Dolgozók Lapja, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

1972. október 1. •.... ______ _ , . XXV. évf. 232. sz. v asárnap az MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: i Ft. Kádár «János a jubileumi ünnepségen VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Tejporgyár a Nyírségnek Huszonöt éves az Oi •szagos Tervhivatal Az Országos Tervhivatalban szombaton ünnepséget tartot­tak a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt veit Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Ajtai Miklós és Vályi Pe­ter, a Minisztertanács elnök- helyettesei, Bálint József, a Központi Bizottság osztályve­zetője, Lázár György munka­ügyi miniszter és dr. Kurucz Imre, az V. kerületi pártbi­zottság első titkára is. Kz ünnepséget dr. Szlame- niczky István, az Országos Tervhivatal pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd Párdi Imre az Országos Terv­hivatal elnöke mondott ünnepi ' beszédet. | Párdi Imre bevezetőjében a következőket mondotta: — A tervgazdálkodás jubi­leumi ülésszaka után most azért tartjuk e szűkebb körű megemlékezést, mert a terv- gazdálkodás bevezetésének ju­bileuma egyben az Országos Tervhivatal létrehozásának is évfordulója. — Majd arról szólt, hogy a kezdeti időktől hogyan fejlődött olyanná e hivatal, hogy ma már a magas politikai követelményeknek egyre alaposabb szakmai tu­dással képesek eleget tenni. Elmondotta, hogy a dolgozók­nak minden lehetőségük adott arra, hogy folyamatosan kor­szerűsítsék, magasabb színvo­nalra emeljék a tervezést, se­gítsék népgazdaságunk köz­ponti tervszerű irányítását. — A tervezőgárdának az a legfontosabb feladata — emel­te ki — hogy töretlenül, alko­tó módon segítse pártunk po* litikájának megvalósulását. Ez nem új követelmény, de telje­sítése mindenkor elvi szilárd­ságot, állhatatosságot, az élet valóságának sokoldalú ismere­tét követeli meg. E feladat magában foglalja azt is, hogy tovább íavuljon a káderek ki­választása, nevelése, tovább­képzése, hogy még felkészül­tebben végezzék mBfctájukat a tervezőgárda vezeW^ Rámutatott, hogy a terve­zési módszerek fejlesztésében az utóbbi 25 évben érdemle­ges haladást értünk el, de még nem hasznosítja a központi tervezés valamennyi gyakorla­ti tapasztalatát. — Szocialista gazdaságunk­ban — mondotta — a népgaz­dasági terv állami terv, amely aktív hatást gyakorol a gaz­daság fejlesztésére. Ezért nagy felelősséggel tartozunk azért, rogy terveink a gazdasági sza­bályozás számára világos út- nutatást adjanak. A tervek ikkor reálisak, ha azokat a :élok és eszközök összhangja t lehető leghatékonyabb gaz- lasági szabályozók kialakítása s alkalmazása is igazolja. Ezután a központi tervezés ávlatairól, majd a csütörtö- ön zárult tervezési tudomá- yos ülésszak tapasztalatairól eszélt. Köszönetét mondott a 'ervhivatal kollektívájának, a evezésben résztvevő dolgo- óknak áldozatos munka juk- rt. Végül utalt arra, hogy az rszággyűlés a közeljövőben legtárgyalja a tervezésről sóló törvényt. Ezután Párdi Imre jubilíu- ií emlékérmeket és Kiváló olgozó kitüntetéseket adott át számos dolgozónak. Elsőként dr. Illyés Éva, az Országos Tervhivatal osztályvezető­helyettese és Szinai Jolán ad­minisztrátor kapta meg az emlékérmet, vagyis az a két dolgozó, aki 25 év óta az Or­szágos Tervhivatalban végzi munkáját. Az emlékérmek és a kitün­tetések átadása után Kádár János beszédet mondott. Kádár «János felszólalásában átadta a Köz­ponti Bizottság szívélyes üd­vözletét és jókívánságait az Országos Tervhivatal és a ter­vezéssel foglalkozó más szer­vek vezetőinek és munkatár­sainak, köszöntötte a kitünte­tett dolgozókat, majd a terv- gazdálkodás bevezetésének történelmi jelentőségéről szolt. — Ez olyan időpont volt né­pünk és az ország történelmé­ben, amikor hatalomra jutott a munkásosztály, kezdetét vette a szocialista átalakulás, és az elmélet gyakorlattá vált. Ezzel a nagy történelmi kez­dettel az ellentmondásos és anarchikus kapitalista fejlő­dést Magyarországon . felvál­totta a jövő szocialista, tudo­mányos megtervezése. A tár­sadalmi összefüggés oldaláról megvilágítva: a gazdálkodás alapja, indító és mozgató ere­je, célja a tőkés profit helyett a társadalom általános érdeke, a felszabadult dolgozó nép él- deke lett — mondotta. — A szocialista tervgazdál­kodás a szocializmus építésé­nek nemzetközi, közös tör­vényszerűsége. Munkásforra­dalmat, szocialista forradal­mat győzelemre vinni, annak céljait megvalósítani, a szocia­lista társadalmat felépíteni tudományos, szocialista terv- gazdálkodás nélkül nem lehet. Olyan történelmi korban élünk, amelyben mind ;öbb és több nép lép a szocializmus útjára. Az átmenet formái a szocializmusba a nemzeti sajá­tosságoktól függően változato­sak. De mindazokra a népekre, amelyek már ezen az úton járnak, és azokra is, amelyek a jövőben erre az útra lépnek érvényes, hogy szocializmus tudományos tervezés és terv­szerű gazdálkodás nélkül nem lehetséges. — A szocialista tervgazdál­kodás döntő sikerét bizonyít­ja hazánk 25 éves tapasztala­ta is, mutatott rá Kádár Já­nos és kiemelte, hogy a terv- gazdálkodás segített eltüntetni a háborús pusztítások nyoma­it, döntő szerepet játszott a szocialista társadalom gazda­sági alapjainak lerakásában, megszilárdításában és szerves alkotóeleme a szocialista tár­sadalom teljes felépítéséért fo­lyó munkának. Kádár János elismeréssel beszélt a tervezés tudományos megalapozottságának, módsze­reinek, technikájának fejlődé­séről, és hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítás reformja hozzájárult a tervszerűség, a szocialista tervgazdálkodás erősödéséhez. Felhívta a -fi­gyelmet arra, hogy nagyfon­tosságú a számítástechnika, de az nem pótolja a marxista mó­don gondolkozó, kommunista meggyőződésű, a szocialista rendszerrel és célokkal rokon­szenvező, alkotó emberek szel­lemi munkáját. A Tervhivatal előtt álló fel­adatokra és a magasabb szín­vonalú tervezésre utalva ki­emelte, hogy az Országos Terv­hivatal legyen a Központi Bi­zottság, a kormány ée egész népünk számára is olyan mé­rőműszer, amely népgazdasági összefüggésekben ellenőrzi, hogyan valósulnak meg a ter­vek. Kádár János emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizott­ság foglalkozik a kongresszusi határozatok végrehajtásának tapasztalataival. — Ha most pillanatfelvételt készítünk fő tevékenységünk­ről, annak irányáról, nyugod­tan megállapíthatjuk, hogy az országban a hatalom szilárd, érvényesül a párt vezetése, a szocialista népgazdaság alap­jai erősek, a szocialista terme­lési viszonyok megbízhatóan működnek, az emberekben megvan a munkakészség, a bi­zakodás, s ha az anyagi eszkö­zök nem is elegendőek, a leg­szükségesebbekkel rendelke­zünk. Most már reális alapja van annak, hogy arról beszél­hessünk: hogyan tud Magyar- ország még előbbre lépni a kö­zepesen fejlett országok sorá­ból. Kádár János elismerően be­szélt a gazdasági eredmények­ről, a beruházási intézkedések kedvező hatásáról. Rámutatott, hogy a szocialista mezőgazda­ság ma már érezteti erejét. Szólt arról, hogy világmére­tekben mindinkább a szocia­lizmus javára alakulnak az erő- viszonyok. Ez is kedvező körül­ményeket teremt a tervgazdál­kodás történelmi tapasztalatai­nak további hasznosításához, céljaink eléréséhez, népünk boldogulásához. — A belső és külső felételek tehát jók. Nyugodtan dolgoz­hatunk és kell is dolgoz­nunk. Népünk szocialista jö­vője biztosítva van, — jelen­tette ki Kádár János, akinek beszédét nagy tapssal fogadták az ünnepség résztvevői. Az ünnepség dr. Szlam - niczky István zárszavával, majd az Internacionalé hang­jaival ért véget. A 101. Ma megkezdődött Ácson a cukorfőzési kampány. A gyár ebben az idényben 13 500 vagon répát dolgoz fel, a tavalyi 9300 vagonnal szemben. Ügy lát­szik, a legutóbbi kormányin­tézkedések kedvezően alakítot­ták a cukorrépa-termelést. Je­lentős támogatást kapnak azok a gazdaságok, amelyek a cu­korrépa-termelést gépesítették. Az a tény, hogy ebben az évben 4200 vagonnal több cu­korrépát dolgoznak fel Ácson, még nem jelenti, hogy a gyár teljes kapacitással dolgozik, hi­szen 20 ezer vagon feldolgozá­sára képes a több mint 100 Mai számunkban: Pártbizottság alakult Ácson 3. oldal ★ Renoválás és perspektíva 4. oldal ★ Kulturális melléklet 5—7. oldal Napi 100 ezer liter tej feldolgozására alkalmas a Nyíregyházi Tejipari Vállalat új tejporgyára, ahol nemrég megindult a próbaüzem. A közel 60 millió forintos beruházással épült gyár teljesen automatizált. A próbaüzemelés után a tervek szerint a hagyományos tejpor mellett kakaó, kávépor, va­lamint ízesített tejpor is készül. Képünkön: a háromfokoza­tú, ejtőcsöves vákumbesürítő berendezés működés közben (MTI foto—Balogh P. László felvétele) Intézkedések a zajszint csökkentésére a kőolajipari vállalatnál Néhány évvel ezelőtt fül­zúgásról, fejfájásról és alvás­zavarokról panaszkodtak a munkások a Komáromi Kő­olajipari Vállalat több üzem­részében. Kiderült, hogy a nagy hangerővel működő be­rendezések okozzák a pana­szokat. Ez a felismerés arra ösztönözte a vállalat vezetőit, hogy jelentős anyagi költsé­geket is vállalva, megóvják a dolgozókat a zajártalmaktól. Elkészítették a hatalmas gyártelep ,, zaj térképét’ s a leghatásosabb intézkedések bevezetéséhez segítségül hív­ták a Komárom és Győr me­gyei KÖJÁL-t, valamint a SZOT Munkavédelmi Tudo­mányos Intézetének a mun­katársait. A több éves együtt­működés eredménye, hogy már megszűntek a legerősebb zajforrások a vállalat külön­böző üzemrészeiben. A zaj elleni harcban leg­eredményesebb műszaki meg­oldást a kazánoknál vezették be. Egyes részeiket hangnyelő anyaggal szigetelték, lezárták a kémlelő nyílásokat és át­alakították, „megcsendesítet­ték” az égőfejeket is. így ma már, teljes üzem esetén is, olyan csend van a kazánhá­zakban, mintha szünetelne a munka. Más üzemrészekben hangszigetelt pihenőfülkéket építettek. Ahol műszaki meg­oldással sem sikerült a zaj erősségét a megengedett mér­ték alá csökkenteni, kötele­zővé tették a füldugók hasz­nálatát. Mindezeken kívül fel­szerelték az üzemi orvosi ren­delőt Audimin-szűrőberende- zéssel, s bevezették a rendsze­re hallásvizsgálatot. A vállalat megbízására a KÖJÁL és a SZOT tudomá­nyos intézete továbbra is meghatározott időnként mű­szeres mérésekkel ellenőrzi a munkahelyek zajszintjét. A már bevezetett legeredmé­nyesebb módszerekről és a további tervekről a vállalat szakemberei beszámolnak a Kőolaj- és Gázipari Tröszt más üzemeinek is. Munkásszolidaritás A SZIM esztergomi Maró­gépgyárának 12 fiatalabb munkása alakította meg két éve a megye egyik első lakás­építő közösségét. Tizenkét la­kásos láncházat építettek a Ságvári úton. A házak csak­nem kilencven százalékig el­készültek, már csak a hideg- és melegpadló burkolása, a külső és belső festés, a tűz­helyek, a fürdő beépítése ma­radt hátra, valamint a villa­mos áram és a csatornázás bekötése. Az építőkpzösség áldozat­kész, szorgalmas tagja, a hu­szonhét éves Varga László géplakatos, a napokban tragi­kus hirtelenséggel, szívszél- hűdésben elhunyt: Négy eszten­dős kisfiát, Lacit és özvegyét hagyta hátra, aki maga is a marógépgyár dolgozója. Az ifjú géplakatos építő­társai, akik Varga módjára nem kímélték erőiket az anyagbeszerzésben és szállí­tásban, továbbá az építkezés minden segédmunkájában, el­határozták, hogy összefogva befejezik társuk házrészének építését. A munkásszolidari- tás szép példája ez az elhatá­rozás. Fegyveres erőinket ünnepelték Dorogon Dorogon szombaton rendez­ték meg a fegyveres erők tisz­teletére szervezett ünnepséget. Itt már hagyomány, hogy ilyenkor nemcsak ünnepelnek, hanem az alkalomhoz illően lóversenyt is szerveznek. Reg­gel a járási pártbizottságról indult a népes gárda a Csol- nok—Rákóczi telepi lőtérre. A járási pártbizottság, a hon­védség, a munkásőrség, az MHSZ, a rendőrség és az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet alakulatok képviselői versenyeztek az ér­tékes díjakért. Délután Dorogon, a Techni­ka Házában került sor a Fegy­veres Erők Napja alkalmából rendezett ünnepségre. Burai Bélának, a dorogi nagyközségi pártbizottság titkárának meg­nyitó szavai után Bosznai Jenő, a dorogi járási pártbi­zottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően került sor a lóverseny díjai­nak átadására. A díjakat Fodor Sándor, a járási párt- bizottság titkára adta át a győzteseknek. A rakodótéren hegyekké nö a feldolgozásra váró répa. Az idei kampány már a 101. a gyár fennállása óta. A „ve­terán” gyár azonban szinte megifjodva készül erre is, hi­szen több új létesítménnyel gazdagodott ebben az évben. A cukorlésűrítéshez 1,2 millió fo­rintért új, pároló testet építet­tek, de a legnehezebb munkát, a mészkemence töltését is gé­pesítették, és ez 2 millió forint­ba került. Emellett új répavá­gó berendezést szereltek fel, s erre is több mint egymillió fo­rintot költöttek. A gyárban próbaüzemelés so­rán a munkafolyamatokat a szakemberek lépésről lépésre ellenőrizték.

Next

/
Thumbnails
Contents