, amely megakadályozza a hadászati támadó fegyver- rendszerek vonatkozásában a további fegyverkezési hajszát Egészen természetes azok­ban: minden megállapodásnak az egyenlő biztonság elvén, a kölcsönösségen kell alapul­nia, és semmiképpen sem okozhat kárt a Szovjetunió, a szocialista közösség biztonsá­gának. Előrelátható tehát minden­féle jóstehetség nélkül: a Lé­man-tó' partján nem afféle galopp-tempójú tárgyalássoro­zat kezdődik. A szovjet fél komolyan és felelősségtel jesen, az atomkatasztrófa feltétlen elkerülése, az emberiség jö­vője érdekében teszi meg ja­vaslatait. Ezt várja az ame­rikai féltől is. Gá'rdos Miklós Hálásak vagyunk nektek azért is, hogy közelieknek éreztetek bennünket nemcsak a nehéz Időkben, hanem a*, öröm perceiben is.” Külön említésre méltó, hogy 1944. augusztusában a varsói felkelés idején e térségben állomásozó magyar katonai alakulatok antifasiszta érzel­mű katonái együtt érezve a felkelőkkel, fegyverrel támo­gatták őket, a menekülőket és üldözötteket pedig elrejtet­ték. A német hadvezetés azért még a felkelés alatt leváltotta és elszállíttatta a Varsó körül elhelyezett magyar katonai egységeket 1944. tavaszán és nyarán új szakasz kezdődött a Szovjet­unióban harcoló magyar par­tizánok életében. Egy részü­ket a kijev—szvjatasinói par­tizánképző táborbá vonták össze és megkezdődött annak mintegy 300 — részben a pác- tizánharcokban már részt vett, részben az antifasiszta iskolákról közvetlenül érke­zett — magyarnak a felkészí­tése, akik a kiképzés után magyarországi bevetésre in­dultak. A kikéozés 19441 au­gusztusára jórészt befejeződött és megkezdődött a vegyes ál­lományú, szovjet és magyar part’zánokból álló szervező csooortok magyarországi, il­letve vele szomszs.rios orszá­gokba történő bevetése. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents