Dolgozók Lapja, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
2 DOLGOZÓK LAPJA 1975. január L szeré* Magyar külpolitika — békepolitika — Dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztálya vezetőjének nyilatkozata — Négy év telt el az MSZMP X. kongresszusa óta és készülünk a párt XI. kongresszusára. A Központi Sajtószolgálat ebből az alkalomból felkérte dr. Berecz Jánost, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjét, hogy válaszoljon külpolitikánk néhány alapvető vonását érintő kérdésre. ' — Hogyan alakultak a nemzetkdzl ergvl- szonyok az elmúlt időszakban és a változások milyen hatást váltottak ki a viiágpoiit lkában ? — A kérdésre szűkszavúan a következőképpen lehetne válaszolni: a nemzetközi erőviszonyok az elmúlt időszakban jelentős mértékben a haladás, a szocializmus javára tolódtak el és az emberiség jövője szempontjából kedvező hatást váltottak ki a világpolitikában. Az erőviszonyok megváltozásának legfőbb eleme, hogy a szocialista országok, különösen pedig a Szovjetunió, olyan hatalmas gazdasági, műszaki- technikai bázist hoztak létre, amely- lyel megteremtették saját biztonságuk és a világ békéje védelmének legyőzhetetlen anyagi alapját. Jelentős tényezője a mai nemzetközi viszonyoknak a felszabadult országok többsége által folytatott antiimperialista külpolitika. Számottevő hatást gyakorolnak a viLág fejlődésére a néptömegek hatalmas demokratikus mozgalmai, szolidaritási akciói, a békéért harcoló szervezetei. Az enyhülésnek a jelenlegi világpolitikában már érzékelhető kedvező következményei vannak. A társadalmi haladásért folytatott harc területén ezt bizonyítják a többi között a görög és a portugál események. Mind jobban kifejezésre jut a Kelet és Nyugat közötti gazdasági és egyéb kapcsolatok növekedésében, a válsággócok felszámolásáért történő erőfeszítésekben, az európai béke. és biztonsági konferencia munkájában, a leszerelési tárgyalások előrehaladásában. Az eredmények számbavételénél azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy jelenleg is jelentős erőt képviselnek az enyhüléssel szembenálló szélsőséges reakciós erők. Tevékenvségük károsan befolyásolhatja a világpolitikában bekövetkezett kedvező változást. ■*- A liapUaÜ.,i\i rendsz’r általános válságának mélyiijlésf higyan hat az európai helyet ylakuiá<ára? A lökés or- szágok belső <■-: v ni ás közti ellontéteinek élesedése í-úl/en befolyási gyakorol a nemzetközi' esztályharera? — A kapitalista rendszer általános válsága, amely átfogja a politikai, társadalmi és gazdasági élet szinte valamennyi területét, az utóbbi években elmélyült. A korábban szilárdnak vélt tőkés valutarendszer megingott, jelentős infláció bontakozott ki. ami legszembetűnőbb az árak nagyfokú, gyors emelkedésében fejeződik ki. Mind gyakoribb az uralkodó osztályok politikai, kormányzati válsága is. Ebben a helyzetben a kapitalista országok — különösen a Közös Piac vezető körei — megkísérlik a gazdasági válság terheinek egy részét más országokra hárítani, gazdasági szankciókkal fenyegetik a fejlődő világot. Megpróbálják súlyosbítani a szocialista országoknak nyújtott hitelfeltételeket. Ezek a törekvések azonban hosszabb távon maguknak ^ a tőkéseknek az érdekeit sértik, ugyanis jelentősen leszűkítik áruelhelyezési lehetőségeiket. Mindezek a fentebb vázolt körülmények — természetesen — hatást gyakorolnak a nemzetközi és az európai helyzet alakulására. Fékezhetik, lassíthatják a folyamatban lévő tárgyalásokat. de egészében véve nem akadályozhatják meg az enyhülési tendencia előrehaladását. A nemzetközi erőviszonyok alakulását és általában a realitásokat helyesen felismerő tőkés körök és burzsoá államférfiak készek aktívan együttműködni az európai biztonság és együttműködés rendszerének a kialakításán ban. Ugyanakkor a nagy nemzetközi monopóliumok és az imperializmus leg- reakciósabb erői fellépnek a reálpolitika ellen, támadják a demokratikus intézményeket, bátorítják az újfasiszta erők törekvéseit. A tőkésországok belső és egymás közti ellentéteinek éleződése következtében ezekben az országokban megszűnt a dolgozó tömegek szociális biztonsága, növekszik a nemzetközi monopóliumok intézkedéseivel szembeni elégedetlenségük. Mindez a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó rétegek, illetve a burzsoázia közötti osztály-összeütközések gyors növekedéséhez az osztályharc fokozódásához vezet. E harc szervezői és irányítói mindenütt a kommunista és munkáspártok, a nagy szakszervezetek. A dolgozó tömegek erejét összefogva, a nemzeti keretekben folyó osztályharc társadalmi bázisának szélesítésével, élvezve a szocialista országok dolgozóinak cselekvő szolidaritását, képesek visszaverni a fasizálódási tendenciákat, megvédeni és kiszélesíteni a demokratikus vívmányokat. Milyen új vonások erősödtek meg az elmúlt időszakban a szocialista orszá- gok 6a pártjaik nemzetközi tevékeny- ségében? — A szocialista világrendszer a társadalmi fejlődés, a nemzetközi kapcsolatok alakulásának meghatározó tényezőjévé vált. Ennek, megfelelően az elmúlt időszakban, és különösen azSZKP XXIV. kongresszusa békeprogramjának meghirdetése óta egyre fokozódó mértékben előtérbe került a szocialista országok legfontosabb nemzetközi törekvésének realitása: a termonukleáris háború megakadályozása, a béke és biztonság erősítése, a sokoldalú nemzetközi együttműködés fejlesztése, a társadalmi haladás szolgálata. A „Kelet—Nyugat” közötti párbeszéd rendszeressé és csúcsszintűvé vált. Ennek kézzelfogható eredményei vannak. A szocialista országok egymás közötti kapcsolatai ugyancsak gyümölcsözően fejlődnek. Az említett sikerek, eredmények elképzelhetetlenek lennének a szocialista közösség egységének, széles körű együttműködésének fejlődése nélkül. Éppen a szocialista országok testvéri összefogása képezi azt a vissza- tarthatatlanul érvényesülő erőt, amely meghatározó szerepet játszik a világ nemzetközi kapcsolatainak alakulásában. és az enyhülés, az együttműködés politikáját visszafordíthatatlanná teszi. — Hogyan járul hozzá a Magyar Népköz- társaság a világhelyzet pozitív fejlődéséhez? — Hazánk, mint európai szocialista ország külpolitikai tevékenységét elsősorban kontinensünkön fejti ki, amelynek sorsa bennünket a legközvetlenebbül érint. Ugyanakkor, erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten aktívan hozzájárulunk a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. Külpolitikai tevékenységünk két, egymástól elválaszthatatlan, egymást kölcsönösen kiegészítő cél megvalósítására összpontosul. Egyfelől: védjük szocialista államunk nemzeti érdekeit, érvényesítjük külpolitikai céljait. Másfelől: szerves részét kéoezzük a szocialista közösség nemzetközi tevékenységének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak. Ismeretes, hogy hazánk aktív résztvevőié az európai biztonsági és együtt-' működési konferenciának. E tevékenységünkkel a szocialista világrendszer enyhülési politikájához, a különböző társadalmi rendszerű államok békés -és széles körű együttműködésének ügyéhez kívánunk hozzájárulni. Hozzájárulásunk legfrissebb példája, hogy több európai testvérpárt kérésére fővárosunkban rendeztük meg az európai kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítő találkozóját.- Ez a megtisztelő feladat egyben elismerése annak a tevékenységnek is. amelyet pártunk a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének és.együtt- működésének erősítése érdekében kifejt. — Manapság mindkét világrendszer felelős politikai tényezSi nemcsak a W'kés egymás mellett élés, hanem a békés és sokoldalú együttműködés szükséges- sédének fontosságát hangsúlyozzák. Hogyan yélekedik erről és ezzel ösz- szefüggően milyen feladatok hárulnak a magyar külpolitikára? — Napjainkban egyre gyakrabban lehetünk tanúi annak, hogy felelős polgári politikai tényezők is, nemcsak szavakban foglalnak állást a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése mellett, hanem a két világrendszer államai közötti békés együttműködés konkrét megvalósulását szorgalmazzák. Jól példázzák ezt a szocialista és á tőkés országok, a Szovjetunió és az USA között már megkötött, ismert, nagyvolumenű gazdasági megállapodások. Pártunk XI. kongresszusának irányelvei joggal állapítják meg: „Jelenleg a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének jegyében fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben a hidegháború korszakából a politikai, valamint a kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködés felé!” A fordulat tartóssá tételére törekszenek a szocialista országok békepolitikájukkal az egész világon. A szocialista országoknak ez a politikáia nem új keletű, egyidős a létezésükkel, mégis a nemzetközi élet uralkodó irányzatává csak napjainkban vált azáltal, hogy a szocialista országok, a Szovjetunió erejének növekedése révén az erőviszonyok a szocializmus javára megváltoztak. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy ma már minden akadály elhárult a két Világrendszer békés együttműködése elől. A nemzetközi küzdőtéren még léteznek olyan erők, amelyek nem mondtak le a szocializmus, a haladás elleni agresszív tervekről, amelyek az enyhülés, a békés együttműködés akadályozóiként lépnek fel. Az egyes imperialista, monopolista csoportok mellett az utóbbi Időben ilyen szerepre vállalkoznak a kínai vezetők is. Következésképpen a magyar külpolitika előtt csakúgy, mint a szocialista országok külpolitikája előtt az a feladat áll, hogy változatlan tartalommal, még nagyobb aktivitással harcoljon a nemzetközi enyhülés visszafordíthatatlanná tételéért, a békéért, a biztonságért. Csak az enyhülés tartóssá, szilárddá tételével lehet megteremteni a biztos alapját a széles körű, békés együttműködésnek, ami egyaránt szolgálja nemzeti és internacionalista érdekeinket, céljainkat. Az enyhülés tartóssá válásának legfőbb záloga viszont, a szocialista közösség országai erejének szakadatlan növekedése, együttműködése még szorosabbá, még hatékonyabbá válása, egyeztetett fellépése. Ezért a magyar külpolitika feladata, hogy minden lehetséges módon és eszközzel vegyen részt a szocialista országok békepolitikája megvalósításában, a meglévő válsággócok felszámolásában, a nemzetközi problémák tárgyalásos megoldásában. — Elégedettek lehetibik-e az európai biztonsági és egyttttmflködésl értekezlet munkájával és mikorra várható a legfelső szintű záróérteketlet összehívása?^ — Az a tény, hogy Európa békéjében és biztonságában érdekelt különböző társadalmi rendszerű országok hivatalos képviselői tárgyalások útján keresik a vitás kérdések megoldásának módját, és Genfben az Európai Biztonsági Konferencia harmadik, zárószakaszának előkészítése folyik, feltétlenül kedvező dolog. Ez erősíti a nemzetközi enyhülésnek, a kölcsönös bizalom kialakításának a folyamatát. Nem lehetünk azonban elégedettek az Európai Biztonsági Konferencia második szakaszának üteméveL Véleményünk szerint — és a szocialista országok képviselői Genfben, illetve a nemzetközi politika rrtinden területén aktívan, konstruktívan fáradoznak ezen — a konferencia előkészitésében előbbre kellene tartanunk, gyorsabb léptekkel (de természetesen nem elhamarkodva) kellene előrehaladnunk. Tudjuk azonban, hogy az európai béke és biztonság ügye — ellentmondásnak tűnhet talán, de — állandó harc kérdése. Ez a küzdelem a nemzetközi enyhülés hívei és ellenfelei között folyik. Amikor a reakciós, hidegháborús körök egy-egy tőkés országban megerősödtek, ennek káros, fékező hatása érezhetővé válik az adott ország küldöttségének genfi szereplésében is. Az enyhülés folyamatát azonban nem lehet visszafordítani. Bízunk abban, hogy hazánk, a Szovjetunió és a többi szocialista ország aktív békeDolitikáiának, a népek béketörekvéseinek hatására az Európai Biztonsági Konferencia előkészítő munkája felgyorsul és 1975. a fasizmus leverésének 30. évfordulója az eurónai biztonság megszilárdulásának az éve lesz. — Hogyan értelmezhető a XI. kongresz- szus irányelveinek az a megállapítása, hogy külpolitikánkkal a nemzeti és az internacionalista érdekeket egyaránt szolgáljuk? — Legfontosabb feladatunk a fejlett szocializmus felépítése hazánkban. Ez egyben legalapvetőbb nemzeti érdekünk is. Miközben ezt a feladatot megoldjuk, teljesítjük internacionalista kötelezettségünket is. Külpolitikánk alapvető feladata, hogy kedvező feltételeket biztosítsunk a szocializmus építése számára hazánkban. Ez nemzeti, de ugyanakkor nemzetközi érdek is. Ezt az érdeket saját erőből természetesen nem tudnánk érvényesíteni. A kedvező külső körülmények biztosítása csak közös erővel lehetséges. Ezért tevékenységünket a Szovjetunióval, a szocialista országokkal egyeztetve, egységben végezzük. Csupán nemzeti érdekeink alapján is állandóan szem előtt tartjuk, hogy a szocialista országoknak, a kommunista és munkáspártoknak az egységben és a nemzetköziségben van a fő ereje. Ezért pártunk minden olyan lépése, cselekédete. amely az egységet, a közös fellépést szolgálja, egyben nemzeti érdekeink kifejezője is. • A ‘nemzeti és nemzetközi érdekeknek ez az egysége, kölcsönös feltételezett- sége és kölcsönhatása jut kifejezésre a XI. kongresszus irányelveinek abban a megállapításában, hogy külpolitikánkká! nemzeti és internacionalista érdekeinket egyaránt szolgáljuk. Megver vezeti üdvözlő távirata Dr. Fidel Castro Ruz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárának, a forradalmi kormány elnökének Dr. Osvaldo Dorticos Torrado elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének Kedves 'Elvtársak! A forradalom győzelmének 16. évfordulója, a kubai nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Muh-, káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magunk és népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket, szívélyes jókívánságain-, kát küldjük önöknek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Forradalmi Kormányár nak és népének. A forradalom győzelme óta eltelt 16 év alatt a testvéri kubai nép, kommunista pártja vezetésével, kiemelkedő eredményeket ért el a szocializmus építésében. A szocialista állam fejlesztésére, a központi tervezés javítására irányuló nagy jelentőségű munka és más intézkedések nyomán meggyorsult a szocializmus építésének üteme Kubában. A kubai nép sikerei lelkesítő példaként szolgálnak a nemzeti felszabadulásukért és a társadalmi haladásért harcoló népek, különösen a latin-amerikai országok népei számára és méltán vívják ki a világ összes haladó erőinek elismerését, nagyrabecsülését. Népünket jóleső érzéssel töltik el azok az eredmények, amelyeket a testvéri kubai nép, a kongresszusára készülő kubai kommunista párt vezetésével, a szocialista építő munkában és a nemzetközi életben elért. Örömünkre szolgál, hogy pártjaink és népeink testvéri barátsága a proletár internacionalizmus alapján mind szorosabbá válik. Gyümölcsöző együttműködésünk "hasznosan szolgálja a szocialista államok közösségének erősödését és egységét az imperializmus ellen, a szocializmusért folytatott harc előrehaladását. A forradalom győzelmének 1,6. évfordulóján további sikereket kívánunk önöknek és a kubai köztársaság testvéri népének a szocialista társadalom építésében, nemzetközi tekintélyének növelésében. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, á KISZ, a nőtanács, és a béketanács ugyancsak táviratban köszöntötte kubai partnerszervezetét. Hírek —képekben Podgorni.i. a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke magas kitüntetést nyújtott :ít (balról) Filipcscnkonak és Rukavi»nyikovnak, a Szojuz—16 űrhajósainak (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Marion Rrando. az amerikai indiánok ügyének régi harcosa. Mint emlékezetes, a rézbőriíek elnyomása elleni tiltakozásul nem vette át az Osear-díjat. Most újabb gesztust tett; a Santa Monica-hegységben fekvő birtokát a Vörös Szél nevű indián törzsszövetségnek adományozta Észak-PaJdsztínban ötezer halálos áldozatot és legalább tizenötezer sebesültet követelt a szörnyű földrengés. Képünkön: egy férfi, súlyosan sérült gyermekévei (Telefotó — AP — MTI — KS)
