Dolgozók Lapja, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

4 DOLGOZOK L^P J A 1975. Január 1. szeri« A koncepció megvalósítója mindenei, oki o közművelődés fejlesztését sojótjónok tekinti Interjú Steiner Tiborra1, a megyei tanács elnökhelyettesével A közművelődés hosszú tá- mogatására az együttműködő vű es a következő evre szóló terveiről beszélgettünk Stei­ner Tiborral, ' a megyei ta­nács elnökhelyettesével, a közművelődési tanács elnö­kével. Ügy gondoljuk, az in­terjú segítséget ad falun, vá­roson egyaránt a tennivalók meghatározásához. — Melyek a közművelődés távlati koncepciójának leg- fontosabb a tape! vei? szervek választott nek. ’ testületei­— ön ‘.vérint, in) a szerepe az 1975-ös esztendőben az ér­telmiségnek általában, külö­nős tekintettel a felsőfokú végzettségű műszaki­és ag­rár-szakembereknek a köz­művelődési határozat végre­hajtásában és miben látja segítségük tartalmi lényegét? Az 1970-ben megfogalma­zott népművelési koncepció s az akkor létrehozott nép­művelési tanács betöltötte feladatát. A társadalom által támasztott igények azonban tovább növekedtek kielégí­tésének megfelelő módozatait ezért fontolóra kellett venni, a megye sajátosságából adó­dóan. A távlati fejlesztési > terv egyik sarokpontja a közművelődés távlati tervei­ben megfogalmazódott a munkásművelődés kibonta­koztatásának magas szintű megvalósítása, sokoldalú és _ ____________^ m egfelelő ütemű fejlesztése, fejlődése, folyamat, Ahhoz, hogy erre egyértel­mű választ adjak, néhány gondolatot mondanék előbb. A társadalmi osztályok es néhány réteg körében foly­tatod Közmű reloaesi muitsa továbbfejlesztésének iránya egyértelmű: a szocialista nek és az egyes munkahelyek társadalom építésének, fej- történetének megismerteté­a komaromi járás, a Duna vo­nal községei közművelő­dési eUatutcouganaK _ megol­dása. Ezt követően az ellá­tatlan települések megfelelő kategóriájú művelődési in­tézményeinek kialakítását kell szorgalmazni. A könyvtá­ri hálózat fejlesztése , elsősor­ban a tanácsi közművelődé­si könyvtárak fejlesztésén keresztül képzelhető el. A megyei levéltárnak alko­tó módon kell a későbbiek­ben közreműködnie, a tör­ténelmi műveltség terjeszté­sében a honismereti tevé­kenység támogatásában, a szülőhely múltjának bemu­tatásában, a szocialista haza- fiság elemeinek kialakításá­ban. a múlt pozitív örökségei­lesztésének szoigalata. £ cél érdekében van szük­ség arra, hogy „rétegez­zűii” a munkát, «mgyeaK. ipa­ri jellegéből adódóan a mun­kásosztály művelődése, köz­Sében, a társadalom egyes osztályai fejlődéstörténeté­nek feldolgozásában és köz­readásában. Tatabányára kell helyezni a megyei levéltár legújabbkorl osztályát, erre Alapozzák ezt a szocialista brigádokban kialakult kul­művelődésünk kulcskérdése, megvannak a lehetőségek. A munkásosztály átalaku-ása, Fontos helyet kell kapnia amely mar a közeljövőben a közmű­még hosszú Ideig nem feje­ződik be. Jelenleg úgy ítél­turálódási művelődési ige- jük meg> hogy a munkásság v%nyt” szerezni nyék fokO^ódáSSI 3.« htsJt 3 CG.il inotfviánlr ic f'ífrvrr van ofo- - . . velődési káderhelyzet megja­vításának, következetesen ér- a képesítési rendeletnek. Közvetlen és jó lé, hogy egységes szocialista kapcsolatot kell kialakítani a munkásosztállyá váljék. Ezen átalakulási folyamat következtében művelődési helyzete erősen differenciált. felsőoktatási intézményekkel. Támaszkodni kell a ma meg­lévő képzési rendszerre. Emelni kell a közművelődési A szocialista brigádokban ve- munka, a népművelők társa- zető szerepet vivő munkások dalmi tekintélyét. A tisztelet- mellett jelentős azoknak a díjas népművelőket illetően, száma, akik az életforma vál- véglegesen ki kell mondani, tás szakaszában nem tudtak hogy a pedagógusokra kí­... . .... megyénk is úton van afe' kell, hogy szolgálja a közmű­velődés minden területe, esz­közrendszere és intézmény- hálózata. A távlati elképzelések si­kerének egyik fontos követel­ménye a közművelődés sze­mélyi feltételeinek fokozatos, tervszerű, céltudatos fejlesz­tése a közművelődési káder­hálAz,at korszeria ké^si, művelődésre számottevő erőt vánunk alapozni. Ennek meg­vabbkeozest _ .... . fordítani és akiknek képzését felelően tisztázni kell a nép­intézményesen nem biztosi- művelő pedagógusok helyze­tottuk. Megyénkben nagyfo- tét a tantestületekben, ezzel kú az ingázás, ami a mun- együtt erkölcsi megbecsülésü­. kán kívül eltölthető hasznos két, anyagi ösztönzésüknek időt lerövidíti és a tovább- megfelelő módjait kimunkál- képzés, kulturálódás lehető- ni. Meg kell vizsgálni annak ségeit csökkenti. Különösen sürgetőep megoldandó feladat a hátrányos helyzetű mun­kásrétegek kulturális fel- emelkedésének biztosítása, ál­talános és szakmai műveltsé­gének emelése. A közművelő­dés eszközeinek felhasználá­megoldása, a közművelődési szakemberek anvagi és _ er- 3 kölcsi megbecsülésének javí­tása. A közművelődés egészét r a politikai munka szerves részének kell tekinteni. _ Miben határozná meg az Állami irinvitas lényegét. * ezen belül közművelődési tanács feladatait? — A közművelődés irányí­tása állami feladat, s ezt a koncepciónak is tükrözni kell. savai a társadalom egészében A feladatok megvalósítása növelni kell a munkás és a szükségessé teszi, hogy az munka megbecsülését. állami irányítás egyben az állami szervek tekintélyét, felelősségét is a követelmé­nyek színvonalának emelke­dését. is jelentse. Az állami irányítás csak a jó és zavar­talan együttműködés útján valósulhat meg maradéktala­nul. A közművelődés irányításá­nak hatékonyságát hivatott elősegíteni a megyei közmű­velődési tanács, amely a ta­nácstörvény alapján a me­gyei tanács bizottságaként fejti ki tevékenységét, a munka színvonalának eme­lése, a feladatok eredményes ellátása és a lehetőségek mind hatékonyabb kihasználása ér­dekében. Legfontosabb fel­adata lesz, hogy ésszerű munkamegosztásra töreked­ve koordináltan és eredmé- nvesen dolgozzon a közműve­lődési politika végrehajtásán. Első nagv erőnróbáia éppen a közművelődési koncepció A megye munkásművelő­dési bázisa a nagyüzemi dol­gozók számát tekintve a (ehetőségét megyénkben, hogy valamelyik gimnáziumban közművelődési szakközépis­kolai osztályt indítsunk. A párt ide vonatkozó ha­tározatát végiggondolva, szük­ségesnek tartom megjegyezni, hogy a megyénk valamennyi dolgozója, társadalmi szerve­zete az egységes koncepció­nak megfelelően szolgálja a közművelődés továbbfej­lesztésével kapcsolatos több évre szóló elképzelésünket és nagyobb termelőegységek kívánatosnak tartom, hogy a köré csoportosul. Megyénk- közművelődés irányítását, an- ben a műveltségi szint az or- nak valamennyi posztját szágos átlagénak felel meg. olyan lelkes és hozzáértő em- Hogy ez emelkedjen, és ma- berek foglalják el, akik ké- gasabb színvonalat érjen el, pesek arra, hogy amit közö- ahhoz szükségesnek tartiuk, 5en tervezünk, akarunk és te- hogy határozott szerepe, fel- szünk, azt a szocializmus győ- lelőssége legyen valamennyi zelmének biztos tudatában, a értelmiséginek. Különösen szocializmust építő ember ki- annak, aki a szocialista ál- teljesedésében való bízodal­lamtól kapott lehetőséget, hogy saját műveltségét az át­lagos fölé emelje. — A konkrét feladatmeg­határozás érdekében milyen gondolatokkal tudna segíteni a közművelődési koncepció egész megyére kiterjedő háló­Zitának egységes értelmezé­se és kialakítása érdekében? műnk birtokában tegyék, ve­lünk együtt. — Köszönjük a beszélgetést. Ádám Éva A magyar nyelvű szovjet lapot! új számai Egy sor érdekes írást közöl a Szputnyik című folyóirat ja­nuár. kiadása. Tíz évvel eze­lőtt Jakut-föld északi részén egy helybéli vadász különös, nagyméretű „lábnyomokat” találit. Hogy kinek-minek a nyomai ezek, azt megtudhat­ja az olvasó Jaroszlav Golo- vancov, szovjet tudományos kutató „Kihält-e a mam- n.ut?” című cikkéből. Arka- gyij Butlickij szovjet közgaz­dász, „Az energetikai válság­ról ' című cikkében feltárja az olajválság okait. A Szput- rytk januári száma, szovjet hadvezérek visszaemlékezése­it és dokumentumokat közöl a varsói felkelésről, és a len­gyel főváros 1945. januári fel­szabadításáról. A Szovjetunió című folyóirat januári kiadása vezércikké­ben, átfogó képet ad a Szov­jetunió és az Egyesült Állla- moK kapcsolatairól, az eny­hülésről. A Világnézetünk című rovatban, „Kétféle in­tegráció” címmel a két világ- rendszer gazdasági versenyé­ről, a KGST-ről és a Közös Piacról'ír a lap. Hazánk fel- szabadulásának közelgő 30. évfordulója teszi időszerűvé a hős* halált halt parlamenter, Osztapenko kapitány lányá­ról szóló cikket. A MARTINÁSZ (Felv: Wadas Ernő) A munkahelyen szilvesztereztek A szilveszter a vidámságé, a szórakozásé. Am nagyon sokan ezen az estén is dol­goztak, munkával ünnepelték az év fordulóját. Azokkal beszélgettünk ked­den délután, akik a munkahe­lyen töltötték a szilvesztert. A szakács, a cementgyári klinkerégető, a mentős, a telefonközpontos, az ügyeletes orvos vallott arról, mit vár az új esztendőtől. Bödör Bélának a lábatla­nt cementgyár klinkerégető- jének jól sikerült az 1974-es esztendő. A munkahelyétől lakást kapott, s november 7-én Kiváló Dolgozó kitünte­tésben részesült. — Ügy hiszem sikeres évet zártam. A klinkerégetők Zal­ka Máté szocialista brigád­jának helyettes vezetője va­gyok, s kollektívánk is jó évet zárt. Nemcsak mi, ha­nem üzemünk is teljesítette az éves tervét. Karácsonykor külön pénzjutalmat kaptunk, melyre nem is számítottunk. Pártcsoportvezető helyettes­ként is működöm, remélem az új évben is olyan jó mun­kát tudunk majd végezni mint az idén. Mit várok az új esztendőtől? Hasonlóan jó tervteljesítést, de kevesebb zökkenővel. — Mikor szilveszterezik? — Majd 4-én, akkor leszek szabadnapos. Négy napig a balatoni vikendházamba utazom és a családommal ott tartjuk a pótszilvesztért. Magas Kamilla, a Kristály Vendéglátó Vállalat dorogi Tárna éttermének helyettes vezetője is munkával töltötte a szilvesztert. — Kedden reggel hat óra­kor kezdtem a műszakot, — mondta — s újév reggelig leszek szolgálatba. Az étte­rem helyettes vezetője va­gyok, de ha kell, beugróm csaposnak, vagy hideg-me­legkonyhai szakácsnak. Há­romféle menüt főzünk, disz­nótorost, kolozsvári káposztát és halvacsorát. Tizennégy éve dolgozok a szakmában, az utóbbi évek szilveszteréit mindig munkával töltöttem. — Mit vár az új esztendő­től? — A Tárna étteremben jobb munkát, nagyobb forgalmat az eddigieknél. Jövőre több szakmai versenyen veszek részt. Februárban a Szakma Ifjú Mestere vetélkedőn is indulok és mint a többi ver­senyeken itt is jó eredményt szeretnék elérni. Szilveszter éjjelén Tatán az I-es postán Friss Adolf né volt a telefonügyeletes. — Négy éve dolgozom a postánál — mondta a fiatalasszony, s most a második alkalommal töltöttem munkával a szil­vesztert. — Mi a tapasztalat, sok a hívás ilyenkor? — Igen. Éjfélig csendesen telik a műszak, de utána hajnali háromig rengetegen telefonálnak. Tatán 800 tele­fonelőfizető van, legalább há­romszor ennyi ilyenkor a he­lyi és nagyon sok a belföldi és külföldi hívás is. A fér­jem is dolgozik szilveszter­kor, mentős. Így később, együtt tudjuk majd megtar­tani a szilvesztert. A legna­gyobb vágyam az önálló la­kás, melyet jövőre kapunk meg a tanácstól. A Kristály étteremben is nagy a sürgés-forgás. Bürsöly Károly, az étterem vezetője elmondta, hogy szil­veszterkor hetven dolgozójuk 6-700 vendéget fogad. Három zenekar szolgáltatja a zenét. Hétfőn már volt egy esküvő­jük, egy lengyel zenész fia­talember tatai kislányt vett feleségül, kedden pedig egy NDK-ban dolgozó magyar fiú német kislánnyal tartotta ná­luk a lakodalmát. Makó István, a Kristály mesterszakácsa is nagyban készülődött a szilveszterre. A tatai hagyományoknak meg­felelően a malacpecsenyén kívül Jókai bablevessel, kor- helylevessel búcsúztatta az óévet. A tatabányai mentőállomá­son szilveszter éjjelén Erzse József volt a szolgálatvezető. Tizennyolc éve dolgozik ebben a nehéz szakmában, de már hozzászokott a rendhagyó helyzetekhez. , — Eddig legalább tízszer voltam szilveszterkor szolgá­latban — mondta — s kará­csony első ünnepén is dolgoz­tam. Mit varo •- az ui evői? Elsősorban a 44 órás munka­hét bevezetését. Ez nagyon jó lesz, mert többet lehetünk együtt a családunkkal. A mentőállomáson dr. Tűri Ferenc volt szilveszterkor az ügyeletes orvos. Most végezte az egyetemet, ahogy mondani szokás: diplomáján még meg sem száradt a tinta. — Ez az első munkával töltött szilveszterem. Úgy hi­szem, stílusos próbatétel ez számomra... Cetlik József Az iskolahálózatnak alap­pontos kidolgozása lesz. Fel- vető és meghatározó szerepe adatai közé tartozik az is, van abban, hogyan kell ki- boTv összhangot teremtsen az alakítani és felkelteni a fo­il lami és társadalmi szervek lyamatos művelődésre való között, az állami határozatok igényeket és készségeket, gvakorlati megvalósításában, amire a közművelődés építe- tnnácsí határozatok előkészí- ni tud. Ezért az iskolahálózat tísAi-on. véloménvezze a ve- csak a közművelődési háió- yotö födeletek elé kerü'ő el- zat fejlesztésével szoros egy- v«nze,és“V»t., terveket. Híva- ségben képzelhető el. Az cl­múlt években széles körűtár- p úa—i”velőd'f-1-'“n résztvevő sadalmi mozgalom indult intézménveket, meg a közművelődési intéz- egységeket, a köz- mények korszerűsítésére, bő- rájuk hát-dó vítésére, újak építésére. Me- teiterftz. gyénkbon jelenleg 9? — terü- ír „ói—oá-rt rne-d- ieti feladatokat Is ellátó — • .’--ál fí-zv tel- művelődési otthon működik, adat vár a szervezetre a 6 községben nincs ilyen jel-, ic hnev vizseál- legű intézmény. A működők­ig külö—böző társadalmi ré~ ben alapvető célkitűzésünk a t<—eV művelődését, epres te­rületek kulturális ellátottsá­gát és információkat gyűjt­sön azok' helyzetéről. Ja­vaslatot tegven figye’emre méltó kezdeményezések tá­minőségi fejlesztés. A műve­lődési otthon-hálózaf fejlesz­tését illetően, sorrendiséget kell megállapítani. Első és legfontosabb a megyeszék­hely, ezen kívül Komárom és A munka, a család és a tanulás A hántaiak azt mondják, kább a • szülői házat értem lassanként „megöregszik” a falu. Édesanyám sokat segít. Vi­A fiatalok minden lehető é- get megragadnak, hogy elme­hessenek a községből, hogy máshol vállaljanak munkát, s telepedhessenek le. Aki pedig szakmát tanult, vagy közép­iskolát végzett, még azt is igyekszik elfelejteni, hogy va- latia hánitai volt... Zaja Istvánná, a Vörös Hajnal Termelőszövetkezet könyvelője fiatal is, közép­iskolát is végzett, mégis a faluban maradt. Mi tartja, mi marasztalja itt? — kér­deztük tőle. — Érettségi után egy évre én is itt hagytam a falut. Be­vallom, azzal a szándékká), hogy végleg elmegyek innen. A hatvani cukorgyárban dol­goztam. Aztán mégis vissza­jöttem. Hogy miért? Részben, mert mint mondani szokás, mindenütt jó, de legjobb ott­hon. Az otthon alatt most nem elsősorban a falut, in­gyáz a kicsire, megfőz, így erre nincs . gondom. Másrészt pedig azért jöttem vissza, mert a termelőszövetkezet megígérte, lehetőséget nyújt számomra a továbbtanulás­ra. így szereztem könyvelői képesítést. Jelenleg mérleg­képes könyvelőire járok, és majd még szeretnék tovább­tanulni, , főiskolára menni. Számomra a munka, a csa­lád és a tanulás adja az élet értelmét. — Nem bánta, meg hát, hogy visszajött? — Ha édesanyám nem vi­gyázna napközben a 16 hó­napos kisfiámra, bizonyára hiányozna, hogy nincs böl­csőde Hántán. Ha nem főzne mindennap, valószínű hiá­nyolnám az üzemi konyhát. S mások valóban hiányolják mindezt. Hiszen egy dolgozó nőnek bizony nem könnyű nap mint nap főzni. S ahol nincs nagymama, ott problé­ma elhelyezni a gyereket. — Én szeretem a munká­mat, a munkahelyemet. Le­hetőségem van a továbbtanu­lásra is. Személyesen isme­rem a falu minden lakóját, így nem bántam meg, hogy visszajöttem. Igaz, szórakozá­si lehetőség alig van a falu­ban, de a kisfiam, a ház­tartás, a tanulás és a társa­dalmi megbízatások mellett nem is igen jut idő a. szóra­kozásra. Jobban mondva, számomra mindez pótolja a szórakozást. Kiegészítve per­sze egy-egy jó könyvvel, tv- müsörral. Napjaim most leg­alább olyan zsúfoltak,'mint amikor • a kisbéri gimnázi­umban tanultam Akkor dél­után négy ó''áig az iskolában voltam, és utána még arra is maradt időm, hogy a falu KISZ-ügyeivel foglalkoz­zam. Én voltam a termelő­szövetkezeti KJSZ-szervezet titkára. Miután Hatvanból visszajöttem, ismét rám bíz­ták ezt a feladatot. 1972-ig voltam titkár. Szerettem és most is szeretek a fiatalok között. Igaz, jelenlegi megbí­zatásomat is nagyon szere­tem. Mint a Hazafias Nép­front községi bizottságának titkára bőven van lehetősé­gem emberekkel foglalkozni. — Hogyan jut ideje a csa­lád, a tanulás és a munka mellett minderre? — Egy-egy sikeres rendez­vény, ünnepség okozta öröm kárpótol minden fáradságért. Sokak szerint fárasztó az emberekkel foglalkozni. Én nem osztom ezt a véleményt. A társaságomhoz, a baráti körömhöz sok pedagógus tar­tozik. Valaha magam is gon­doltam arra. hogy- tanárnő icszek. Erről a szándékomról ugyan letettem már, de arról) hogy emberekkel foglalkoz­zam, nem. Talán ez az, ami a tanu­lás és a családi okokon kí­vül még Hántához köti. Hogy számítanak rá a faluban — iú»r — I

Next

/
Thumbnails
Contents