Dolgozók Lapja, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

WlÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK] 1972. márcus 1. SZERDA AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évf. 51. sz. Ara: 80 fillér Mai számunkban: A pártépítés tapasztalatai latán 3. oldal Lesz-e Ludas Matyink? 4. oldal Kérdőjelek a komáromi járás egészségügyi helyzetében 5. oldal Előtérben a gyártmánystruktúra javítása és az export fokozása Sajtótájékoztató a Parlamentben Gr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter kedden a Parlament Gobelin-termében tájékoztatta az újságírókat a tárcához tartozó • vállalatok múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Mint mondotta, tavaly a kohászat nyeresége összességében. csökkent, a gépiparé növekedett. A dol­gozók személyi jövedelme a kohászatban átlagosan 5, a gépiparban 6 százalékkal volt magasabb, mint 1970-ben, s előzetes adatok szerint körül­belül 11 napi bérnek megfe­lelő nyereségrészesedést fi­zetnek. Az eltérések azonban meglehetősen nagyok a válla­latok között; egyes helyeken magasan az átlag fölött fizet­nek. több vállalat azonban a nem megfelelő gazdasági eredmények miatt egyáltalán nem tud .nyereségrészesedést fizetni. A gépiparban 12 vál­lalatnál nem képződött meg­felelő alap a nyereségrészese­désre. A miniszter az 1972. évi legfontosabb feladatok között a ter.melésstruktúra javítását és az export fokozását említette, a kohászatban ösztönzőbb bér- és racionálisabb létszám- gazdálkodással főként a vas- és acélöntvények, valamint a kovácsolt áruk gyártását kell fokozni. A gépiparban a köz­úti járműgyártás, a híradás- technikai s a műszeripari ter­melés emelkedik a leggyor­sabban. Az exportot a múlt évinél lényegesen gyorsabb ütemben kell növelni. Számí­tások szerint mind a kohá­szat, mind a gépipar 16—17 százalékkal több terméket készít a szocialista országok részére, mint az elmúlt év­A művelődési otthonok helysete, szerepe —Ülést tartott a* ország-gyűlés kulturális bizottsága Minisztériumi és tanácsi ve- hangsúlyozta: több figyelmet vezetők, népművelési szakom- kell fordítani a népművelési berek, a társadalmi szervek szakemberek gyakorlati kép­képviselőinek részvételével zésére. Magasabb műveltségű, elemezte kedden a Parlament- a gyakorlatot és az elméletet ben a művelődési otthonok egyaránt.jól ismerő népműve- helyzetét és társadalmi szere- löket vár az élét. pét az Országgyűlés kulturá­lis ■ bizottsága, dr, Ortutay Gyula elnökletével. Garam- völgyi József, művelődésügyi miniszterhelyettes beszámo­lójában többek között hang­súlyozta: napjainkban több mint 3 300 művelődési otthon működik hazánkban, közü­lük azonban csak alig kétezer alkalmas funkciója betöltésé­re. Látogatóinak száma tíz év alatt 42 millióról évi 49 millióra emelkedett, s figye­lemre méltó, hogy az érdek­lődők 70 százaléka a fiatalok közül kerül ki. A művelődési otthonok te­vékenységének tartalmát las­sú minőségi javulás jellemzi. Jelentős szerepet vállaltak például a szocialista családi és társadalmi ünnepek szo­kásának terjesztésében, az is­meretterjesztésben, a művé­szeti nevelésben. Az eredmények mellett szá­mos ellentmondás is jellemzi a művelődési otthonok mai helyzetét. Bár az utóbbi tíz évben az állam, a tanácsok, az üzemek nagy erőfeszítéseket tettek az intézmények műkö­dési feltételeinek javítására, nagyrészük anyagilag mégis rosszul ellátott. Gondot je­lent, hogy még ma is sok he­lyen képzetlen embereket al­kalmaznak művelődési ottho­nokban. A következő évek főbb feladatairól szólva Garamvöl- gyi József rámutatott: az ed­diginél jobban a munka kö­zéppontjába kell kerülnie a politikai-világnézeti neve­lésnek. A művelődési ottho­nokra kiemelkedő szerep há­rul az ifjúságpolitikai célok megvalósításában. Ugyanak­kor a művelődési otthonok­nak erősíteniük kell tevé­kenységüket az ipari _ és me­zőgazdasági fizikai dolgozók körében, mégpedig úgy, hogy művelődési igényeiket az ed- fiiginél jobban figyelembe ve- Izik. A beszámolót élénk vita követte. Homor Imréné, Ko- hiárom megyei képviselő, az Esztergomi Városi Tanács llnökhelyettése péládul azt ben. Az export fokozását jól megalapozzák a már alá­irt államközi megállapodások, árulisták. A magánjogi szer­ződések aláírása is jó ütem­ben halad. A szocialista or­szágoknak szánt árumennyi­ség mintegy 90 százalékát a partnerek már januárig lekö­tötték, így biztosra vehető, hogy rendeléshiány nem aka­dályozza az export fokozását A legfőbb partner továbbra is a Szovjetunió, ahova különö­sen közúti járművekből, ezek alkatrészeiből, komplett vegy­ipari és élelmiszeripari be­rendezésekből és orvosi mű­szerekből .szállítunk nagyobb tételeket. A Zsiguli kocsik­hoz a tavalyi 165 ezerrel szemben az idén már 300 ezer alkatrész-készletet ren­deltek. Dr. Horgos Gyula foglalko­zott a beruházásokra szánt összegek koncentrálásának néhány, a gépipart különösen érintő vetületével. Egyes be­ruházások elhalasztása miatt ez év januárjáig mintegy másfél milliárd forint értékű megrendelést vontak vissza, illetve halasztottak el a tár­cához tartozó vállalatok meg­rendelői. A vállalatoknak el­sőrendű érdeke, hogy az így felszabaduló kapacitásokat főleg az export {'okozására hasznosítsák. Végül az üzem- és munka- szervezés javítását célzó in­tézkedésekről tájékoztatta az újságírókat a miniszter. Eszmecsere az EDOSZ székhazában ■ * A miniszter válaszol Kedden miniszteri szintre került az az eszmecsere-so­rozat, amely az ÉDOSZ kez­deményezésére az élelmi- szeripari üzemekben kezdő­dött, a vállalati, szakszerve­zeti vezetők, valamint a dol­gozók között. Az ÉDOSZ Gor­kij fasori székházában meg­rendezett tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Dimény, Imre mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter és dr. Tamás László, az ÉDOSZ fő­titkára — egész sor olyan kérdés került napirendre, amely manapság élénken fog­lalkoztatja az üzemi kollek­tívákat. Az üzemi kollektí­vák bíráló észrevételeit és javaslatait az iparági szak- szervezeti vezetők és üzemi küldöttek ezúttal a tárca ve­zetésének, személy szerint dr. Dimény Imre miniszternek tették fel. Dr. Dimény Imre a kérdé­sekre adott válaszában kifej­tette: minden eddiginél jobb, kielégítőbb lakossági élelmi­szer-ellátás jórészt az élel­miszeripari dolgozóknak kö­szönhető, akik tavaly 8 szá­zalékkal adtak többet, mint 1970-ben. Ez tette lehetővé a nyugodt, kiegyensúlyozott élelmiszer-piacot, amelynek kínálata is kedvezően válto­zott meg. Az összes kalória­fogyasztás nem nőtt tovább, ugyanakkor azonban több fe­hérje fogyott és főleg az álla­ti eredetű fehérje tartalmú élelmiszerekből, ami lehető­vé tette, az egészségesebb táp­lálkozást. Ilyen körülmények között valóban felvetődhet a kérdés: az élelmiszeripari dol­gozók jövedelme lassabban emelkedik, mint például a fogyasztói árak, keresetük alacsonyabb az ipari átlagnál. Ezen még azzal sem sikerült változtatni, hogy 1971-ben az iparágban mintegy 50 millió forint értékű bér-kiegészítést folyósítottak. Idén ez az ősz- szeg várhatóan eléri majd a 70 millió forintot, ami hozzá­segít majd a legszembetűnőbb bérfeszültség megoldásához. Újra termel a „Vadorzó ” Húszezer tonna szén a Xll/a aknából az első negyedévben Felszínre jött az első csille szén a tatabányai XII/a akná­ból. Március 1-től üzemszerű­en működik a bánya. Heroi­kus munka van mögötte, meg nem alkuvó szívós küzdelem. Üzemképes az első front, s már az első termelői napon hatvan vagon szenet ad. A tűz pusztította „Vadorzó” a város peremén ismét fontos, szenet adó bányája lett vállalatának. A fiatal akna történetének leg­nehezebb napjai voltak, amíg eddig eljutottak. Ismeretes, hogy tavaly no­vemberben kábeltűz bénította meg a napi 130 vagonos üzem életét. Dolgozóit elhelyezték a vállalat többi termelő bányá­jába, a a XII/a aknában mű­szaki beosztású dolgozók, mentők keltek harcra az ele­mekkel. Gondos műszaki ter­vek alapján, többféle lehető­ség figyelembevételével, meg­kezdődött a küzdelem a tűz megfékezésére. És egy hónap­pal a várt határidő előtt: sze­net ad a bánya. Ezt az ered­ményt sok kétség, bizakodás, reményvesztés, majd újrakez­dés előzte meg-. A XII/a ak­nának az első negyedévben még csak karbantartási terve volt. Sok száz méter bánya­folyosót kellett átácsolni, mun­kahelyet újra kiképezni az üzemszerű termelés beindítá­sához A vállalat ezért nem számolt a széntermeléssel. És most ez a sok gondot okozó üzem az első negyedév végéig húszezer tonna szenet ad, A bánya dolgozói — kilenc­ven ember kivételével — mind visszatértek már. Nem kívánt senki az átmenetileg őket be­fogadó üzemekben maradni. A Vl./a aknában dolgozó ki­lencven bányászt április 1-én helyezik vissza eredeti mun­kahelyükre. Foglalkoztatásuk­nak ez időre teremtődik meg a feltétele. Jelenleg már 670 ember dolgozik a XII/a akná­ban. A bánya viszonylag korai üzembe lépése— a katasztró­fa után — nem kevésbé múlt rajtuk, lelkiismeretes, győzni akaró munkájukon. Januártól, — a bánya újraindításától — ez idáig, átácsolták a szállító­folyosót háromszáz méteres szakaszon, vasgyűrűkbe rak­ták. Termelésbe lépő frontjuk február 28-ra került üzemké­pes állapotba. Naponta het­ven—nyolcvan vagon szenet várnak tőle. Huszonnégy órá­ban, hatvanfős szocialista fiontbrigád dolgozik a szénfa- lcn, Gosztenchnik József. Ben- kő István és Lipovics György vezetésével. Ugyanakkor hat szénelővájás új tömegtermelő munkahely előkészítésébe fa­gott. Április 1-től, 9Ö—100 va­gon szenet ad naponta a ba­nya, s az első félév végéig el­éri a tűz kitörése előtti telje­sítményét, a napi 130 vagonos kapacitást. A bánya karbantartása az üzemszerű termelés megkez­désével nem fejeződött be. A számítások szerint ez még el­húzódik az első félév végéig! De a tüzet teljesen felszámol­ták, ez a termelést, a helyre- állítást nem akadályozza. Új­ra él a „Vadorzó”, másodszor is megszületett. MEGKEZDŐDÖTT AZ ÖNTÖZÉS A MÉM és az OVH kora tavasa öntözést szorgalmazó közös felhívására több nagy­üzemi gazdaság máris tettek­kel válaszolt. A dunántúliak voltak az elsőik. A szabad- battyányi és a sárszmtnúhá- lyi termelőszövetkezet 520 hektárnyi területen megkezd­te a rétek öntözését. A Lajta. Hansági Állami Gazdaság eredeti tervénél több öntöző­víz felhasználására kért és kapott engedélyt, így 300 hek­tárnyi területen adnak kora tavasza vízpótlást a növények­nek, A . . vízügyi igazgatóságok mindenütt megtették már a szükséges intézkedéseket, s egy hónappal előbb március első napjaiban megkezdi már a vízszolgáltatást a dunaúj­városi öntözőrendszer is, amelynek a Dunai Vasmű tartalék-szivattyútelepe adja a vizet. A Tiszán megkezd- " ték a legnagyobb vízkivételi úszómű felvonultatását, s még március első napjaiban „lehorgonyozzák” tiszasülyi helyén. FŰSZÉRT—MÉSZÖV A falu jobb ellátásáért Tegnap, február 28-án dél­előtt a MÉSZÖV kezdeménye­zésére Nagyigmándon hasz­nos megbeszélésre került sor a Pest—Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer Nagyke­reskedelmi Vállalat és a me­gye 14 Általános Fogyasztási- és Értékesítő Szövetkezetének kereskedelmi osztályvezetői részvételével. A tanácskozás annak érde­kében jött létre, hogy az élelmiszer nagy- és kiskeres­kedelem képviselői megbe­széljék a tennivalókat, majd ezek után a gyakorlatban is elhárítsák azokat az akadá­lyokat, amelyek a falusi, az­az a szövetkezeti kereskede­lemben a jobb áruellátás, árukínálat, valamint a válasz­tékbővítés útjában állnak. Az ÁFÉSZ-szek kereskedel­Talajrendezés a tatai tó körül Az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság tátai építésvezető­ségének dolgozói 1969 őszén kezdték meg a tatai öreg-tó kotrását. A munkálatok során a tervek szerint mintegy há­romnegyed millió köbméter iszapot emelnek ki a tóból, amellyel több olyan területet töltenek fel, ahol eddig csak mocsár és nád volt. Ezek a területek rövid idő alatt hasz­nosíthatók lesznek, kiválóan alkalmasak víkendtelkek par­cellázására. A tó keleti partján kettős gátrendszert építettek a víz- ügyisek, hogy a már r*eglevő üdülőket védjék a víztől, hi­szen a két gát közé fogják a tóból kiemelt iszapot engedni. A kisebb-nagyobb beszöge- léseket, öblöket megszüntetve, kiegyenesedik majd a tópart. Több helyütt sor került arra, hogy parkokat, telkeket kel­lett megszüntetni, de a végle­ges munkálatok során ezek eredeti állapotát visszaállítják. Gondoltak a strandolókra is, ezért új területet kívánnak ki- ielölni erre a célra, hiszen az ismert strandok helyén éppen a nyár folyamán kerül sor a nagyobb munkákra. Gépek és emberek dolgoznak a kettős gáton Elkészült a gát a volt Nyírfa csárdánál mi osztályvezetőinek egyhan­gú kívánsága az volt, hogy a falusi lakosság élelmiszerellá­tását a városi színvonalra keil emelni. Ezzel természete­sen az élelmiszer nagykeres­kedelem vezetői is egyetér­tettek, hiszen közös célról van szó, ám a munka megja­vítása érdekében nagyobb se-- gítséget, összehangoltabb, tervszerűbb munkát kérnek a boltoktól. A kissé hosszúra nyúlt — de végig izgalmas — tanács­kozáson többek között szó esett az ún. túraszállításról, a göngyöleg-gondokról, a lel­tárhiányok okairól, a jövőbe­ni biztonságosabb csomago­lásról is. Sajnos — ha elvétve is — előfordul, hogy az árukísérő­ket némelyik boltvezető „fo­lyékony prémiumban” része­síti, ahelyett, hogy az áruát­vételre fordítana nagyobb gondot. A felületes munka, nemegyszer okoz jelentős leltárhiányt a boltvezetőknek. Nagy segítséget jelentené^ lényegesen gyorsítaná a kü­lönböző üvegek és .csomago­lóanyagok útját, ha a boltok az elszállításra megfelelően előkészítenék ezeket. Szóba került még egy na­gyon jő kísérlet is, mégpedig a beérkezett rendelések öt na­pon belüli teljesítése. A tata­bányai FÜSZÉRT-fiók egyen­lőre Kisbért, Tatát, Szomódot, Mocsát és Komáromot vonta be az ötnapos szállításba. Zárszóként a Pest—Koma-, rom—Nógrád megyei Élelmi­szer Nagykereskedelmi Vál­lalat igazgatója, Kókai Mihály elmondotta, hogy minden fel­tétele megvan annak, hogy ebben az esztendőben kisebb hibaszázalékkal dolgozzon a nagyker., mint tavaly. A tanácskozás résztvevői végül megtekintették az alig egy éve működő nagyigmándi áruházat, valamint a rivális bábolnai ABC-áruházat. Egy­behangzó vélemények szerint az áruellátás mindkét üzlet­ben kifogás taton.’

Next

/
Thumbnails
Contents