Dolgozók Lapja, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-01 / 78. szám

Koszorúzás! Tatabányán pénteken dél­után megkezdődtek a felsza­badulás évfordulóját köszön­tő ünnepségek. A körzeti te- 'metőben megkoszorúzták a szovjet katonák sírjait — a Népház előtti hősi emlékmű­nél pedig a város üzemeinek, ünnepségek intézményeinek képviselői he­lyezték el a kegyelet és hála virágait. Koszorúzási ünnep­ség zajlott le Oroszlányban, a haraszthegyi hősi emlékműnél is, majd az Ady Filmszínház­ban írült sor az évfordulót köszöntő megemlékezésre. vetkezetek üjemágként szer­vezzék a háztáji gazdaságo­kat és segítsék termékeik na­gyobb arányú értékesítését. Fontos törekvés legyen, hogy üzemáganként és termelési ágazatonként is helyes össz­hang alakuljon ki a termelési célok és a beruházási lehető­ségek között, s a megfontolt döntést alapos előkészítés kö­vesse. Fontos követelménynek tartja a kongresszus, hogy a szövetkezetek nagy gondot fordítsanak a különböző szin­tű vezetők termelőszövetke­zeten belüli utánpótlására, á tagok szakmai képzésére, a fiatalok továbbtanulásának támogatására. A szocialista elosztás elvének megfelelően támogassák a jobb munkára és műszaki fejlesztésre ösz­tönző, a termelési eredmény­nyel összhangban álló telje­sítménydíjazási, érdekeltségi módszerek érvényesülését, s ne feledkezzenek meg az er­kölcsi elismerésről sem. A kongresszus nagyra érté­keli a termelőszövetkezeti A háromnapos munkaértekezlet vitáját az elnöklő Győré Sándor zárta le, s felkérésére Szabó István, a TOT elnöke adott választ a hozzászólásokra, s a vitában elhangzott kér­désekre, javaslatokra. Köszönetét mondott az MSZMP Központi Bizottságának és a kormánynak a nevükben elhangzott felszólalásokért, amelyek elisme­rést, bátorítást és útmutatást adtak a mező- gazdasági termelőszövetkezeti mozgalom­nak. A vitában senki se vonta kétségbe az el­múlt öt évben elért eredményeket, s vala­mennyi felszólaló hitet tett az új gazdaság- irányítás mellett. A felvetett gondok és prob­lémák megoldását is az ríj gazdaságirányítás keretein belül és annak szellemében látták a felszólalók. A kongreszuson száznál több ja­vaslat hangzott el; Kifejtette, hogy a mezőgazdaságban érvé­nyesülő közgazdasági szabályozók összessé­gükben jól szolgálják a gazdaságok fejlődé­sét. A TOT elnöke szólt a vitazárójában a gaz­daságok információs rendszeréről; az üzemek differenciálódásáról; az élelmiszergazdasági kooperációk kialakításáról; a bürokrácia el­burjánzásáról; a Szarvasmarha-tenyésztés helyzetéről. Szabó István zárszava után szavazás követ­kezett. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a beszámolót, a vitában elhangzott javaslato­kat, a választ és állásfoglalást. Szintén egy­hangúlag fogadta el a kiadott alapszabály­tervezetet és az ehhez fűzött javaslatokat. A kongresszus állásfoglalása A fegyelmezett magányosság 4. oldal Szakszervezeti tanácsülés három vállalatnál 5. oldal A Népház előtt a hősi emlékmű talapzatát elborítják hála koszorúi Pro Tata díj negyedszer ¥ összegezi a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozga­lomnak az utóbbi öt évben — z 1967. tavaszán tartott I. ongresszus óta — elért fejlő­désének tapasztalatait. Az edményeket és a gondokat felelősséggel mérlegelve fog­lalt állást a kongresszus a ozgalom fejlődését és jövő­ét érintő kérdésekben. A kongresszus megállapí- íta, hogy a mezőgazdasági Következetek eredményei a árt helyes politikáját és á unkásosztálytól kapott aktív mogátást tükrözik. Magas- hitű jogszabályokban jutnak iejezésre a szövetkezetpoli- :ai elvek, amelyek szerint a Következetek a népgazdaság fejlődésében nélkülözhetetlen szocialista szervezetek, s a ízövetkezeti tulajdon a társa- almi tulajdon más formáival gyenrangú. A gazdaságirányí- ás fejlesztésével kibontako­zott az önálló, vállalatszerű gazdálkodás és a szövetkezeti demokrácia, lényegesen ja­vultak a szövetkezeti paraszt­ság munka- és életkörülmé­nyei. Ezzel még szorosabbá /ált a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szö­vetsége. A mezőgazdasági szövetke­zetek gazdálkodásában az új gazdaságirányítási rendszer rősítette a tervszerűségi tö- ekvéseket, s így a gazdasági befolyásolás, ösztönzés alap­vető? módszereiben nincs szük­ség mélyreható változtatásra, kongresszus megállapította, ogy a növénytermesztés szín- onala általában a népgazda- ági terveknek megfelelően fakult, számottevően emelke- ett a sertés- és baromfiter­elés, de fontos népgazdasá- feladatnak tartja a szarvas- ha-tenyésztés, a zöldség-, cukorrépa-termesztés és ás munkaigényes ágazatok fejlesztését. Éppen ezért fel­ívta a szövetkezeteket, hogy :egítsék a népgazdasági érde­lek érvényesülését. A kong­resszus aláhúzta, hogy a fej­lesztésben ne a közös gazda­ságok területének növelése, hanem az eszközök koncent­rációja, a belterjesség és a ha­tékonyság valamint a föld, a természeti adottságok és a belső erőforrások jobb hasz­nosítása érvényesüljön. A kongresszus véleménye szerint a jogszabályok, s mindenekelőtt a termelőszö­vetkezeti törvény tág lehető­séget nyújtanak a tevékeny­ségi kör kiszélesítésére, de az élelmiszergazdaságban még nem használták ki maradék­talanul ezeket a lehetősége­ket. A mezőgazdasági terme­lés és árukibocsátás növelése É rdekében szükségesnek tart-' .s a kongresszus, hogjt a szö­tagok társadalombiztosításá­ban, nyugdíjrendszerében, életkörülményeiben, szociális ellátásában elért fejlődést, de indokoltnak tartja, hogy a szövetkezetek és a társadalom közös erőfeszítésével fokoza­tosan megszűnjenek a terme­lőszövetkezeti parasztság és a munkások szociális ellátásá­ban még fennálló különbsé­gek. Javasolja, hogy lehető­ségeikhez mérten a szövet­kezete]^ működjenek közre a íarusi es a tányai elmaradott­ság fokozatos felszámolását célzó állami intézkedések megvalósításában. Az állásfoglalás hangsú­lyozza, hogy erősödött és tényleges tartalmat kapott a szövetkezetek önkormányza­ta. A közös gazdaságok több­sége felismerte azt is, hogy a vezetés demokratizmusa szük­ségessé teszi a belső ellenőr­zés fejlesztését. Ezért fontos követelmény, hogy legalább kétévenként külső szakértővel is végeztessenek ellenőrzést. (Folytatás a 2. oldalon.) Négy esztendővel ezelőtt ítélték oda először a Pro Ta­ta elnevezésű emlékplakettet és a vele járó pénzjutalmat. A díjat minden évben a fel- szabadulás évfordulójakor nyújtják át. Eddig 11-en ré­szesültek ebben a kitüntetés­ben. Soraik között található várospolitikusok, kiváló tár­sadalmi munkás, művész, a város köztiszteletben álló la­kója. Pénteken délelőtt dr. Varga Gyula, a városi tanács elnö­ke bensőséges házi ünnepsé­gen adta át három újabb ki­tüntetettnek a plakettot. Az alkalom nevezetessége, hogy első ízben vannak a jutalma- zottak között nők. A Pro Tata díj új tulajdo­nosai: Országh László. Tatán szükségtelen bemutatni, hi­szen évekig, mint a városi pártbizottság titkára fárado­zott Tata lakosságának érde­kében. Jelenleg a cipőgyár igazgatója. Legalább ennyire Ismert Ja- novszky Vilmosné, aki 40 éve dolgozik a szőnyeggyárban. Szocialista brigád vezetője és gyáron belül, üzemen kívül évtizedek óta fáradthatatla­nul dolgozik a közösség érde­kében. ’ A városról készült film rendezőjeként vált ismertté Tatán Murányi Éva. Egyike azoknak, akik az Öreg-tó gyöngyszemét, a fejlődő für­dővárost, a gazdagodó kultu­rális központot múltjával és jelenével tovább népszerűsí­tette, nemcsak hazánkban, hanem határainkon kívül is. Ö a harmadik kitüntetett. Ötmillió — vízre ötmilliót fordít a meglévő ivóvíz-bázis bővítésére a ne­gyedik ötéves tervben az esz­tergomi tanács. A szentkirá­lyi parti-szűrésű kutakról van szó, közülük öt már el­készült s a továbbiakban még ötöt telepítenek. Ezek a kutak biztonságos víznyerők. A fentebb említett öt kút már rá van kötve a hálózatra. * Annyi bizonyos, hogy a ne­gyedik ötéves tervben meg­nyugtató módon megoldódik a vízgond Esztergomban. Komárom és Komarno kitüntetettjei A Komáromi Lenfonógyár­ban kedves ünnepség kereté­ben ünnepelték a kitüntetett szocialista brigádokat. Ezüst fokozatot 5 brigád, bronz fo­kozatot 4, és zöldkoszorús fo­kozatot 9 brigád nyert el. Az ünnepségen részt vettek a komáromi járás gazdasági és társadalmi vezetői is. A munkaerő kooperációban va­ló együftműködés és a két nép közötti baráti és integrá­Testvérterületünk bemutatkozik Csecsen.lngus fotókiállítás SzSnyben Megyénknek 1970 végéig nem volt testvérterülete — ekkor lehetőség nyílt arra, hogy a Szovjetunió egyik au­tonóm köztársaságával, a Csecsen—Ingus területtel fel­vegyük a kapcsolatot. Mint minden barátkozásnál szokás, a mi esetünkben is a levélváltások sűrűsödése je­lentette kezdetben a barátko- zás kibontakozását, majd a múlt év júniusában Tatabá­nyára látogatott a Csecsen— Ingus Autonóm Köztársaság párt- és gazdasági vezetőiből álló delegácip. A barótkozás további állo­másai jórészt ismertek me­gyénkben, hiszen lapunkban is beszámoltunk már a me­gyei párt- és gazdasági veze­tőkből álló küldöttség útjá­ról, amely a múlt év októbe­rében testvérterületünköíi járt. Van valami jelképes ab­ban, hogy a távoli barátaink hazáját, életét bemutató ki­állítást először a Komáromi Kőolajipari Vállalatnál ren­dezte meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság helyi szerve­zete. Ezt a vállalatot nem­csak jelképes, hanem valósá­gos szál, a Barátság Kőolaj- vezeték is összeköti a Szovjet­unióval. A Csecsen—Ingus Autonóm Köztársaságot bemutató tatóz kiálljítás megnyitására pénte­ken (délután került sor a Kő­olajipari Vállalat szőnyi mű- velőalési otthonában. Az ér­deklődők előtt Tolmácsi Fe­renc, 1 a megyei pártbizottság titkárja — aki a múlt év októ­beri megyei küldöttséget ve­zette «— személyes élményei­vel, Ámíékelnek felidézésé­vel nyjitotta meg a reprezen­tatív Kivitelű fotókból álló kiállíi/ást. Jól)tudjuk, a fotók nem tükrözhetik teljes egészében a tori itet életét. De az is igaz, hogy láttatják a köztársaság természeti szépségeit, kul­turális és történeti emlékeit, gazdásági életét. Különösen érdekesek és tanulságosak azok a képek, amelyek a gyermekekkel, az ifjúsággal való törődést illusztrálják. Az 1,8 millió lakosságú Csecsen— Ingus Autonóm Köztársaság­ban igazi „kincs” a gyermek. Általános, hogy a családokban 5—6 emberke nevelkedik, de az sem ritka, hogy 15 gyer­mek üli körül a családi asz­talt A fotók azt bizonyítják, hogy sokrétű az állam törődé­se az utódokkal. Valóságos paloták, kulturális centrumok szolgálják a fiatalság képzé­sét, nevelését. Testvérterületünk iparát a kőolajfeldolgozás jellemzi. Érthető, hogy a Komáromi Kőolajipari Vállalat dolgozói nagy érdeklődéssel szemlélték az ottani üzemek, feldolgozók fotóit. A Csecsen—Ingus terü­leten évente csaknem 20 mil­lió tonna kőolajat termelnek és dolgoznak fel. Tolmácsi Ferenc elvtárs jelezte, hogy a testvérkapcsolatnak további lépései azok lehetnének, hogy az egyes üzemek építsenek ki barátságot az ottani, hasonló profilú üzemekkel. Megtud­tuk, egy ifjúsági olajszak- munkás-küldöttség készül megyénkbe, hogy tanulmá­nyozza az itt folyó munkát. És hogy távoli barátaink nem veszik csupán gesztus­nak a kapcsolatot, mi sem jellemzőbb, mint az apró pél­da: csecsen—ingus küldöttség ittjártakor alaposan tanul­mányozta a /mi kereskedelmi felépítésünket, bolthálóza­tunkat. Amikor mi viszonoz­tuk a látogatásukat, már ta­pasztalhattuk, hogy ők oda­haza megvalósították az itt látottakat. A tetszetős kiállítást me­gyénk több üzemében bemu­tatják a közeljövőben. ciós kapcsolatok elmélyítésé­nek elismeréséért átnyújtotta a gyár igazgatója a Könnyű­ipar Kiváló Dolgozója minisz­teri kitüntetést Schowan Ti­bornak, a Szlovák Kommu­nista Párt komarnói járási bizottsága gazdasági-politikai munkatársának; Varga Ernő­nek, a komarnói járási Nem­zeti Bizottság helyettes elnö­kének; és Bartos Ferenc mun­kaügyi osztályvezetőnek. A gyár dolgozói közül ugyan­csak miniszteri kitüntetést kapott Hilbert Ignác főtech­nológus, Bognár Gyula segéd­művezető és Jánosi Erzsébet keresztorsózó. A Kiváló Újító kitüntetés ezüst fokozatát nyújtották át Neuwirth Imrének, á gyár műhelyfőnökének. Kiváló Dolgozó kitüntetést 21 dolgo­zó vett át. Felszabadulási ünnepség a munkásőrségnél Hazánk felszabadulásának 27. évfordulója . alkalmából pénteken, délután ünnepséget rendezett a Komárom megyei Munkásőr Parancsnokság Tatabányán, a megyei párt- bizottság székházában. -Rövid ünnepi megemlékezést tar­tottak, majd Grnyó József, a munkásőrség megyei parancs­noka és Mérten Lajos, a me­gyei pártbizottság párt- és tö­megszervezetek osztályának vezetője kitüntetéseket adott át. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kapta: Grácia István, Grün- wald Ferenc, Jeges János és Lajos József. A Haza Szolgá­latáért Érdemérem ezüst fo­kozata kitüntetésben része­sült: Karkó József, Pokó Ist­ván, Ulma Mihály. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát kapta: Kné- zel András, Pálfi József és Szabó István, VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1972. április 1. SZOMBAT AZ MÍZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxv évf "8 sz Ara: 80 fillér Befejezte munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek II. kongresszusa Mai számunkban: Jegyzetek a kongresszusról 3. oldal I

Next

/
Thumbnails
Contents