Dolgozók Lapja, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-01 / 258. szám

1381. november 1. szerda SOLGOZOl LAPJA 9 A párt-végrchajíóbisottaág megtárgyalta Munkamegosztás a pártvezetőségben Hasznos apróságok « nagy ajándékok «»éllé Alkalmi gyújt én Vietnam javára A népfront tatabányai vá­rosi bizottsága elnökségének hétfői ülésén jelentették be, hogy a Vietnamba utazó ma­gyar küldöttség egyik tagjai Izsáki Mihály, a megyei bi­zottság titkára. Ez a küldött­ség adja majd át a magyar nép ajándékait, a kórházi és az iskolai felszereléseket. . Az elnökség tagjai azonnal bejelentették, hogy az üze­mekben, a lakóterületeken, és az intézményekben számítanak majd a Vietnamot megjárt küldött beszámolóira. A meg­hívás elfogadásának kedden mór híre kelt Tatabányán. A cement és mészműben, az Elő­re Termelőszövetkezetben és a kórházban érdekesen reagál­tak az értesülésre. Mind a három helyen gyűj­tés indult. A gyárban Mag- lóCzky Antal lakatos szociális, ta brigádja, ifjú Horváth Sán­... az esztergomi iskolák ta­nulói. Egy-egy akció előtt a nevelők erre felkészítik őket Ismertetik a munka jelentő­ségét, hasznát a nagyobb kö­zösség, a város számára. Az általános iskolák felsőtagoza­tos növendékei dolgoztak pél­dául a KISZ-lakótelep föld­munkáinál, parkot gondoztak, az utak mentén elhelyezett padokat szereltéit fel, s a nap- *közi otthon nyári táboránál a terep rendezésében segítet­tek. A múlt tanévben az álta­lános iskolások több mint tűrik meg azt. Lehet, hogy ez szólamnak tűnik, de sze­rintem egyáltalán nem az. ZOLTÁN-; Nem bizony. Én pártvezrtőségi tag vagyok az üzemünknél s elhihetítek ne­kem, mi valóban nem is tűr­nénk meg ilyesmit, fellép­nénk ellene. De- ti is tudjá­tok; hogy ez nem minde­nütt van így. ANDRÁS: Ez igaz., s már1 csak azért sem lehet mindent az erkölcsi tényezőkre bízni, kizárólag azoktól várni. És az új mechanizmus szelleméből — ha szabad ezt a kifejezést használnom — nem is ez kö­vetkezik. Hanem a gazdasági érdekeket, az anyagi érdekelt­séget is figyelembe kell ven­ni. ZOLTÁN; Ne haragudj, de nem egészen értem, mire gon­dolsz. ANDRÁS: Pedig nem olyan bonyolult. Mi vezetők közvet­lenebbül érdekeltebbek le­szünk abban, hogv a jó mun­kásokat megbecsüljük. Még akkor is. ha olykor nekünk nem tetsző vagy nem kelle­mes dolgokat mondanak. Ha /u?vani.s münkuerőhiá®' lesz a válfajainál, vagv a jó. .szak­emberek otthagynak minket, kisebb lesz a gazdasági ered- m»v- iövedelem... ZOLTÁN: Látod, ez igaz. Mert ezután a munkás is minden megkötöttség és hát­rány nélkül felmondhat. Ha nem tetszik nekem valahol, ha úsr látom, ftngv kitóinak ve­lem. odébb állok egy házzal. Sem a keresetben, sem a szabadságnál, sem a szociális juttatásoknál nem rövidülök m“g emiatt. És ez tetszik is nekem. Ügy érzem, a munkás- ember szabadságéhoz hozzá­dor gépkocsivezető szocialista kollektívája, a termelőszövet­kezetben a növénytermesztés­ben dolgozo nők brigádja és a fogatosok, a kórházban pedig az osztályokon kisebb nagyobb összegeket ajánlottak fel. A pénzből a vietnamiak számá­ra fontos apróságokat — mint szappant fogkrémet, törülkö­zőt. zsebkendőt és más hasz­nálati cikkeket — vásárolnak. A csomagot Izsáki Mihály­nak kívánják átadni, hogy a Komárom megyeiek együttér­zése kifejezéseként ajándé­kozza azt a bátran ellenálló, harcoló lakosságnak. Arról is tudomást szereztünk, hogy a megyei népfrontbizottság titkára készséggel vállalta a megbízatást. Azóta több he­lyen is hasonló gyűjtés, kezdő­dött. Valószínű, hogy a jövő heti elutazás napjáig jelenté­keny küldemény gyűlik össze a népfroht megyei irodáján. 30 000 óra társadalmi munkát végeztek. A# utóbbi három esztendő­ben a fizikái munka megsze­rettetésében is nagyot téptek előre a város iskoláiban. Ami. óla a gyakorlati foglalkozás óráin a korábbi öncélú mun­kadarabok 'helyett olyan hasz. nos tárgyakat, eszközöket ké­szítenek. amelyeket a tanítási órákon a gyerekek maguk is használnak, látják munkájuk értelmét, célját, így az-lán igyekezettel, pontosan dol­goznak. , i Közös párt-végrehajtóbizotl- sági ülést tartott legutóbb az oroszlányi városi és a bányász pártbizottság. Ezen az ülésen vitatták meg annak a felmé­résnek a tapasztalatait, ame­lyet a közelmúltban végeztek az oroszlányi pártszervezetek­ben. A felmérésnek, amelyben a két végrehajtó bizottság tag­jai vettek részt, kettős célja volt. A pártvezetőségek tag­jaival történt beszélgetések során a munkamegosztásról és a reszortfeladatok ellátá­sának helyzetéről tájékozód­tak és emellétt közelebbről is megismerték a vezetőségi ta­gok problémáit munkamód­szerét. A vezetőségi tagok a saját munkájukon mérhetik le, hogy az alapszervezetekre egyrg növekvő feladatok hárulnak. Ezek megoldásához elenged­hetetlen, a munkamódszerek javítása, finomítása. Ahol er­ről a vezetőség nem feledke­zik meg. ott a politikai mun­ka eredményes, ahol viszont hiányzik a megfelelő munka- megosztás és öntevékenység, ott döcög a vezetőség gépe­zete és a lehetséges politikai előrehaladás is csak kisebb mértékű. A vizsgált szervezetek több­ségére a pozitív tapasztalatok a jellemzőek. A titkárok rend­szeresen tájékoztatják a ve­zetőségi tagakat, s ők a kellő tájékozottság birtokában ala­posabban láthatják el funk­ciójukat. A muníkamegosztás körül azonban már nincs minden rendben. Általában a titkárok, a gazdasági és a termelési felelősök látják el a legalaposabban teendőiket. A legtöbb probléma a tömeg­szervezeti, valamint, az agitá- ciós és propagaodafelelősök tevékenysége körül tapasztal­ható. Helyettük nemegyszer a ' titkár dolgozik, ők pedig csak kisebb mértékben vesznek részt a vezetőség kollektiv te­vékenységében. A vezetőségi tajfok döntő többsége rendszeresen részt vesz a vezetőségi üléseken, áLlást foglal elvi-politikai, sze­mélyi és más kérdésekben. Más azonban a kép, ha a közvéleményben felmerülő politikai kérdésekre történő reagálást nézzük. A vezetőségi tagok egy része nem törek­szik a közvélemény tudatos alakítására, s esetenként még egyes párttátkárok is csak a felsőbb intenciók alapién, te­hát késedelmesen foglalnak állást a közvéleményt izgató, foglalkoztató kérdésekben. Ez a gyakorlat természetesen nem használ a pártmunka eredményességének de a pártvezetőségek tekintélyének sem. A közvélemény jogosan várja el, hogv a legfontosabb üzemi vagy általános politikai kérdésekben a pártvezetőségi tagok rendelkezzenek tájéko­zottsággal, önálló válcménv- nyel és ne helyezkedjenek várakozó álláspontra. A pártvezetőség munka­módszerének helyenkénti hiá­nyosságaival függenek össze a pártmunka tartalmi oldalának problémái. Ahol a titkár vég­zi a, munka zömét, a pártélet elveszíti gazdag színeit, sze­gényesebbé válik és a felada­tok egy része el is sikkad. A titkár irányító tevékeny­sége feltételezi a kollektív vezetés megvalósítását is. Csakis így lehetséges a párt- vezetőség munkájának haté­konyságát növelni. A munka­megosztás tehát nemcsak - módszerbeli kérdés,. hanem szoros függvénye a pártnunv* ka tartalmi oldalának is. A jövőben ezért a reszortfelelő­sök differenciált értekezlete­ken kapják meg a megfelelő módszertani segítséget é§ a tájékozódásukkal így nem le­het különösebb haj. Ez már eleve feltételezi, hogv a mun­kamegosztás, a kollektív ve­zetés hatékonysága a jövőben növekszik. A jelentés anyagát megkül­dik az alapszervezeteknek is. a hozott határozattal együtt. A vezetőségek megvitatják a felmérés tapasztalatait és az ebből rájuk háruló tennivaló­kat. A megyei pártbizottság­nak a pártszervezetek munka­stílusáról és munkamódszeré­ről szóló kiadványát ugyan­csak külön vezetőségi ülésen fogják elemezni. A két vég­rehajtó bizottság egy bizonyos idő múlva majd ellenőrzi, hogyan ment át a gyakorlatba, a határozat, miként változott meg a munkastílus, mennyi­ben tökéletesedett a munka- megosztás. Budai Károly, a városi pártbizottság titkára joggal állapította me": A felmérés hasznos volt, ráirányította a figyelmet erre a fontos kér­désre. Azzal, hogy a határo­zat és a felmérés anyaga le­jut az alapszervezetekhez, megteszik az első lépést a kedvező változások irányába. A további lépések pedig természetszerűen következnek majd a határozat végrehajtá­sából. tartozik a munkavállalás szabadsága is. s ennek igazán örülök, hogy az új Munka Törvénykönyve ezt most már maradéktalanul biztosítja. BÉLA; Hát látod, én meg épp ezen töröm a feierrj. Mert azért nemcsak egyéni szabad­ság van a világon, hanem közösségi érdek is. Mennyit beszéltünk róla. hogy milyen kárt okoz a népgazdaságnak az önkényes m'unkásvándorlás. most meg zöld utat- nyitunk a vándormadaraknak: válto­gassátok csak a munkahelve- teket, ahányszor a kedvetek tárttá... ZOLTÁN: Az előbb' te be­széltél egyes dolgok újfajta értelmezéséről, most meg én mondom, hogy a vándormadár általad emlegetett fogalmát.is át kell értékelnünk. Semmi rosszat nem kell abban látni, ha valaki a nagyobb kereset vagy a jobb munkakörülmé­nyek reményében munkahe­lyet cserél. Legyünk követke­zetesek: ismerjük el itt is az egyéni érdekeltséget, s ne te­kintsük elítélendőnek, erkölcs­telennek, ha valaki .attól ver zéreltetve cselekszik. BÉLA: Ez mind szép\ üe akkor hogyan tudjuk korlá­tozni a népgazdaságra káros fluktuációt? ANDRÁS: Sem adminiszt­ratív- előírásokkal, sem a munkahelyet cserélők hát­ránnyal sújtásával. Annál kevésbé, mert ezeknek a kü­lönböző formáit már épp elé" ideig próbálgattuk s ti is tudjatok, hogy nem vezettek célra: soha nem volt akkora a munkásvándorlás, mint épp a legnagyobb megkötöttségek idején. Nagyon egyetértek, a könnyűipart miniszterrel, aki a törvénykönyv parlamenti vi­tája során ezt mondta: az új mechanizmusbari nem admi­nisztratív kötöttségekkel, ha­nem az anyagi érdekeltséggel párosult erkölcsi elismerés, megbecsülés, a munkások gondjaival váló fokozott tö­rődés útján köthetjük az em­bereket üzemükhöz, munka­helyükhöz. ZOLTÁN: Bizony, úgy van. Ahol jól gazdálkodnak és így jobb a kereset is, s ahol jól érzi magát a munkás, ahol megbecsülik, onnan nem kí­vánkozik el. Persze, ezt kü­lönböző előnyökkel még kü­lön Is elő lehet mozdítani. Nálunk most a Imiiektív szer­ződés előkészítése során olyan dolgokon törik a fejüket, hogy a hosszabb ideie nálunk dolgozók, a törzsgárda tagjai részére néhány kedvezményt biztosítsanak: fegyelmitől el­tekintve nem lehet felmonda­ni nekik, jutaloms^abadságöt elsősorban ők kapnak s az üdülésnél, sőt esetleg a ré­szesedési alap felosztásakor is előnyt élveznek. Bizony, Béla barátom, ha meg akarjátok tartani az embereket, becsül­jétek meg őket. BÉLA; És aki meg akar maradni, az meg becsülje meg önmagát, lássa el becsülettel a feladatát. ANDRÁS: (nevetve): Nő lám, most már együtt van az ellentmondás mindkét oldala. Persze, a gyakorlatban nem megy ez maid mindig ilyen egyszerűen. De azért meggyő­ződésem. hogv az új munka­jogi szabályozásnak hasznát látia maid mind a társadalom, mind pedig személyesen vala­mennyi becsületes dolgozó. rtyfwr.e László Divatos utónevek Nemcsak hajviseletünk és ruhánk hossza, neveink is hódof' nak a divat örökké változó szeszélyeinek. Kankor kedveltek kimennek a forgalomból, régebben jelentéktelenek felkapottá válnak. Tatabánya I. kerületi anyakönyvi hivatal. A vastag anya­könyv lapjait vallatjuk. Hamarosan kialakul a kép az elmúlt esztendő legdivatosabb utóneveiről. A favorit a kislányoknál: Andrea, fiúknál pedig: Zsolt. Ezek a nevek naponta többször is bejegyzésre kerülnek. De nagyon kedvelik a szülők a Nor­bertét. a Raymundot, s SGkan választják a Noémit és a Tün­dét is. — Ön szerint milyen szempontok alapján választják ki a szülők gyermekeik utónevét? — kérdem Kárpáti Lószlóná anyakönyvvezetőtöl. x — A tapasztalat azt mutatja, hogy: jó hangzású és divaton nevre törek-zenck. Gyakran előfordul, ugyan az is, hogy az újszülött szülei prózai nevét örökli, legtöbbször azonban csak második névként. Ha pedig az első gyerek Józsi, vagy Rózsi, majdnem biztosra vehető, hegy testvére valamilyen divatosabb nevet kap. t — Vannak-e problémák a szülők áltál kiválasztott nevek­kel? — Bizony. előfordulnak. Az új anyakönyvi utasítás szerint nem kerülhet anyakönyvbe idegen hangzású vagy értelmetlen név. Régebben a legképtelenebb neveket is bejegyezhettük. Tatabányán történt évekkel ezelőtt az eset. Egy apuka ra­gaszkodott, hogy fiacskája a Kinizsi utónevet kapja. Az anya- könyvvezető hasztalan próbálta meggyőzni a papát. Ekkor megkérdezte tőle: miért pont Kinizsi? Először azért, válaszolt önérzetesen, mert Kinizsi drukker vagyok, másodszor pedig azért, mert imádom a Kinizsi-sört. A kis Kinizsi már iskolá.%, — Érdekes — mondja az anyakönyvvezétö —, milyen sokan kedvelik a szülök közül az idegen neveket. Erzsébet helyeit Eli­zabeth, a Margitnál pedig szebbnek találják a Margarettát. Mi azonban kizárólag magyar neveket jegyezhetünk be. — Tapasztalata szerint egy-egy film-, vagy könyvsiker be­folyásolja-e a névválasztást? — Hogyne. A Kárpáthy Zoltán című film bemutatója után megszaporodtak az anyakönyvben a Zoltánok. A Szabó-család­dal való rokonszenv jegyében pedig rengetegen kérik az An­géla nevet. — A papák vagy a mamák ragaszkodnak-e általában a kü­lönleges névhez? — Általában a mamák, a papa pedig belenyugszik a meg­váltc-ztathatatlanba — mondja nevetve. A szülői fantázia már az újszülött gyereket is szereti felnőtt­ként látni. Természetesen szépnek, okosnak. kiemelkedőnek: Kevesen gondolnak rá,, hogy esetleg gyermekük adottságai nem pont ilyenek lesznek. Önhibáján kívül nevetségessé vál­hat például Tündiké, ha nevén kívül egyéb tündén nines raj­ta. De hát a divat az ízlés változik. S ha a mai pályás Nor- bertek. Gertrudisok és Tündék jegyeztetik be majd csemetéi­ket az anyakönyvbe, mint annak idején szüleik, ők is bizon­nyá™ gondosan kiválasztják majd a lénkül ontegesebb neve­ket: a Lacit Zsuzsát Pistát, Rozikát.'.'. Herrit!) tzétks. Szívesen végezneK társadalmi munkái

Next

/
Thumbnails
Contents