Kormárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. október (18. évfolyam, 79-87. szám)

1963-10-02 / 79. szám

Erősödött a néphotttmoigdom tekintélye, nőtt tömeg&ehlydsa A népfront megyei elnökségének ülése A Hazafias Népfront megyei elnöksége a múlt hét végén ülést tartott Az ülésen Izsáki Mihály, a Hazafias Népfront megyei titkára tartott beszá­molót a népfrontbizottságok tevékenységéről, az ezzel kap­csolatos felmérés során szer- aett tapasztalatokról. A beszámoló ismertette, hogy az utóbbi időben sokol­dalúbbá vált a népfront helyi és járási vezető testületéinek tevékenysége. Különösen so­kat foglalkoznak a mezőgazda­ság, a községfejlesztés, a mű­velődéspolitika időszerű kér­déseivel. Egyre gyakoribb, hogy ezekkel kapcsolatban konkrét javaslatokat terjesz­tenek az illetékes tanácsi szer­vek elé. Javult a testületi te­vékenység is, a bizottsági ta­gokat ma már több helyen be­vonják különféle beszá­molók elkészítésébe, egyes munkaterületek ellenőrzé­sébe. Még mindig hiányos azonban a bizottsági tagok tájékoztatá­sa. A mozgalom tevékenységé­ben célszerű és alkalmas for­mának bizonyultak a különbö­ző akcióbizottságok. Igen ered­ményes munkát végez például a megyei és a dorogi járási műszaki akcióbizottság, amely­nek tagjai bekötőutakat ter­veztek társadalmi munkában, közreműködnek a falvak ivó- vízellátásának megjavításában és más közhasznú munkákat végeznek. Izsáki elvtárs hang­súlyozta, hogy a népfront még nem hasznosítja kellőképpen az akcióbizottságok tevékeny­ségében rejlő lehetőségeket. Részletesen taglalta a be­A múzeumi hónap keretén belül, október 4-én délután 5 órakor „Régészeti kutatások Mongóliában’’ címmel dr. Er­délyi István, a Magyar Tudo­mányos Akadémia régészeti kutatócsoportjának tagja tart előadást. Dr. Erdélyi István nemrég egy magyar expedí­cióval járt Mongóliában. Él­ményeiről s az expedíció munkájáról beszél majd az ér­deklődőknek. Az előadás al­kalmával filmvetítésre is sor kerül. számoló a társadalom külön­böző rétegei között végzett munkát. Többek között szólt arról, hogy a népfront a maga eszkö­zeivel segíti a munkás-pa­raszt szövetség további erősödését, a szövetkezeti gazdák szakér­telmének, műveltségének gya­rapodását. Az értelmiséget is sikerült jobban bevonni a népfront munkájába. A városi bizottságok az utóbbi időben jobb kapcsolatokat teremtet­tek a ktsz-ek tagjaival és a magáskisiparosokkal — Tata­bányán és Komáromban rend­szeres összejöveteleket, politi­kai tájékoztatókat rendeznek számukra —, itt azonban még sok a tennivaló. örvendetes, hogy lényegesen megjavult a különböző szintű tanácsok és népfrontbizottsá­gok kapcsolata. A népfront igyekszik segíteni a tanácstagi beszámolók és fogadóórák megszervezését, az állandó bi­zottságok tevékenységét, a községfejlesztési munkát Jó együttműködés alakult ki pél­dául Mocsán, Tarjánban, Ácson, Unyon. A népfront fel- világosító és mozgósító tevé­kenységének is része van ab­ban, hogy az utóbbi három évben megyénk lakossága mint­egy 11 millió forint értékű társadalmi munkával se­gítette városa, községe fej­lődését. 1960-ban egy kereső átlagosan 25,80 forint értékű társadalmi munkát végzett, az idén pedig előreláthatóan 35 forintot. A beszámoló említést tett a nemzetiségi lakosság számára rendezett összejövetelekről, kulturális találkozókról, majd ismertette, milyen munkát végzett a népfront a nemzet­közi helyzet megmagyarázásá­ban, barátaink életének ismer­tetésében. Számos békenapot, élménybeszámolót, tájékoztató előadást, kiállítást rendeztek, s kisebb csoportos beszélgetése­ken is népszerűsítették a szo­cialista országok békepolitiká­ját. — összefoglalóan elmond­hatjuk, hogy az utóbbi időben erősödött mozgalmunk tekin­télye, nőtt tömegbefolyása — állapította meg Izsáki elvtárs. — M őst az a feladatunk, hogy to­vább javítsuk a vezetés színvonalát, még több öt­letet, kezdeményezőkészsé­get vigyünk a munkába, s bővítsük azoknak a körét, akik készek részt venni a nép­frontmozgalom tevékenységé­ben. A beterjesztést élénk vita követte, amelyben többek kö­zött felszólalt Kroszner László, a megyei tanács vb elnöke, Takács Tihamér, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Piri Kálmánné, a megyei nőta­nács titkára, dr. Zámbolt Kál­mán, a KÖJÁL igazgatója, és Dadi János nyugdíjas tsz-tag. Az elnökség a vita után a be­számolót jóváhagyta, és az abban foglalt következtetése­ket elfogadta. MAI SZAMUNKBAN: A lángoló kereszt banditái 2. old. Körséta Dunaszentmiklóson 3. old. Lottó nyereménylista 7. old. Sport 8. old. Jő! sikerüli tapasztaMcsere Tatán és Szeszen A termelőszövetkezeti veze­tők régi kívánságának tett ele­get néhány nappal ezelőtt a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztálya és a Hazafias Népfront megyebizottsága. A megye termelőszövetkezeteiből elnököket, agronómusokat és állattenyésztési brigádvezető­ket hívott tapasztalatcserére a szendi Barátság Tsz-be, ahol az istállók téliesítését, a kor­szerű legelőgazdálkodást és e. ventillátoros szénaszárítást ta­nulmányozták. Az autóbusz reggel 8 órakor indult a megyei tanács épüle­te elől, a tatai Pártkongresz- szus Tsz-be, ahol a sertéste­nyésztést tekintették meg a lá­togatók, valamint a sertéste­nyésztés épületeinek téliesítési lehetőségeit vitatták meg. A több típusterv alapján felépí­tett sertésfiaztatók, hizlaldák minden termelőszövetkezetben megtalálhatók és ott a helyszí­nen a vezetők meg is állapod­tak a téliesítések módszerében. A népes csoport ezután a tsz mintalegelőjét tekintette meg. V'jszászi Ferenc és Igali György elöljáróban ismertette a megye rét- és legelőgazdál­kodásának eddigi eredményeit, hiányosságait és a szakembe­rek előtt álló további felada­tokat. Izsáki János tsz-elnök ismertette a látogatók előtt a legelő kezelését. A nap délutáni programja a szendi Barátság Tsz-ben folytatódott. Itt ismét a télie­sített állattenyésztési épületek megtekintése volt napirenden. Majd a ventillátoros széna­szárítás bemutatása követke­zett. A termelőszövetkezetben érdekes újítással dolgoznak: a ventillátort nem építik be, hanem az elmozdítható. Ha ki­szárították a megrakott kazlat, szántalpas megoldással — má­sik helyre szállítják a ventillá­tort. Nigéria — köztársaság Nyugat-Afrika területileg legnagyobb és egyúttal legné­pesebb országában, a Nigériai Föderációban 1963. október el­sején kikiáltották a köztársa­ságot. Nigéria, a Brit Nemzetközös­ség teljes jogú tagja politikai függetlenségének — melyet 1960. október 1-én nyert el — és szuverenitásának kihang­súlyozására cserélte fel eddigi dominiumi (társországi) státu­partmenti néger törzsi király­ságok, valamint az északi te­rületek arab emírségeinek te­rületi ötvözetéből hozta létre. A társadalmi fejlődés — tör­ténelem, osztály szerkezet, nép­rajz, vallás — szempontjából Észak- és Dél-Nigéria (azaz a három déli' régió) között már a gyarmatosítás előtt is jelen­tős eltérés volt s ez a brit megszállás idején tovább mé­lyült. szát az új államformára, de a nemzetközösségnek továbbra is tagja marad. A 35,6 millió lakosú ország szövetségi állam, mely jelen­leg az Északi, a Nyugati, a Kö­zép-Nyugati és a Keleti ré­giókból (tagállamokból), to­vábbá, a szövetségi főváros, Lagos területéből áll. E szö­vetségi szerkezet a kereken nyolc évtizedes brit gyarmati uralom egyenes következmé­nye. Nigériát ugyanis Nagy- Britannia a rabszolgakeres­kedelem megszüntetésének ha­ladó elveibe burkolózva a Az északi régió konzervatív politikájában fékeződtek lé hosszú éveken keresztül a dél­nigériai nemzeti burzsoázia viszonylag haladó törekvései, többek között az ország poli­tikai függetlenségének kivívá­sa. Észak akadályozza napja­inkban az afrikai egység lét­rehozására irányuló nigériai mozgalmat is. Az új államformára történő áttérés annak ellenére, hogy az államszövetség szerkezetében változást nem hoz létre, jelen­tős mértékben tükrözi a Nigé­rián belüli politikai küzdelmek Á ktsz gyerekei S zép, hosszú hajú kislány arcképét őrzi Villám Jó- zsefné, a Komáromi Vegyes Ktsz személyzeti -előadója. A kép hátlapján a szokásos sor: „Sok szeretettel -Magdi.” Ez a Magdi a ktsz egyik gyereke. Története érdekes is, tanulsá­gos is, megható is. Nem szeret­ném felszaggatni Magdi lelké­nek sebeit, de az érthetőségért meg kell írni, hogy a kislányt elhagyták a szülei. Az állam próbálta helyettesíteni őket. De az állam megfoghatatlan valami, az államnak nem le­het puszit adni, elpanaszolni, hogy valami fáj, s hát, az in­tézet nevelőnőinek sok kis Magdi volt a gondjuk. Vigl Magdolna már 17 éves volt, közgazdasági technikum­ba járt, s a komáromi kollé­giumban lakott, rajzóit körü­lötte a kollégium meghatáro­zott rendű és színes élete, még­is mindig nagyon egyedül érez­te magát. Eltévedt valahogy a komáromi városi pártbizott­ságra, s ott kiöntötte a szívét Breiner József elvtársnak, a pártbizottság helyettes titkárá­nak. Breiner elvtárs elgondolkod­va nézte a szomorú arcú kis­lányt, s szíve is, esze is egy­szerre súgta: valami melegebb emberi közösség kellene en­nek a gyereknek. És mert jól ismerte a város lakóit, az üze­meket, nem került nagy fárad­ságába, hamar talált papát, mamát Magdinak. Nem is ogyet, hanem egyszerre szá­zat. A Komáromi Vegyes Ktsz kollektívája fogadta gyerekéül Magdit. No, persze, nem hiva­talosan, csak képletesen, de annál inkább gyakorlatiasan. Közgyűlési határozattal min­den ktsz-tag vállalta, hogy ha­vi 3 forinttal hozzájárul a kis­lány neveltetési költségeihez. A havonta befolyó összeget szépen összegyűjtötték, ponto­san könyvelték. Ebből kapott Magdi zsebpénzt, kirándulá­sok költségét, ballagásra ru­hát, cipőt, s ezernyi apróságot, ami kell egy lánynak ahhoz, hogy szépnek lássa az életet. H árom év alatt több mint 12 ezer forintot gyűjtöttek össze a kislánynak. Elköltőt­Szép a kilátás! az esztergomi Vaskapunál. Jólesik itt a píK»»«. tek reá 6700 forintot, s a töb­bit, 5400 forintot az esküvő­jén takarékkönyvben adták át neki. Magdi ugyanis férjhez ment. Néhány hete volt az es­küvője Súron. S a ktsz-ben — ez minden forintnál több és lényegesebb — nem azt mond­ják, hogy férjhez ment, ha­nem ezt: férjhez adtuk, hiszen Magdi tényleg a gyerekük. Ott­honra talált a nyári szünidők­ben, amikor ott dolgozott kö­zöttük, s a sok papának, ma­mának az se volt közömbös, hogyan tanul a kislány. Ké­nyeztették is. A szabók varr­tak neki ruhát; ha javítani kellett a cipőjét, pillanatok alatt elkészült, s ha belépett valamelyik fodraszüzletbe, nyomban új frizurát fésültek neki, jóllehet, egy órával előbb jött ki a másikból. A ztán eljött Magdiért is az álmok lovagja, nem ki­rályfi, több annál: dolgos ke­zű bányászfiú, aki valójában Erzsi anyutól, azaz Villám Jó- zsefnétől, kapta meg a bele­egyezést az esküvőhöz. S még a morcos képű cipészek is va­lahogy furcsán pislogtak, mint­ha bogár esett volna a sze­mükbe, amikor elköszönt, és megköszönt mindent Magdi az esküvője előtt. És a súri lag­ziban Erzsi anyu ült a fő he­lyen, a tiszteletes úr mellett. Szóval, Magdi révbe jutott. Azt gondolhatná az ember, a ktsz tagjai most elégedettek, hogy álltáik a szavukat, s ez­zel kész, az ügy lezárult. Nem, a szívekben valami másfajta érzés honol. Megint van gye­rekük, a változatosság kedvé­ért most egy fiú. Czita Jancsi, egy koppánmonostori hatgye­rekes család egyik tagja. Ci­pésztanuló a ktsz-ben. Azt kutattam, miért csinál­ják ezt. Nem mondtak szóla­mokat a szocialista erkölcsről, a segítőkészségről, az együtt­élés szabályairól, de Wochner Györgyné, Omlóst Gyuláné, Kuti János ktsz-tagok, Rákos Ferenc, az elnök, meg Villám Józsefné, a párttitkár azt haj­togatta különféle változatban, hogy mi az a havi három fo­rint. A szemükből olvastam ki, hogy nem is az a fontos, ha­nem az adás öröme, az az ér­zés, hogy ezzel a cselekedet­tel maguk is emberebb embe­rek. M ert, ugye, lehet olvasni, írni, beszélni arról, hogy a társadalom felelős a gyere­kekért, de az egész csak akkor ér valamit, ha ezt gyakorol-1 juk is. Ez a legfőbb tanulsá­ga Magdi és Jancsi történeté­nek. Viktor Klára Korszerű tornaterem épül Tatabanya óvárosában A tatabányai Ságvári úti ál­talános iskola tornatermi szárnyát az iskola területén áthúzódó forgalmi út miatt nem építhették meg annak idején. A testnevelési órák le­bonyolítása különösen a téli hónapokban ütközött nehéz­ségbe. A forgalmi út nyom­vonalának áttelepítése után. ez év júniusában megkezdték a tornatermi szárny építését. Az új, korszerű kivitelű lé­tesítmény beruházási költsé­gei meghaladják a kétmillió- hatszázezer forintot. A tágas öltözőkkel, fürdővel és kazán­házzal ellátott tornaterem mintegy 1365 négyzetméter területű. A jól felszerelt, öt és fél méteres magasságú tor­naterem kispályás labdajáté­kok, téli sportrendezvények lebonyolítására is alkalmas. A KOMÉP kivitelezésében ké­szülő épületszárnyat 1964 jú­liusában adják át rendelteté­sének: Koma, y megyeiVilá9 «w«*#***/ DOLGülÖK upja XTni. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM * Ara: 60 fillér * 1963. OKTÓBER 2. SZERDA Előadás AAongőüáról a dorogi psrtklubban

Next

/
Thumbnails
Contents