Dolgozók Lapja, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜUETEKI ÖOlQOlÓKém 1972. szeptember 1. PÉNTEK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ára: 80 fillér Ma és holnap Talán legkivált e tanév ele­jén kell kerülni a banalitáso kát, az ismert fordulatokat, amikor köszöntjük az új okta tási esztendőt elkezdő nevelő­ket, tanulókat — s velük szü■ leiket is. A szóvirágok, bár­mily meghatók tudnak is len­ni, most, a jelenlegi légkör­ben mégis csak kissé fakó-ko­pottak. Eddig is így volt, de ma különösen igaz: ha tényle­gesen előbbre kívánunk jutni, szavak cséplése helyett az MSZMP KB határozatának szellemében fogant okos ta­nácskozásokra, s mindemk- fölött olyan tevékenységre cselekvésre van szükség, ami a messzenézö embert jellemzi napi praxisában. Egyszerre kell a mai feladatokkal szem­benézni, s a holnapban, a jö­vőben, perspektívában gondol­kodni — hogy amit most te szünk az iskolában, az szer­ves része legyen a távlati te­endők alapján kirajzolódó is­kola-arculatnak. Növekedett az iskolák igaz­gatóinak önállósága, s persze ezzel együtt a felelőssége is. Növekednie kell a nevelők, a tanítók, szaktanárok önállósá­gának is, hogy mindinkább érezzék: a szükséges kötöttség keretei között is valóban al­kotó tevékenység az új nemze­dék oktatása, felnevelése. S továbbá — ismét csak a pe­dagógiai elvek okos határai közt, de az eddiginél jelentő­sebb mértékben — kell hogy növekedjék‘a tanulók önálló­sága is. Az iskolában, az ifjú­sági mozgalmi életben és az iskolán kívül is mindenütt, ahol rejtett energiatartalékaik felszínre kerülhetnek. Ügy, hogy maguk életrevaló, dolgos emberré formálódnak, s ezzel együtt alakítják annak a kö­zösségnek az arculatát is, amelyben nap mint nap élnek. Az önállóság nem szabados­ság. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben gyakrabban ke­rült szóba az is: fokozottabban kell érvényesíteni az iskolai életben nélkülözhetetlen, kö­telező fegyelmet is. Nem ka­szárnyarendszerről van szó. Ahogy a miniszteri utasítás is a most kezdődő tanév egyik feladataként megjelöli: „a tu­datos fegyelem és rend to­vábbfejlesztése minden osz­tályközösségben az ifjúsági szervezet segítségével”. Tegyük e mellé az ugyancsak a Mű­velődésügyi Közlöny 11. szá­mában megjelent egyik közle­mény egyetlen mondatát: „Az ifjúsági és úttörőlétesitmé,- nyek vezetői az ifjúság neve­lésével hivatásszerűen foglal­kozó személyek.” Vagyis ne­velők. Mert többek közt a most következő hónapok fel­adata lesz az is, hogy minde­nütt számot vessenek az ifjú­sági mozgalom mindmáig eléggé ki nem használt lehe­tőségeivel a szocialista ember­ré nevelésben. De mehetnénk tovább is, sorolhatnánk soká­ig, ami az ifjúság nevelésémk- önnevelésének lehetőségeit il­leti. S ha a fiatalok maguk is többet tehetnek, természetsze­rű. hogy a közösség fegyelme rájuk is fokozottabban érvé­nyes. Nem vasszigor, amely a pisszenést sem viselheti, ha­nem a megnövekedett felelős­tégből származó határozottság: l tudatos fegyelem, amire lnind több szükségünk mutat­kozik, ha a talpán megállni tudó, józan mértékkel gondol­kodó új nemzedékeket kívá­nunk szárnyra bocsátani. Ma ünnepélyes tanévnyitók mindenütt ' — holnap már tzürkének látszó munkanapok. Mindannyiunkon múlik, hogy e napoknak állandó belső iz- íása legyen, a jövő perspektí­vája. Az ifjúság az európai békéért és biztonságért Csütörtökön visszaérkezett Helsinkiből a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának de­legációja, amely „az ifjúság az európai békéért és biztonsá­gért” konferencia ötnapos tanácskozásán vett részt. A talál­kozó szerepéről, jelentőségéről, tapasztalatairól dr. Gombár József, a KISZ KB titkára nyilatkozott. — Az utóbbi évek legfontosabb európai ifjúsági és diák­tanácskozása fejeződött be Helsinkiben, ahol 26 ország min­den fontos politikai ifjúsági szervezetének képviselőin, vala­mint 12 nemzetközi ifjúsági- és diákszervezeten kívül az USA és Kanada ifjúságának képviselői is részt vettek, összesen mintegy négyszázan. A konferenciát széles körű előkészítő munka előzte meg, amelyen a DÍVSZ és a CENIC (az európai ifjúsági szervezetek bizottsága) is részt vett. — Csak az elismerés hangján lehet szólni a házigazda szerepét betöltő finn ifjúsági szervezetekről, amelyeknek mun­kájához a finn kormány is nagy segítséget nyújtott. Kedve­zően befolyásolták a konferencia légkörét az Európában vég­bemenő változások, a Szovjetunió és a szocialista országok kormányainak kezdeményezései a kontinens békéjének meg­teremtésében. — Az ideológiai és politikai nézetkülönbségek ellenére az európai béke és biztonság ügyét a részvevők valamennyien az egyik legfontosabb politikai kérdésnek minősítették. A konferencia abszolult többsége követelte az NDK teljes jogú el­ismerését, a két német állam az ENSZ-be való felvételét. A béke és biztonság feltételeként az államok közötti sokoldalú együttműködést jelölték meg. Csupán az ifjú keresztényde­mokraták európai szövetsége, az NSZK kereszténydemokrata ifjúsági szövetsége és a svéd konzervatív ifjúsági szövetség de­legációjának állásfoglalása tért el a konferencia egészének vé­leményétől, de ők sem vitatták az NDK elismerésének szük­ségességét. A részvevők sürgették a kormányfői konferencia mielőbbi megtartását. Aggodalmukat fejezték ki a vietnami háború és a közel-keleti konfliktus miatt. — A konferencia plenáris üléseken és három bizottság­ban folytatta munkáját. A magyar delegáció javaslatainak jelentős része helyet kapott a záróközleményben és a bizott­ságok állásfoglalásában is. Mai számunkban: I pajtásom, meg én... 3. oldal Az ezeréves Esztergom 4. oldal ívek éta naprakészen 5. oldal Olimpiai tudósítások 7. oldal KÖNYV ÉS SZÍVLAPAT A Művelt Nép Könyvkiadó bizományosa, Gönczöl István a XVII-es aknán, az oroszlányi bányászok körében népszerűsí­ti, terjeszti a könyvet — s ez­A rövid beszélgetést 9r#» gelyvári Sándor segédvájár érkezése szakítja félbe, ö a legjobb vásárlók közé tartozik. Március óta csaknem 600 fo­Már csomagolja Gönczöl István a kiválasztott könyveket Drégelyvári Sándornak zel fontos népművelési fela­datot vállal. — A 410 itt dolgozó 90 szá­zaléka fizikai munkás. Ezért is érdekes tény, hogy évente több mint 50 ezer forint ér­tékű könyvet vásárolnak — mondja a fiatalember, miköz­ben portékáját rendezgeti az asztalon. rintot hagyott itt könyvekért. Most is két könyvet választ ki magának. A fizetési napon felállított rögtönzött pult körül sokan gyűlnek össze és a szívlapát­hoz szokott munkáskezek be­lelapoznak a friss, nyomda- szagú kötetekbe. A megye legnagyobb oktatási intézménye Összevont tanári értekezlet az oktatási igazgatóságon Csütörtökön délelőtt össze­vont tanári értekezletet tar­tottak Tatabányán, az MSZMP Komárom megyei oktatási igazgatóságának székházában. Az értekezleten részt vettek: dr. Bán Károly, az MSZMP Központi Bizottságának alosz­tályvezetője, Izsáki Mihály, a megyei pártbizottság titkára, nári karra váró feladatokról szólt. Az oktatási igazgatóság Komárom megye legnagyobb oktatási intézményévé fejlő­dött, ez azonban nemcsak a létszám szempontjából jelen­tős, hanem elsősorban azért, mert itt képezik a marxizmus —lenipizmus propagandistáit. Magyar borok nagy sikere Záróünnepség az I. borvilágversenyen Csütörtökön a kertészeti egyetemen rendezték meg az I. borvilágverseny ünnepségét. Dr. Tompa Béla MÉM osz­tályvezető, a szervező bizott­ság titkára ismertette a hiva­talos eredménylistát. Eszerint az I. borvilágversenyen 1382 bort bíráltak el. Ebből 87 nagy­arany, 134 arany-, és 279 ezüst­érmet érdemelt ki. A magyar borok 16 nagy arany-, 20 arany- és 18 ezüstérmet kaptak. A leg­több nagyaranyérmet a követ­kező országok kapták: Magyar­ország 16, NSZK, Portugália 10—10, Románia 9, Ausztria 8, díjkiosztó Spanyolország és a Dél-afrikai Köztársaság 6. A versenyre be­nevezett italokat 650 II. osz­tályú és 206 III. osztályú okle­véllel tüntették ki. Odaítélték a kiállítás nagy díjait is. Mi­niszteri nagydíjat kapott — 6 aranyérmet — a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet. Nagydíjat kapott egy-egy sváj­ci, osztrák, magyar. és portu­gál ital. Ezenkívül 8 díjat osz­tottak ki a magyar termelők között. korlatban hatékonyabbá vál­jon. Ez feltételezi az ideoló­giai tevékenység magasabb szintre emelését, a szocializ­mus építése során felmerülő ideológiai kérdések elmélyült tanulmányozását és megoldá­sát. Az oktatási igazgatóságok mindössze néhány éves múlt­de van a káderek nevelésében, a párt ideológiájának terjesztésében, a marxizmus—leninizmus Ennek a magas szintű képzés' az oktatási igazgatóság véze- nek jelentős szerepe van az ra tekinthetnek vissza, tői, munkatársai és az esti életre, a gyakorlatra, a poli- máris jelentős' szerepük egyetem tanárai. tikai teendők megoldására Rigó Pál, az oktatási igaz- történő felkészítésben. A párt gatóság vezetője köszöntötte a politikáját elméleti igénnyé résztvevőket, majd elemezte emelni és az elméletet a gya- magas szintű propagandájá- a múlt tanév eredményeit. Az korlati. politika szolgálatába ^an. A megyei pártbizottsá- egyik fontos célkitűzés az állítani, ez az intézmény je volt, hogy az oktatás közelebb léntős feladata, kerüljön a való élet problé- Az utóbbi máihoz és a korábbinál job- a propagandisták személyé ban szolgáljá a gyakorlati nek jelentősége. Az esti egye feladatok megoldását. temen folyó képzésben és az térbe. Javítani kell az okta­A kongresszusi anyagok ta- igazgatóság egész tevékenysé- tás belső struktúráját és a nulmányozása együtt mént gében fontos szerepet játsza- mai társadalmi valóság tala- végbe a szokásos tematikában nak a tanszék vezetői és taná- meghatározott filozófiai, po- rai> akik az oktatás során a gok segítségével az egész.őré szágban jelentős fejlődésnek időben megnőtt indultak. Az intézményen be­lüli munka szintjének továb­bi emelése került most elő­ján állva, eredményes har­cot kell folytatni a hamis ide­litikai gazdaságtan: és mun- marxizmus—leninizmus elmé- ológia és a téves nézetek el­kásmozgalmi tananyag elsajá tításával. A ‘anszékek sikere' leti alapjaival ismertetik meg a hallgatókat. Ez feltételezi a len. A hallgatókat pedig fel kell készíteni arra: elméletileg sen megbirkóztak a megnőve- tanári kar magas szintű elmé- megalapozott, önálló véle­kedett feladatokkal és a tan­évet jó eredménnyel zárták. Izsáki Mihály az új tanév­ben az igazgatóságra és a ta­As őszi csúcsforgalom küszöbén a vasútnál A magyar vasutak átme­nő forgalma nemzetközi vi­szonylatban eddig nem ta­pasztalható mértékben növe­kedett. E tranzitforgalom zö­mét korszerű mozdonytípusok­kal továbbítják, s mind na­gyobb befogadóképességű va­gonok állanak a teherszállítás rendelkezésére. A progresszív kocsiálláspénzek bevezetése és sok más intézkedés következ­tében a kocsiforduló ideje or­szágosan 3,8 napról 3,5 napra csökkent. A gabonafélék, a cukorrépa és más mezőgazdasági termé­kek tömeges szállításával má­ris elkezdődött a vasút őszi csúcsforgalma. A cukorgyár­tás az idén a múlt évinél fél­millió tonnával több répa szállítását igényli a MÁV-tól, vagyis naponként 1250—1300 vagont kell kiállítaniuk csak a gyárak számára. A rakodás csúcsideje a hét derekára kon­centrálódik. Ennek enyhítésé­re a Központi Szállítási Ta­nács szeptember elseje és ok­tóber dereka közt meghirdet­te a fuvaroztatók rakodási versenyét. Komárom állomása Észak- Dunántúl igen fontos vasúti csomópontja és jelentős észak­dél irányú határállomás, Cell- dömölk, Dorog, Ferencváros, Hegyeshalom és Komarno irá­nyába indulnak innen a teher- és személyvonatok és itt ren­dezik, itt gurítják össze a szállítmányokat. Az Ácsra ér­kező 4 tengelyes, 60 tonnás tanervagonokat itt kell mér­legelni, mivel a cukorgyárnak ezekhez megfelelő berendezése nincsen. (A répavonatokból érkező hatvan tonnás kocsikat tehát ki kell szedni és le kell mérni.) Csehszlovákiában, Komarnoban csak nappal mű­ködik a növényvédő szolgálat. Az éjszaka érkező gabonaszál­lítmányokat tehát ismét ki kell emelni és az átadásra a nappali időszakban kerül sor. Komárom tranzitforgalma két évvel ezelőtt 12 hónap alatt 158 158 vasúti kocsi volt. Tavaly már 192 048 kocsi, vi­szont az idei év első hat hó­napjában 146 460 vagon. Egy- egy megrakott szerelvény öt éve még 1040 tonnával gör­dült ki innét, az elmúlt fél­évben viszont már 1344 tonna rakománnyal. A nemzetközi gyorsvonatok száma is napi tizenhatra növekedett. Mindehhez hozzájárult a mozdonypark korszerűsítése, ami azonban a műszaki, a for­galmi és szervezési intézkedé­sek sokaságát igényelte. Az állomáson 8 szocialista brigád 108 tagja tett jelentős értékű vállalást a megnöveke­dett forgalom feladatainak végrehajtására. A vontatási főnökségen 11 szocialista . bri­gád 98 dolgozója áll verseny­ben egymással. Az eredményekhez különbö­ző vasúti szolgálati ágak har­monikus összműködése mellett — nagyban hozzájárul az ál­lomás kitűnő kooperációja a határ- és pénzügyőrséggel, to­vábbá az állat- és növényvé­delmi szervekkel. Sok múlik a vontatási fő­nökség dolgozóin is. Volt olyan időszak, amikor naponta 80 kocsi várt javításra. Szep­tember 30-tól október 25-ig a tervek napi 50 javításra váró kocsit engedélyeznek. Ma vi­szont a főnökségnél átlag mindössze 14 kocsi várja ja­vítását. Augusztusban terven felül üzemképes állapotba hoztak egy 324.667-es számú vontatómozdonyt. Ezzel és e<*v másik 324-es típusú mozdony- nyál igyekeznek csökkenteni a Komárom—Dorog térség szál­lítási gondjait. leli felkészültségét, a társa- ményük legyen a társadalom- dalmi és a politikai életben ban végbemenő folyamatok­ról, hogy mindenütt eredmé­nyesen képviselhessék a marxizmus—leninizmus ide­ológiáját és pártunk politiká­való aktív részvételét. Dr. Bán Károly a X. kong­resszusnak az ideológiai élet­tel foglalkozó megállapításai­ból kiindulva elemezte azokat ját. a teendőket, amelyeket az oktatási igazgatóságnak meg kell oldania. A fő cél az: a hallgatók az esti egyetemen olyan ismeretekre tegyenek szert, hogy munkájuk a gya­Az összevont tanári értekez­let után megtartották a tan­széki üléseket és a közeli na­pokban mind Tatabányán, mind a kihelyezett tagozato­kon kezdetét veszi az oktatás. A KISZ-vb napirendién n fiatalok noikaverseRvel Fontos témával foglalkozott a KISZ «megyei végrehajtó bi­zottsága csütörtöki ülésén. Az ifjúsági munkaverseny-mozgal- mak szervezésének tapasztala­tait értékelték, és a továbbfej­lesztés lehetőségeit kutatták a tanácskozáson. Megállapították: a korábbi versenyformák nagy hiányos­sága volt, hogy nem elsősor­ban a helyi, speciális üzemi, gazdasági feladatok megoldá­sára mozgósították a fiatalo­kat. Éppen ezért a jövőbeni legfőbb tennivaló az lesz, hogy . a fiatalok növekvő mértékben vállaljanak részt a IV. ötéves népgazdasági terv megyei, vál­lalati célkitűzéseinek megvaló­sításából. Ezért is született együttműködési terv a KISZ és az SZMT között, hogy a szakszervezettel közös feladat legyen a munkaversenyek szer­vezése. A kollektív versenyformák közül a brigádok tevékenysége jelenti a KISZ termelési moz­galmainak bázisát is. A szocia­lista brigádokban több mint 17 ezer — harminc éven aluli — fiatal tevékenykedik, s az 559 ifjúsági brigád mintegy fe­le elnyerte már a szocialista címet. Különösen eredményes a mozgalom a szénbányászat­ban, ahol az ifjúsági bányász­verseny évről évre jelentős si­kerrel zárul. Az egyéni versenyformák is a közös munka, az együttes si­kerek jegyében zajlanak. Az FMKT-szervezetek tagjai résztvevői és szervezői is a kü­lönböző ifjúsági szakmai moz­galmaknak. Az ifjúmunkások szakmai mozgalmaiban részt­vevők száma például öt év alatt három és félszeresére nőtt — s 1971-ben már több mint 200 fiatal mérnök, tech­nikus, közgazdász nyerte el a „kiváló” címet. A KISZ-vb ülésén meghatá* rózták a munkaverseny-mozga* lom továbbfejlesztésének fel» adatait, tennivalóit i§.

Next

/
Thumbnails
Contents