Dolgozók Lapja, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
I 1975. Január 1. szerda DOLGOZOK LAPJA Január 2-22; Országos népesség-összeírás Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal tájékoztatója Az Elnöki Tanács 1974. évi 8. sz. törvényerejű rendelete intézkedett az állami népesség-nyilvántartás bevezetéséről. Az intézkedés egyenes következménye és egyik megjelenési formája az államigazgatás korszerűsítésére és fejlesztésére vonatkozó, korábban megjelent és ma is érvényes párt- és kormányhatározatoknak. Az állampolgároknak a közügyekben való növekvő részvétele, jogaik egyre szélesedő gyakorlása, kötelességeik aktívabb teljesítése megköveteli, hogy a hivatalos ügyintézés 6orán fokozottabb mértékben mentesüljenek a közbeeső adminisztráció, az okiratbe- mutatási kötelezettség alól, hatékonyabb legyen a szervek közötti ügyintézési és kötelező adatszolgáltatási kapcsolat. A rendszer kiépítésére és működtetésére létrejött a Központi Statisztikai Hivatal elnökének irányítása és felügyelete alatt működő Állami Népességnyilvántartó Hivatal, alapadatainak felvételére a Minisztertanács rendeletére a választási összeírással egybekötött egységes népesség-összeírást kell tartani. Az összeírás január 2-án kezdődik, az összeíróbiztosok január 2-22 között keresik fel a körzetükbe tartozó valamennyi lakást, intézményt, valamint a lakásként használt létesítményeket: összeírják azokat a személyi igazolványnyal rendelkező magyar állampolgárokat, illetve, az állandó lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárokat és hontalanokat, akik a felkeresett lakás (intézmény) — állandó vagy ideiglenesen bejelentett lakói, továbbá bejelentés nélkül huzamosabb ideig (72 órán túl) ott tartózkodnak, ha másutt még nem írták őket össze, valamint, — az említettek 15 éven aluli — személyi igazolványnyal vagy lakhatási engedély- lyel nem rendelkező — gyermekeit. A népesség-összeírás valamilyen formában — okirat alapján vagy anélkül — mindenkire kiterjed. A népesség-nyilvántartásba azonban csak azoknak az adatai kerülhetnek, akiket az előírt érvényes okirat alapján vesznek fel a listára. Az összeírás azokra az országban állandó lakosként bejelentett személyekre terjed ki, akik személyi igazolványnyal. vagy állandó lakhatási engedéllyel rendelkeznek, illetve olyan 14 éven aluli gyermekekre, akiknek adatai az előbbi személyek igazolványában szerepelnek. Az összeíróbiztosok az ideiglenes személyi igazolványt is elfogadják. Ha esetleg valamely anyakönyvi adat rendezése miatt vált szükségessé az ideiglenes igazolvány kiadása, a kérdéses adatot utólag rendezik a népesség-nyilvántartásban. A gyermekeket a szülő, elsősorban az anya személyi igazolványa alapján írják ösz- sze. Ezúttal lényegesen kevesebb adatot írnak össze, mint a népszámláláskor, de nem bemondásra, hanem okmánnyal történő igazolás alapján. Minden összeírt személy az adat- felvételi lappal azonos sorszámú igazoló lapot kap, amelyet az összeiróbiztos aláírás ellenében a helyszínen ad át. Az igazoló lap a családi és utónéven kívül tartalmazza a személyi igazolvány sorozátát és számát, valamint az állandó lakóhelyi adatokat. Az összeírást igazoló lapnak több célja is van. Egyrészt kontrollja annak, hogy az összeírásból senki ki ne maradjon, másrészt ezáltal elkerülhető, hogy ugyanazt a személyt kétszer, vagy esetleg többször is ösz- szeírják. Az igazoló lapot az állam- igazgatási eljárások során a személyi igazolvánnyal együtt fel kell mutatni. A 14 éven aluli gyermek állandó lakóhelyének a törvényes képviselő (szülő, gyám) állandó lakóhelyét, az állami, gondozásba vett gyermeknél az intézetet kell állandó lakóhelynek tekinteni. A gyermek akkor változtat állandó lakóhelyet, ha törvényes képviselője is állandó lakóhelyet változtat, új törvényes képviselőt jelölnek ki, más intézetbe költözik, vagy örökbe fogadják. Minden más lakóhely csak ideiglenes lakóhelye lehet a gyermeknek. Az újszülött gyermek első állandó lakcímét a születést bejegyző anyakönyvvezető, a lakcímének további változását a törvényes képviselője (szülő, gyám, intézeti vezető) köteles a helyi népesség-nyilvántartó szervnél bejelenteni. Ha a gyermek törvényes képviselőjével érkezik ideiglenes lakóhelyére — 15 napon túli tartózkodás esetén — a szülővel egy időben kell bejelentést teljesíteni. Ha egyedül tartózkodik ideiglenes lakóhelyén, három hónapon túli tartózkodás esetén a szállásadó köteles a gyermek ideiglenes lakóhelyet bejelenteni. A 14 éven aluli magyar állampolgár gyermekek bejelentésére négyféle, egy szelvényből álló bejelentőlap készült: az állandó lakcímre vagy megszűnésére — fekete nyomással — kétféle, az ideiglenes lakcímre vagy megszűnésére — piros nyomással — szí n ten kétféle. A bejelentőlapok január 1-től kaphatók a postahivatalokban és a kijelölt dohányboltokban. Azoknál a gyermekeknél, akik az összeírásukig nem változtatnak lakóhelyet, az összeíráskor történő adatszolgáltatást az első bejelentés teljesítésének tekintik, és csak az ezt követő lakóhelyváltozásukat kell bejelenteni az erre kötelezettéknek. Akik január 1. és az összeírásuk között változtatnak lakóhelyet — ez csak állandó lakóhely lehet —, a lakcím bejelentésekor a szülő személyi igazolványa alapján összeírják és ezzel egy időben végzik el az első lakcímbejelentést. Felkérik a szülőket, hogy a gyermek lakcíme megváltozásának bejelentésekor személyesen jelenjenek meg és vigyék magukkal személyi igazolványukat, mert csak ennek felmutatása mellett lehetséges a gyermek összeírása és lakcím- változásának bejelentése. Az összeírásról a 14 éven aluliak is kapnak igazoló lapot, amelyen az állandó lakóhely is szerepel. A további lakóhelyváltozást vagy ideiglenes lakóhely létesítését a lakcímbejelentési ügyintéző szervek az igazoló lap hátoldalára vezetik rá. Ezért kérjük a lakosságot, hogy a 14 éven aluli gyermekek lakcímváltozásának bejelentésekor a gyermek igazoló lapját is vigyék magukkal, mert az ügyintéző szervek csak ennek bemutatása esetén fogadják el a lakcímváltozás bejelentését. A tenger alatti olaj- és földgáálelöhelyek hollétét eláruló szeizmikus hullámokat robbanótöltetekkel szokták létrehozni. E módszernél most sokkal „kíméletesebb” eljárást dolgoztak ki szovjet kutatók. A kénen ’.átható berendezés segítségével sűrített levegővel v_-itik a geofizikai kutatások céljára ugyancsak *~“gfeielő szeizmikus hullámokat. / Mit vár 1975-tői? Az év utolsó napjaiban mindannyian számvetést készítünk. Mi valósult meg abból, amit egy esztendeje elhatároztunk? Sokszor nem kis elégedetlenséggel állapítjuk meg, bizony az idén sem sikerült ... De sebaj, egyik esztendő követi a másikat, pótolni lehet a mulasztásokat. Néha álmokat kergetünk, terveink nélkülözik a való6ág- alapot. Nekem úgy látszik szerencsém volt, mert a megkérdezettek szavaiból a realitás, az élet igenlése csengett ki. A mozgalmi életben tevékenykedőknek. felnőtteknek és gyerekeknek tettem fel az ilyenkor szokásos kérdést: mit vár az új évtől? A PARTTITKÄR Cseri László, a tatabányai Centrum Aruház párttitkára. Először talán néhány szót az óévről. Az idén is megpályáztuk a Kiváló Áruház címet, már kétszer sikerült elnyernünk. S már adódik is az egyik kívánság, jó lenne 1975- ben harmadszor is elnyerni. A párttagokra támaszkodva jól halad a felszabadulási munkaverseny, szeretnénk a 30. évfordulóra nagyszerű eredménnyel kirukkolni. Az új évben a pórtvezetőségi választások komoly feladatot rónak valamennyiünkre. Jó lenne ha a párthatározatok végrehajtása maradéktalanul megvalósulhatna. Mint magánember elégedett vagyok, az idén költöztem családommal új lakásba, szeretnénk jövőre a másik szobát is berendezni. a kisz-htkar rőmozgalmat. Első számú, vágya bizonyára sok csapatvezetőével rokon, úttörőszobát szeretne a pajtásoknak. — A jó úttörőélet elengedhetetlen feltétele a kulturált környezet. Sajnos teremhiány miatt eddig csak terveztünk, de majd talán jövőre... A másik, amit szeretnék a kisdobosvezető, aki támaszom, s minden kisdobosvezető kapjon anyagi elismerést is munkájáért. A csapatoknál tulajdonképpen nincs lezárás az 1974-es esztendő befejeztével, az úttörőakciók is a tanév végén zárulnak. A Nem térkép e táj expedíció akciói a megvalósulás közepén tartanak. A harmincadik évforduló tiszteletére a kutatási területünket kiszélesítettük az egész országra. A Vörös Hadsereg nyomóban, a „Védetté nyilvánítjuk” akciók szép sikereket ígérnek. Mint családanya azt szeretném az új évben, ha több időt tölthetnék gyermekeimmel. Ellentétes műszakban tanítok, illetve tanulnak, így csak ritkán találkozunk. A LEENDŐ KISZ-TAG Néhány hónap választja el Frech Erikát, a tatai Eötvös Gimnázium első osztályos diákját a KISZ-tagságtóL — Olyan csapatból jöttem, ahol tartalmas volt az úttörőA Tatabányai Szénbányák KISZ-bizottságának titkárát, Vétek Vendelt is válaszadásra kértem. — Sikeres év volt az idei. A vietnami műszakban közel háromezer fiatal vett részt. A 400 ezer forint értékű munka félét Vietnamnak ajánlottuk fel, a másik 200 ezer forintot az idén létrehozott két klub javára fordítottuk. A jövőben a szervezettség színvonalát szeretnénk emelni. Nem kis feladat lesz a KISZ kb 1974. áprilisi határozatának a végrehajtása sem. Kíváncsian várom, hogy a bányász KISZ- bazottság által a kongresszus tiszteletére alapított vándorzászlót, melyik ifjúsági szocialista brigádnak, illetve bányaüzemnek sikerül elnyernie. A jövőben is kérem a vállalat- vezetést a bányász pártbizottságot és a szakszervezetet, hogy segítse a KISZ-fiatalok munkáját. Mint családapa elsősorban egészséget kívánok a gyermekeimnek, s akkor nem marad el a fejlődés sem. A CSAPATVEZETŐ Czeglédi Csabáné, a tatabánya-újvárosi 2-es számú iskolában fogja össze az úttöElköszön, de nem búcsúzik Sebí András, az Alföldi Cipőgyár tatai gyáregységének főmérnöke kissé morózus, kemény vonású ember. Vállát a gyár gondjain kívül 60 kerek esztendő is nyomja. A műszakváltás idején csupán csusszan egyet, kávét iszik és folytatja az üzemjárást. Kísérőül szegődünk melléje. Köszönni készül, ám nem búcsúzni. December 31-e az utolsó aktív munkanapja. Nyugdíjba vonul. — Nem is olyan egyszerű átadni a stafétabotot annak, aki 1952-től változón; örömmel és gonddal, de inkább az utóbbival töltötte el életét — mondja a főmérnök. — Utódomnak, Musich Lászlónak sem lesz sokkal könnyebb a dolga, hiszen az idei évben várjuk a döntést, továbbra is Kecskemétről irányítják a munkánkat, vagy egv gazdaságosabb. s a dolgozóknak is megfelelőbb, közvetlen vezetési formában működünk tovább. Ezért sem vonulhatok teljes nyugalomba, hiszen az elmúlt évek alatt nemcsak a termékeink híre, s az elismerés kötött ide, hanem az egyes emberek gondja is. A7. elavult gépekkel megannyi kínlódás, aggodalom a szalagon futó termékek jó minőségéért. Miközben haladunk az üzemcsarnokban, az egyik félkész cipősornál megáll. Mint akinek nem tetszik valami, indulatosan emel le egy cipőt a gépsorról. Villámot vet a szeme. — Űj divat a csatton? — kiáltja az egyik művezető felé, s miitatja a félkész munkát. A művezető is összehúzza a szemét. — Nahát! A minap én is pont olyan darabot emeltem ki a többi közül, amit . meó nem engedett volna át. Előfordul ebben a nagy év végi hajrában, hogy a kívülre szánt cipőcsatt a belső oldalra kerül ... — Na, valahogy ilyenformán továbbra szeretném nyugdíjasként is a gyáron tartani a szemem, csak egy kicsit pihenek. Ha szükség lenne rám, én jövök. Talán egy kicsivel többet szőlészkedem, de az is ráér még, hiszen semmi az a 60 év. Csak a gyár sorsa jutna már egyenesbe! Üjra és újra visszatér erre az egyetlen témára, miközben meg-megáll egy berregve működő gépnél és a rajta dolgozó munkás mellett. Magáról is beszél, közben műszaki utasítást ad. Tréfa is csattan, s olykor nevet is a főmérnök. Kimunkált kezével egyik-másik asztalnál megsimogatja az elmerülten dolgozó fiatalok arcát. A „gyerekek” fölnéznek. Mosolyogva nyugtázzák az ily- fajta üdvözlést. Kicsit mindenki búcsúzik tőle, ha nem is mondják. Sebi Andrástól néhány évvel ezelőtt megkérdeztem: ha egy főmérnök munkanapjáról írnék, s ennek kapcsán Sebi András lenne az alany; a nap mely szakából kezdhetnénk az írást? Akkor ő igen gyorsan rávágta: — Éjfélkor. Ugyanis ágyban, ha- nyattfekve is töprengek, reggel hová fussak, hogyan szervezzem meg a lehető legész- szerűbben a munkát. Bizony az elmúlt évek alatt olykor összefolytak az éjek és nappalok. Igaz, a kitüntetés, az erkölcsi siker sem maradt el. Többszörösen Kiváló Dolgozó, a Könnyűipar Kiváló Dolgozója, valamint a Magyar —Szovjet Barátság aranykoszorúja kitüntetést is a magáénak mondhatja. Főmérnöki szobája soha nem reprezentált. Asztalának csücskén olykor többen osztoztak. Tanácskozás, azonnali intézkedés, módosítás ma is gyakori volt. hiszen a központ telexei is rendelkezett. Szaktudásával, emberi helytállásával alaposan kivette a részét az üzem életéből, annak fejlődéséből. — Mit adhatnék búcsúzóul? A tisztes iparnak, a becsületes munkának a legrangosabb sorolásban mindig helyet adnak, itthon és külhonban. Ezzel a gondolattal elköszön, de nem búcsúzik Sebi András. Kalmány élet. Ránk, elsősökre vár a feladat, hogy tartalmas, mindenkit érdeklő, színvonalas KISZ-életet alakítsunk ki. Van is néhány elképzelésem, dehát ez már csak jövőre valósulhat meg. Vetélkedő, szavalóverseny, zenés est, múzeum- látogatás színessé tenné a találkozásainkat. Erika osztálya legjobb tanulója, mégsem elégedett magával. — Úgy érzem még többre is képes vagyok, 1975-ben mindig igyekszem majd hozzáolvasni a tananyaghoz... A KISDOBOS Emhő Attila kisdobos, a tatabányai 4-es számú iskola negyedikes tanulója már az útttörőéletre készüL — Ha sikerül a próbákat teljesítenem, jövőre úttörő leszek. Tudom, hogy hasonlít a kisdobos munkához az úttörő, de mégis más lesz. Az már komolyabb, már tudom az úttörők 12 pontját. Szeretem a vetélkedőket, a papírgyűjtést, biztos lesz jövőre is. A Kisdobos újság rendezvényeit már többször megfejtettem. A Morse abc-t és az útjeleket is megtanulom jövőre. Szeretném, ha 1975-ben jobb lenne a bizonyítványom, főleg az írás. -Három kisebb testvérem van, többet fogok segíteni az édesanyámnak. V. Román Marian Érdekes kísérlet Oroszlányban Milyen lesz a jogsegélyszolgálat? Az MSZMP KB 1974. márciusában foglalkozott a munkásosztály helyzetéről hozott párthatározat végrehajtásának tapasztalataival. A KB- ülés határozata alapján, __ a munkások érdekeinek az eddiginél hatékonyabb védelme érdekében, jogsegélyszolgálatot szerveznek a vállalatoknál. A SZOT az országban 50 kijelölt vállalatnál kísérletképpen létrehozta ezt a szolgálatot. A kijelölt vállalatok között van az Oroszlányi Szénbányák is. — Hogyan fogtak a munkához? Erről beszélgettünk Takács Istvánnal, a vszb titkárhelyettesével. — Tulajdonképpen csak szervezeti keretében új ez az érdekképviselet. A szakszervezeti munka eddig is kiterjedt az érdekvédelmi területekre, csak a hatékonysággal volt baj. A SZOT-elnökség 1968- ban kiadott irányelvei kiemelik, hogy a szakszervezet minden döntő fórum előtt képviselheti, sőt, kell, hogy képviselje a dolgozókat. A jogsegélyszolgálat létrehozása azt jelenti, hogy a személyi feltételek megteremtődnek ehhez, hiszen szakszervezeti állományban jogász foglalkozik a dolgozók ügyeivel. — A jogsegélyszolgálat szabályainak megalkotásánál mit vettek figyelembe? — A SZOT által kiadott irányelveket tekintettük alapnak, erre támaszkodva konkretizáltuk, lebontottuk a helyi feladatokat. Ezen túlmenően még október 25-én a SZOT-nál konzultatív tanácskozásra hívták össze a jogsegélyszolgálatra kijelölt vállalatokat, ahol részt vettek az SZMT és az iparági szakszervezetek kéovisélői is. Itt sokféle téma, rengeteg kérdés került elő, és tisztázásuk nagyban segítette, hogy kialakuljon a jogsegélyszolgálat formája. Ezt követően ellátogattunk az Országos Bányagépgyártó Vállalathoz, ahol már bizonyos tapasztalatokkal rendelkeznek. Az összeállított tervezetet a vállalati híradón keresztül, valamint titkári értekezleteken ismertettük. — Várható, hogy az üzemi alapszervezeteknél kevesebb lesz a gond, a probléma? — Egy mondatban lehet válaszolni nem várható. A jogsegélyszolgálat nem azért jött létre, hogy az üzemi műszaki-gazdasági vezetés helyett foglalkozzon az üzemben dolgozók gondjaival, problémáival. a vszb nem engedi meg hogy a jogsegélyszolgálat minden üzemi ügyet „átvegyen”. Törekedni kell arra, hogy ahol probléma van, azt ott, a helyszínen oldják meg. Nyilván a jogsegélyszolgálathoz kerülő ügyek alapján fény derül arra is. hogyan dolgozik az alapszervezet. — Mivel foglalkozik hát a szolgálat? — Nem foglalkozik a szándékosan elkövetett bűncselekményekkel. Elvileg minden más üggyel foglalkozik, tehát a társadalmi együttélés területén jelentkező, összes jogi üggyel. A gyakorlatban egyelőre — a kezdet kezdetén — nem akarjuk különösebben kiszélesíteni a témakört, hiszen nincs arra tapasztalat, hogy mennyi munkával jár majd mindez. A jogszolgálatra készített tervezet azt is kimondja, hogy induláskor nem foglalkozik olyan ügyekkel, amit régen lezártak. Persze, nem óhajtjuk mereven kezelni az ügyeket. Kétségtelen, lehetnek kivételek. Január 1-től kezdi meg munkáját Oroszlányban a jogsegélyszolgálat Azt várják, hogy a dolgozók bizalommal forduljanak ehhez a fórumhoz. Hetente háromszor tartanak fogadónapot, de ha a gyakorlat másképpen kívánja, rugalmasan alkalmazkodnak a követelményekhez. Természetesen függetlenül a fogadónaooktól, mindig nyitva áll az ajtó a vszb-hez, illetve a jogsegély- szolgálathoz fordulók előtt. Füredi István \
