Kormárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. szeptember (18. évfolyam, 71-77. szám)

1963-09-04 / 71. szám

Takarékossági napok Az idén is megrendezzük a takarékossági napokat, ame­lyek már szervesen hozzátar­toznak megyénk életéhez. A tapasztalatok igazolják, hogy a takarékosság társadalmi je­lenséggé vált. A kapitalista viszonyok kö­zött az emberek kényszerből, a jövőtől való félelemből ta­karékoskodtak — már akinek volt miből. A mi társadalmunkban már nem hatnak ilyen erők. A tár­sadalom lényegéből fakad, hogy nem kell félni a jövőtől. Nálunk azért takarékoskodnak az emberek, mert tudják, hogy a tartalékok összegyűj­tésével lehet megteremtem az eddiginél is gazdagabb, kultu­ráltabb életet. A takarékosság ösztönös tulajdonság, s ezt fel­világosítással tudatossá kell változtatni. Ez a munka már az iskolában elkezdődik, s pe­dagógusaink dicséretére szol­gál, hogy egyre jobb eredmé­nyeket hoz. Tavaly például 147 iskolában közel 50 ezer tanuló vett részt a takarékossági mozgalomban és az év folya­mán több mint 3 millió forint összegű betétet gyűjtött. Ebből nagyon sok kerékpár, sátor, balatoni kirándulás lett. A takarékosságra való nevelés eszköze a felnőttek között a KST. Ez a legnépszerűbb ta­karékossági formák egyike. Megyénkben 222 KST műkö­dik 30 ezer taggal. Alig né­hány olyan üzemünk van. ahol nincs KST, de ezeken a helyeken is folyik a szerve­zés. A KST-k évente sok ezer té­telben több millió forint 3—4 hónapi lejáratú hitelt folyósí­tanak tagjaiknak olyan gyor­sasággal, bürokráciamentesen hogy ez szeretefcet, nagyfokú megbecsülést vált ki a dolgo­zókban saját bankjuk iránt. De népszerű a takarékosko­dás többi formája is. A me­gyében több mint 60 ezer embernek van takarékbetét­könyve, ami azt jelenti, hogy minden negyedik ember betét- tulajdonos, s a betétek össze­ge eléri a 237 millió forintot. Jelentősen megnövekedett a gépkocsi nyereménybetét- könyv-tulajdonosok száma is. Ez arra mutat, hogy a dolgo­zók igen jelentős hányada túl van az élethez alapvetően szükséges holmik, tárgyak be­szerzésén, s már luxuscikkek ínegszerzéséért takarékoskod­nak. Ez az életszínvonal tö­retlen emelkedését jelzi. Ennek fontos feltétele a to­vábbi takarékoskodás a ház­tartásokban és az üzemekben egyaránt. De bár ösztönös tu­lajdonság a takarékosság, nem lehet mellőzni a felvilágosító munkát. Elmegy az ember eg.v eldobott csavar mellett, s nem mindig »on dől arra, hogy az még használható. A napi mun­ka során sokszor elfelejtjük •— pedig ismerjük —, hogy sok kicsi sokra megy. A taka­rékossági napoknak éppen az a célja és feladata, ráirányíta­ni erre az emberek figyelmét, hogy még jobban értsék meg: a takarékoskodás, a pazarlás, pocsékolás elleni harc népgaz­dasági érdek, s az eredmé­nyek közvetve vagy közvetle­nül mindenkihez visszatérül­nek. ­Sport- és kultúrműsor szóra kozta tta megyénk bányászait vasárnap a bányásznapon Az esős napok után kide­rült az ég, jó idő köszön­tötte megyénk több mint húszezer bányászát vasár­nap, a bányásznapon. Az ün­nepségek már napokkal előbb megkezdődtek, s Tataibá­nyán még e héten is foly­tatódnak. Dorogon a hagyo­mányoknak megfelelően pén­teken. a bányásznyugdíjasok ünnepeltek a József Attila Művelődési Ház bányász­klubjában, szombaton Tata­bányán, Dorogon és Orosz­lányban az emlékművek megkoszorúzására került a sor. Az 1919-es csendőrsor- tűz áldozatainak a Tatabá­nyai Szénibányászati Tröszt előtt álló emlékművét Nemes- laki Tivadar, a megyei pártbizottság első titkára, Vass József, a városi párt- bizottság titkára, Kaszás Ist­ván, a bányászszakszervezet trösztbizottságának a titká­ra koszorúzta meg. Megko­szorúzták a Dózsa Művelő­dési Ház falán levő emlék­táblát is. Oroszlányban és Dorogon ugyancsak a társa­dalmi szervek vezetői vettek részt a koszorúzási ünnepsé­gen. Az idei bányásznap érde­kessége, hogy mindenütt bá­nyász ipartörténeti, vagy a bányász munkásmozgalmat bemutató kiállítást nyitottak meg. Tatabányán munkás- mozgalmi kiállítás, Dorogon a magyar bányászat fejlődése, míg Oroszlányban a 25 éves oroszlányi bányászkodás cí­mű kiállítás nyílt meg. Az ünnepségek vasárnap folytatódtak. A lakosságot zene ébresztette, és a bá­nyász fúvószenekarok min­denütt térzenét adtak. Az üze­mekben a vezetőség fogadást adott a munkások tiszteleté­re, s összesen több mint 700 bányászt tüntettek ki mun­kájáért, a bányáiban eltöl­tött szolgálati évedért. A gaz­dag sportműsorok, este pe­dig a kultúrműsorok nagy tömegeket vonzottak. Tatabá­nyán a Válás magyar módra című előadás a szabadtéri színpadon zajlott le, csak­A szlovák nemzeti felkelés évfordulója alkalmából a Ha­zafias Népfront csehszlovák barátsági estet rendezett Oroszlányban, a barátsági est alkalmából felkereste a bá­nyászvárost dr. Rudolf Holcik, a Csehszlovák Kultúra igazga­tója és Joó Kálmán, az intéz­mény munkatársa. Találkoz­tak a város vezetőivel, majd tüzetesen megtekintették a hőerőművet. Utána az építők újonnan elkészült művelődési otthonában Holcik elvtárs elő­adást tartott a szlovák felke­lésről. A mintegy kétszáz fő­nyi hallgatóság nagy érdeklő­déssel hallgatta az előadást, amelynek elhangzása után a vendégek elbeszélgettek a vá­ros dolgozóival. nem kétezer ember nézte vé­gig. Oroszlányban a Déryné Színház a Denevér című nagyoperettel lépett fel. A vasárnapi program ut­cabállal, a művelődési há­zakban ugyancsak bálokkal fejeződött be. Nagy forgalmat bonyolítot­tak le az áruházak is. Tele­víziók és más, nagyobb ér­tékű iparcikkek találtak gaz­dájukra. Tatabányán az ünnepségso­rozat a héten is folytatódik. Hétfőn öt kiállítás nyitotta meg kapuit. Kedden a vá­ros ipari fejlődését bemutató kiállítás nyűt meg a Tech­nika Házában, dr. Gál Ist­ván, a Szénbányászati Tröszt igazgatója pedig ankétet tar­tott Tatabánya bányászati és ipari fejlődéséről. Az ünnepek után ismét dolgos hétköznapok következ­nek. Megyénk bányászai ed­dig több mint kétszázezer tonna szenet adtak tervükön, kívül az országnak. A ver­seny tovább folyik, s az év végéig újabb terven felüli tonnák ezreivel tetézik bá­nyászaink eddigi eredményei­ket. A TARTALOMBÓL; A hétköznap dicsérete 3. oldal Részeg betörők a pincében 4. oldal Tervez a falu 5. oldal AZ EGYETEM KAPUJÁBAN 6. oldal Felavatták a táti szabadtéri színpadot Ünnepi esemény zajlott le vasárnap este Tát községben. Az iskola udvarán gyülekező nagyszámú közönség nemcsak egy színiházi bemutatóra ké­szült. hanem a község új léte­sítményének, a társadalmi munkával épített szabadtéri színpadnak az avatására is. Az építők ünnepeltek, hi­szen a nézőtér széksoraiban nagyon sokan ültek olyanok, akik munkájukkal hozzájárul­tak a korszerű színpad elké­szüléséihez. A lakosság sok ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Bányászok, kőművesek, ácsok, pedagógu­sok. KISZ-fiatalok, tanácsi dolgozók egyaránt segítették, Kongresszusra készüS a Vöröskereszt Megkezdődtek a vezetőségválasztó taggyűlések előkészületei A jövő év tavaszán rende­zik meg a Magyar Vöröske­reszt II. országos kongresszu­sát. A kongresszus előtt újjá­választják a megyei, járási, városi vezetőszerveket, vala­mint az alapszervezeti vezető­ségeket. A Vöröskereszt megyei szer­vezeteiben most kezdődnek meg az előkészítő munkálatok. A megyei vezetőség határoza­ta szerint, az alapszervezeti vezetőség- és küldöttválasz UJ taggyűléseket szeptember 15. és december 1. között rende­zik mag. Ez jelentős munkát igényel, hiszen a megyében 239 vöröskeresztes alapszerve­zet működik, ötvenhárommal több, mint négy esztendővel ezelőtt. A taglétszám mintegy hat­ezer fővel növekedett az L kongresszus óta, s jelenleg 14 300 vöröskeresztes tag található megyénkben. Küldötteik december végén és január elején tanácskoznak a városi és járási konferenciá­kon, a megyei értekezletre pedig február elején kerül sor. A kongresszusi felkészülés mindenütt alkalmat nyújt az utóbbi négy év tapasztalatai­nak összegezésére és a továb­bi feladatok meghatározására. A felkészülés heteit és hónap­jait ugyanakkor fel kívánják használni a munka tartalmá­nak fejlesztésére is. A megyei elnökség irányelvei szerint a kongresszusi előkészületek idején újabb alapszervezete­ket hoznak létre a dorogi és a tatai járás nagyobb üzemei­ben és bányáinál. A városi te­építenek Kömyén. a helyi tűzoltótestület jelentős értékű társadalmi munkát ajánlott fel, ezevSkívül a Vörös Csillag Tsz fogattal is segíti az épít­kezést. Amiről a kömlődi KISZ-napló mesél A kömlődi KISZ naplója pontosan és hűségesen örökí­ti meg a fiatalok életének ese­ményeit. A társadalmi munka eredményeiről különösen be­szédes számok vallanak. Huj- bér Mihály titkár vezetésével eddig már 1200 óra társadal­mi munkát végeztek a szerve­zet lelkes fiataljai, s ez azt je­lenti, 90 százalékra teljesítet­ték máris évi vállalásukat, pe­dig még az őszi betakarítás hátra van. A siker titka, hogy a brigá­dok jól dolgoznak. A legszor­galmasabb talán az Uher-bri- gád. S az egyéni teljesítmé­nyek közül Zeke Kálmánná emelkedik ki. Már eddig 85 óra társadalmi munkát vég­zett. A jó eredményért dicsé­ret illeti az egész kollektívát Czulák Edit rületi alapszervezeteknek még közvetlenebbül kell segíteniük a körzeti orvosok munkáját. Valamennyi szülőotthonban és szülészeten megszervezik az anyák iskolája tanfolyamát Szervezettebbé teszik az alko­holizmus elleni harcot, gon­doskodnak róla, hogy minél több alkoholista vegyen részt az ambuláns szakrendeléseken. Nyilvántartásba veszik a gon­dozásra szoruló öregeket. Még szélesebb körben propagálják a térítés nélküli véradást, Megjavítják a mezőgazda- sági egészségügyi felelő­sök, a mezőgazdasági gé­pekkel dolgozók, a tejkeze­lők és fejők oktatását. Fontos feladata lesz ennek az időszaknak a tisztasági mozga­lom idei eredményeinek érté­kelése. Ezeknek a tennivalók­nak az elvégzése elősegíti majd, hogy az országos kong­resszuson megyénk küldöttei eredményes munkáról adhas­sanak számot. hogy a színpad minél kisebb költséggel készüljön el. Besei Sándor, a Hazafias Népfront községi bizottságá­nak elppke is ezt az összefo­gást méltatta megnyitójában. Majd Perjés Ottó, a községi tanács elnökhelyettese adta át az új kulturális létesítményt. A megnyitó előadás könnyű nyári zenés műsorában neves fővárosi művészek léptek fel és szereplésük maradandó él ményt jelentett a közönségnek Bár a szabadtéri színpac megnyitására — technikai okokból — csak a nyár végén került sor, a létesítmény azon­ban a jövő számára készült, és az elkövetkező években tar­talmas nyári szórakozási, mű­velődési lehetőséget biztosít a táti közönségnek. Hétfőn megyénk általános és középiskoláiban megtartották a tanévnyitó ünnepségeket. Kedden pedig megkezdődött a tanítás. Ebben a tanévben mintegy 50 ezer diák iár álta­lános iskolákba és a közép­fokú intézményekbe. Nevelé­sükről, tanításukról csaknem kétezernégyszáz pedagógus gondoskodik. RAJT A NÉPMŰVELÉSBEN Kultúrmunkások tanácskozása az őszi—téli feladatokról Két járásban, a tataiban és a komáromiban tartottak a múlt hét végén a kultúrmun­kások számára évadnyitó ér­tekezletet, hogy a tavalyi év tapasztalatai alapján megha­tározzák az 1963/64-es nép­művelési év elvi és gyakor­lati feladatait. Tatán Hantos Ferenc, a já­rási tanács művelődésügyi osztályának vezetője összegez­te a múlt év népművelő mun­kájának eredményeit, Kocsis László népművelési felügyelő pedig az új elképzeléseket is­mertette, s a tervkészítés gya­korlati kérdéseitől szólt. A járásban az őszi-téli évadban a, döntő népművelé­si feladatot a ' felnőttoktatás szervezése és segítése jelenti. Nagy gondot fordítanak az alapismepeti tanfolyamok szervezésére. Csaknem kétszeresére nö­velik a termelőszövetke­zeti akadémiák számát, és sok helyen indulnak szakmunkásképző tanfo­lyamok is. Oj vonása lesz a gépművelő munkának, hogy a kultúr­munkások továbbképzését já­rási szinten oldják meg. Meg­alakítják a művelődési ott­hon igazgatók, klubvezetők, színjátszók, táncosok munka- közösségét s a szakmai to­vábbképzés e közösségen be­iül folyik majd. Komáromban a már hagyo­mányos évadnyitó értekezlet­re nemcsak a művelődési ott­honok igazgatóit hívták meg, hanem a községi pártszerve­zetek, tanácsok, szakmaközi bizottságok képviselőit is, vagyis mindazokat, akiknek feladata az ideológiai és ezen belül a kulturális munka irányítása. A tanácskozáson Pathó László népművelési fel­ügyelő a járásban végzendő legfontosabb munkaként a fel­nőttoktatás szervezését emel­te ki. Az idén már csupán négy községben nem hozzák létre a dolgozók tagozatát. Előrelépés lesz az is, hogy két helyen, Hántán és Ácson az általános isko­la tananyagát kísérlet­képpen összekapcsolják a mezőgazdasági szakmun­kásképzés anyagával. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy korszerűbbé, gyakorla- tiasabbá, hasznosabbá váljon a felnőttek számára az álta­lános iskola tananyaga. Bővíteni kívánják a kihe­lyezett mezőgazdasági techni- kumok hálózatát is, növelik a szakmunkásképző tanfolya­mok számát. Emellett a ter­melőszövetkezeti akadémiák­nak is fontos szerepet szán­nak, s az új évadban néhány helyen megkísérlik a külön­böző akadémiai tagozatok (pl. állattenyésztési, növényter­mesztési stb.) bevezetését is. Intenzívebben foglalkoznak majd a bejáró dolgozók mű­velődési gondjainak megol­dásával is. Ehhez javulnia kell az együttműködésnek a falusi kulturális bizottságok és az üzemek között. Az évadnyitó értekezletek sok tanulsággal szolgáltak és fontos elvi útmutatásokkal segítették a tervkészítő mun­kát. mm Ügyes újítás — nagy megtakarítás A nyergesújfalui téglagyár lakatos brigád ja ügyes újítást honosított meg az üzemben. Szerkesztettek egy csigaten­gellyel és futószalaggal kom­binált szénadagoló-keverő gé­pet, amelynek üzemeltetésével jelentős önköltségcsökkentési értek el. Az újítás alkalmazá­sa előtt ezer téglához 2,8—5,2 mázsa elsőosztályú szenet használtak fel, jelenleg ez a mennyiség 1,6—1,8 mázsára csökkent. Éves átlagban mint­egy felét takarítják meg így a múltban fogyott elsőosztályú szén mennyiségének. Nagy József gyár vezető elégedetten figyeli az adagoló működését. Kői WlGgyGÍ — Világ pmMrhjai, egyesüljetek! DüLbuZOK LAPJA XVin. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM * Ára: 60 fillér * 1963. SZEPT. 4. SZERDA Tanfvnyitó az iskolákban Csehszlovák barátsági est Oroszlányban T űzohószertárat

Next

/
Thumbnails
Contents