Dolgozók Lapja, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* V , szombat11' AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ASso nnér Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénte­ken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megvitatta az állampolgársági, valamint az egyéni kegyelmi ügyekkel kapcsolatos 1974. évi tevékenységét. Megállapította, hogy az ügyeket előkészítő szervek az Elnöki Tanács irány­mutatásait figyelembe véve végezték munkájukat. A hozott döntések hozzájárultak a szocialista tör­vényesség további erősítéséhez. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és választott meg, végül egyéb ügyeket tárgyalt. Február: Mezőgazdasági könyvhónap Februárban tizennyolcad­szor kerül sor a mezőgazda- sági könyvhónap megrende­zésére, a mezőgazdasági szak- irodalom immár hagyomá­nyos ünnepi seregszemléjére. A Hazafias Népfront Ko­márom megyei Bizottsága irá­nyításával működő Könyv­barát Bizottság az Olvasó Népért mozgalom keretei között kezdeményezője és szervezője a Komárom me­gyei rendezvényeknek. Az idén is megtörténtek az elő­készületek, a szakíró-olvasó találkozók mezőgazdasági szaklapok szerkesztőivel an­kétok, előadások, szakfilm- bemutatók megrendezésére. A tizenkét főbb rendezvé­nyen a magyar mezőgazda- sági szakirodalom legkiválóbb képviselőit köszönthetjük me­gyénkben. Ezen kívül február folyamán megyeszerte fél­száznál is több helyi prog­ram keretében, szintén a me­zőgazdasági szakkönyv ünnepi bemutatására és hasznosítá­sára mozgósító rendezvény szervezésére kerül sor. Mind­ezek beszédesen bizonyítják, hogy megyénkben a szak- könyvpropaganda is a közmű­velődési tevékenység szerves részévé vált. A napjainkban egyre in­kább iparszerűvé váló mező- gazdasági termelés további fejlődésében növekvő sze­repe van a korszerű szak­ismeretek hordozójának, a szakkönyynek, szakfolyóirat­nak. A háztáji gazdaságok­ban, a hétvégi telkeken ker- tészkedők széles táborában, a különböző termelői szak­csoportok közösségei számára is nélkülözhetetlen segédesz­köz a mezőgazdasági szak­könyv. Az idén a könyvki­adás minden eddiginél na­gyobb választékban és pél­dányszámban jelentet meg, mezőgazdasági szakkönyveket, összesen 40 új mű jelenik meg, mintegy 350 000 példány­ban. A könyvterjesztés és a könyvtári szervezet segítségé­vel a szakkönyvek eljutnak minden településre. Ez azon­ban még kevés. Szükség van az ajánló szóra is, amely a szakkönyv használatára buz­dít. Ebben segítenek a mező­gazdasági könyvhónap ren­dezvényei. Ezért is hívjuk fel megyénk lakosságának figyel­mét a februári programokra. Az elmúlt napokban a Ko­márom megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya felhívással for­dult megyénk állami gazda­ságaihoz. termelőszövetkeze­teihez, hogy a kulturális-jó­léti pénzeszközeikből nyújtsa­nak segítséget a falusi könyv­tárakban a mezőgazdasági szak- könyvállománv bővítéséhez, mert a mezőgazdasági szak­könyv a köz javát és hasz- náf leghatékonyabban a min­denki által hozzáférhető könyvtárban szolgálja. A mezőgazdasági könyvhó­nap az év első, nagy könyv­népszerűsítő akciója, amely az Olvasó Népért mozgalom cél­kitűzései szolgálatában kíván­ja szélesíteni a szakkönyvet használók táborát. Árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet írtak alá Moszkvában Ünnepélyes külsőségek között írták alá pénteken dél­utánf Moszkvában Magyarország és a Szovjetunió 1975. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet, amely kereskedelmi for­galmunk újabb jelentékeny bővítését helyezi kilátásba eb­ben az évben. A szovjet külügyminisztérium Tolsztoj utcai vendéghá­zában Nyikolaj Patolicsev, szovjet külkereskedelmi mi­niszter és dr Bíró József, hazánk külkereskedelmi minisz­tere látta el kézjegyével a kölcsönös áruszállításokról szóló vaskos okmányt, amelynek alapján országaink 1975-ben mindén eddiginél nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyo­lítanak le egymással i, Tizenkét új járat a Duna mentén A Volán intézkedései a személyszállítás javítására A jegyzőkönyv aláírását kö­vetően nyilatkozatot tett Nyi- kolaj Patolicsev szovjet kül­kereskedelmi miniszter. A jegyzőkönyv aláírásával — mondotta —. nagy és fontos munka fejeződött be. 1975- ben, a most folyó ötéves terv befejező évében a két ország a kölcsönös szállítások növelé­sét irányozza elő. A kereske­delmi forgalom a jegyzőkönyv értelmében 8,3 százalékkal nö­vekszik 1974-hez képest, ér­téke pedig meghaladja a két és negyed milliárd rubelt. Az elmúlt évek tapasztalataiból ítélve azonban a két ország külkereskedelmi vállalatai to­vább keresik majd a forgalom bővítésének lehetőségeit év­közben is és ennek a jó hagyo­mánynak a fi gyelemlaevételé­vel teljes biztonsággal el­mondhatjuk. hogy a tényleges kölcsönös szállítások mértéke öt év alatt csaknem egymilli- árd rubellel lesz több. mint amennyit az 1971—1975. évi hosszú lejáratú megállapodás előirányzott. Patolicsev a továbbiakban rámutatott: köztudott dolog, milyen nagy jelentőségű ma­napság bármely ország szá­mára üzemeinek fűtőanyag- és nyersanyag-ellátása. A most aláírt jegyzőkönyv értelmében idén Magyarország ezekből a termékekből jelentős mennyi­séget kap a Szovjetunióból. Egyebek között 6 millió ton­na olajat, mintegy 650 ez-v tonna olajterméket, 4.2 mil­liárd kilowattóra villamos energiát, 750 ezer tonna kok­szot, 2.2 millió tonna vasércet (ferrotartalomban kifejezve), 550 ezer tonna hengereltárut, 240 ezef tonna nyersvasat, 44 ezer tonna ferroötvözetet, 33 ezer tonna rezet, 120 ezer ton­na alumíniumot, több mint 500 ezer tonna műtrágyát, 20,5 ezer tonna műgumit, 1,1 mil­lió köbméter faanyagot, 850 ezer köbméter fűrészárut, 44 ezer tonna gyapotot. A szovjet miniszter ezt kö­vetően részletesen ismertette azoknak az áruféleségeknek a listáját, amelyek szállításával hazánk járul hozzá 1975-ben a szovjet népgazdaság fejleszté­séhez és a szovjet lakosság fo­gyasztási cikk szükségleteinek teljesebb kielégítéséhez. Együttműködésünk egyre sokoldalúbb jelleget ölt. Az együttes tevékenység legfonto­sabb területeinek egyike je­lenleg a két ország népgazda­sági terveinek koordinálása, amelyet a tervhivatalok a külkereskedelmi szervek köz­reműködésével végeznek. Pa­tolicsev itt utalt arra, hogy az új hosszú lejáratú kereskedel­mi megállapodás előkészítése már javában folyik, s a ter­vek szerint aláírására ■ meg ebben az évben sor kerül. A szocialista gazdasági in­tegráció fő irányainak egyike — jelentette ki a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere —, a termelés szakosításának és kooperációjának tovább­fejlesztése. Ezt a munkát jól meg kell szervezni, különösen a gépek és berendezések gyár­tása területén. Nyikolaj Patolicsev végeze­tül emlékeztetett arra, hogy jelenleg mind a Szovjetunió­ban, mind pedig Magyaror­szágon serény munka folyik az SZKP XXIV. kongresszusán (Folytatás a 2. oldalon) Három éve egyré súlyosbo­dó gondokat okoz a Duna men­ti iparvidék személyszállítása a Volán 18. sz. Vállalatának. A panaszoslevelek megjárták már a legfelsőbb fórumokat is, intézkedni azonban csak az anyagi erők koncentrálásá­val, új autóbuszok beszerzésé­vel, új járatok kialakításával lehet. Régóta egymást követ­ték a különböző szintű ta­nácskozások, amelyeken azon­ban konkrét eredmény a fen­tiek hiányában nem született A megoldás most azonban — ha részleteiben is —, megvár Pénteken a Volán személyfor­galmi és kereskedelmi osz­tálya összehívta a Duna menti üzemek, vállalatok, valamint az illetékes községi tanácsok képviselőit, a nyergesújfalui viscosagyárba, és beterjesztet­te az 1975/76-os évi menetren­di tervezetét. Ebben 12 új járat beállítását jelentették be. amely az eddigiek mel­lett szolgálja majd a személy- szállítást. x A vállalat 7 autóbuszt köz­ponti keretből. 5-öt pedig sa­ját erőből állít be a kritikus vonalra. A menetrend ugyan csak 1975. júniusában lép életbe, de már hétfőtől közle­kedik egy új járat Esztergom és Tatabánya között. Eszter­gomból 16 óra 30 perckor. Tatabányáról pedig vissza 19 órakor indul: A tervezett járatok kimon­dottan a gyárak és üzemek igényeit ügyelembe véve köz­lekednek. Például: Sárisáp — Tát — Lábatlan, Tokod — Tát — Nyergesújfalu — Lábatlan, Nagysáp — Bajót — Nyerges- újfalu — Lábatlan, Tardosbá- nya — Süttő — Lábatlan — Nyergesújfalu között. A biztosított 12 autóbusz menetrendi forgalomba állítá­sa Dunaalmástól Dorogig, va-,, lamint a Duna menti iparvi­dék és vonzáskörébe tartozó települések lakóinak szakon­kénti munkába járását és egyéb utazási igényeit kielégí- ti. A teljes Duna-vonal — Komáromtól Esztergormg —, személyszállítási gondjainak maradéktalan megoldását 20-22 járat oldaná meg. A Volán Tröszt képviselője bejelentette, hogy az 1975-re tervezett 600 darab selejtpot- lás, valamint 140 darab új autóbusz mellett újabb 150 autóbuszt kap a tröszt, amiből Komárom megyének is jut, a sürgős gondok megoldására. A tanácskozáson szó volt olyan problémákról is, ame­lyeket a vállalatoknak és a tanácsoknak kell megoldani. Nevezetesen a leállósávok és megállóhelyek kiépítését. A vonalon összesen 50 megálló­hely van — mindkét irányba —, ebből leállósávos, fedett 5, leállósáv nélküli fedett 7, és leállósáv nélküli, fedetlen 38. Szabvány szerint szükséges építeni 36 leállósávos, fedett megállót, és 14 leállósávos, fe­detlen megállót. A KPM Köz­úti Igazgatósága az Attest kor­szerűsítését elvégezte. A vál­lalatok képviselői egyértelmű­en állást foglaltak ameiletc. hogy a segítséget megadják. Érdekes viszont, hogy a ta­nácsok képviselői közül csu­pán Bajót volt ott, a többiek nem jelentek meg. Pedig vé­leményükre számított a Volán. A meghívó mellé kérést is csatoltak, azt nevezetesen, hogy adják meg, az illetékes községből hányán, melyik üzembe, gyárba járnak dol­gozni. Ezt a menetrend kiala­kításánál ugyanis figyelembe kell venni. A leállósávokra pe­dig azért is szükség van, mi­vel a Duna mentén 35-40 au­tóbusz fog közlekedni, egy­mást érik a kocsik, ez pedig magával hozza a közlekedés lassulását, a balesetveszélyt. Az is felvetődött a tanács­kozáson, hogy nem feledkez­hetnek meg a vasútvonalról sem. Ott még nem szűnt meg a személyszállítás, és ameny- nyiben sikerül összhangot ta­lálni a vonatok és autóbuszok között, az idei tervben szerep­lő 12 új járat máris olyan ja­vulást hozhat, amely a gondo­kat enyhíti. A vállalatok képviselői ezen a tanácskozáson már nem pa­naszaikkal rukkoltak elő, ha­nem konkrét javaslatokkal, amelyek a személyszállítás problémáit megoldják. Nagy örömmel vették a hírt az új autóbuszokról, az új járatok­ról. Végül is az erőfeszítések eredményt hoztak. Ezzel kö­rülbelül 35 000—40 000 ember utazási körülményei javulnak meg az új menetrend életbe­lépése, az új járatok üzembe­helyezése után. Kiemelkedő eredmények az Egyetértés Tsz gazdálkodásában Zárszámadás Tatán II vegyiparban dolgoznak majd Még csuk most épül Barcson évfolyamnak 26 ipíjri tanuló* a CHEMICAL Építőanyago- ja van. Mire a gyár felépül, kát Gyártó Vájlalat üzeme, már ezek a fiatalok veszik de már hozzáláttak a szak- át a bonyolult vegyi gépek emberek képzéséhez. Az első irányítását. Váray Károly üzemi szakoktató irányításával dolgoznak a laboratóriumban az elsőéves tanulók (MTI Fotó — Bajkor József felvétele — KS) Pénteken Tatán, a művelő­dési központban került sor a tatai Egyetértés Tsz zárszám­adó közgyűlésére. A vendé­gek között ott volt Izsáki Mi­hály, a megyei pártbizottság titkára, Técsi János, a megyei tsz-szövetség titkára. Szakács Mihály, a városi pártbizottság első titkára — és a megye, a város politikai, társadalmi életének több más vezető sze­mélyisége —, ezzel is rangot adva a Tata gazdasági életé­ben egyre növekvő szerepet játszó mezőgazdasági szövet­kezet közgyűlésének. A vezetőség beszámolóját Szijj Mihály elnök terjesztette a tagság elé -— és röviden visszatekintett arra az ü<ra is, amit a szövetkezet 24 esz­tendő alatt megtett. A múlt évi munkát mérleg­re téve azt emelte ki, hogy a nehéz esztendő ellenére — a szélsőséges időjárás nagyban nehezítette a munkát —, ki­emelkedő eredmények szü­lettek a gazdaságban. S ez a tagság összefogásának a fej­lett gépi technológia alkalma­zásának és a mezőgazdasági termelést segítő társadalmi gondoskodásnak köszönhető. Az egyik legjelentősebb eredményt a gabonafélék ter­mesztésében érték el — mind a termés mennyisége, mind minősége tekintetében. Jól fi­zetett a kukorica is. A koráb­bi 44 mázsás hektáronkénti átlagot 8 és fél, mázsával szárnyalták túl —, és rekord- termést takarítottak be. Az eredmények — a jó munkán kívül —, a technológiai elő­írások betartásának, a szak­szerű műtrágyázásnak, a ha­tékony növényvédelemnek kö­szönhetők. A fejlődés azonban nem áll meg. A szövetkezet belép a Bajai Kukoricater­mesztési Rendszerbe —, és ettől további előrehaladást várnak. Az állattenyésztési ágazat­ban mindenekelőtt 'a sertés- tenyésztésben haladtak jól. Olyan sikeres volt a tenyésztői munka, hogy a telepet törzs tenyészetté jelölték ki — és az ország minden részébői kértek a tsz-ből tenyészanvu- got. Emellett emelkedő ten­denciát mutatott a hízósertés­értékesítés is. A gazdálkodás eredményes­ségét jól érzékelteti a terme­lési érték alakulása is. A hal­mozott termelési érték 66 mil­lió 870 ezer forint volt —, 5 millió 232 ezer forinttal több az előző évinél. S az emelke­dés kizárólag a termelékeny­ség növekedéséből' adódott! A jó munka eredményei a tagság jövedelmének alaku­lásában is kifejezésre jutottak. A tízórás munkanapra jutó jövedelem átlagosan 165 fo­rint volt. mintegy tíz száza­lékkal több, mint az előző esztendőben. A zárszámadó közgyűlésen felszólalt Izsáki Mihály elv­társ, a megyei pártbizottság titkára is. Elismerően szólt a szövetkezet eredményeiről, és arról a fejlődésről, amely a szövetkezetei Tata város jelentős gazdasági bázisává tette. Méltatta azoknak a szö­vetkezeti tagoknak a munká­ját, akik a kezdet kezdetén a legnagyobb nehézségeket vál­lalva dolgoztak a közösségért. Kiemelte azonban: a jobb kö­rülmények között tevékenyke­dő fiatalok dolga «em köny- nyű, a mai kor követeimé nyeinek megfelelően még korszerűbbé kell tenni a me­zőgazdasági termelést. Ellenőrzésekkel segítik az egészségügyi munkát Pénteken tartotta idei első ülését a Komárom megyei Tanács Egészségügyi és Szo­ciális Bizottsága. Steiner Ti­bor, a megyei tanács elnök- helyettese, a bizottság elnöke röviden összefoglalta a bizott­ság előző évi munkáját. Hangsúlyozta, hogy az ered­mények elsősorban annak kö­szönhetők, hogy a jó elgon­dolásokat mindenkor megva­lósítás követte. Az ülésen foglalkoztak a tennivalókkal is. (F >ntos, ak­tuális teendő a terhestanács- adások, a kórházakban folyó újszülöttellátás helyzetének értékelése, a család- és nő­védelmi tanácsadók működé­sének ellenőrzése, a bölcső­dékben folyó munka megte­kintése. ' Foglalkoznak is az egészségügyi középkáderkép- zés helyzetével, és azzal, ho­gyan lehetne a fiatal közép­kádereket megtartani az egészségügyi pályán. Dr. Csinádi László, a me­gyei KÖJÁL igazgató főorvo­sa hozzászólásában hangsú­lyozta, hogy a megyei KÖJÁL mindenkor rendkívül fontosnak tartotta és tartja a bölcsődék közegészségügyi helyzetének ellenőrzését. El­mondotta azt is, hogy a Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás valóban a köz érde­kében tevékenykedik, s kérte a bizottság tagjait, hogy a jövőben hasznos észrevétele­ikkel segítsék a KÖJÁL mun­káját. A bizottság tagjai mint azt hozzászólások során elmondot­ták — egyetértettek a fela­dattervvel. Elhatározták, a jövőben észrevételeikét nem­csak a bizottság ülésein, hanem külön is jelez­ni fogják a megyei tanács egészségügyi osztályának. Ugyanakkor kérték a megyei tanlcsot munkájuk továboi segítésére, támogatására.

Next

/
Thumbnails
Contents