Kormárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. augusztus (18. évfolyam, 62-70. szám)

1963-08-03 / 62. szám

•Komáro *'*i *1 e avei pm,MT­1 LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM * Ara 60 fillér * 1963. AUG. 3. SZOMBAT A TARTALOMBÓL: Olvasóinké a szó 2. old. Az alapvető felfele! 3. old. „AKTAHÁBORÚ" 4. old. Felvételi vizsgák után 6. old. Új színfolttal gazdagodik Tata Ebben az épületben rendezik be a vadásztörténeti múzeumot Nagyobb hatáskört kapnak az állandó bizottságok Rövidesen újabb idegenfor­galmi látványossággal bővül Tata műemlékekben gazdag környéke. A szabadtéri szín­pad körüli park java részét is­mét a városi tanács veszi bir­tokába. A megyei idegenforgal­mi 'hivatal és a tatai Kuny Domokos Múzeum szakemberei már készítik a terveket, hogy miképpen rendezzék be, ala­kítsák át ezt a hangulatos par­kot, a kulturális és idegenfor­galmi céloknak megfelelően. E feladat a kellemes gondok közé tartozik, s az új objek­tummal kapcsolatban már több elképzelés született. Kazinczy öreg platánjai, a pálmaház, a copf-barokk stíl­ben épült nyári Eszterházy-fé- le nyári Iáik, a szabadtéri szín­pad számos lehetőséget kínál a park ötletes hasznosítására. A tervek szerint a nyári lak­ban vadásztörténeti múzeu­mot rendeznének be, az or­nűleg szállodának alakítják át, két-három személyes szobákra osztva, amely elsősorban a csa­ládi üdültetéseket szolgálná. A júniusban elkészült turista­ügyelőség rendbe hozatta, s a napokban adta át a parkban felállított műromegyüttest, amelynek műemlék anyaga a vértesszentkereszti középkori templom maradványaiból szár­mazik. Az Oroszlányi Városi Ta­nács legutóbbi ülésén határo­zat született arra vonatkozó­an, hogy az állandó bizottsá­gok munkája magasabb szín­vonalú és hatékonyabb legyen. Mint megállapították, e bi­zottságok egy része eredmé­nyesen kezdett munkához a választások után, mások vi­szont még nem töltik be iga­zán hivatásukat, s különösen nem fordítanak még elég gon­dot a szakigazgatási szervek ellenőrzésére. A jó munkának egyik alapfeltétele — állapí­tották meg a tanácsülésen —, hogy minden állandó bizottság tervszerűen dolgozzék. Ezért a tanács kötelezte a bizottságo­kat, hogy minden félévben ké­szítsenek munkatervet, a szak­osztályok pedig feladatul kap­ták: segítsék e tervek elkészí­tését. Ezenkívül elhatározták, hogy a jövőben lehetőleg min­den áb-ülésen vagy szem­lén részt vesz a végrehaj­tó bizottság egy tagja is. Hogy az állandó bizottságok jobban betölthessék ellenőrző szerepüket, a tanácsülés meg­határozta azokat az ügykörö­ket, amelyekben az osztályok csak az illetékes állandó bizottság vélményének meghallgatása után dönt­hetnek. Ezek közé tartozik többek kö­zött a lakáskiutalás és a lakásr cserék engedélyezése, az álla­mi gondozásbavétel és annak megszüntetése, a szabálysérté­sek elbírálása, a bölcsődei fel­vétel, a bölcsődék és óvodák Oroszlányban 1953 tavaszán nyílt meg az első külfejtésű í bányaüzem. A külfejtésű bá­nyák 10 év alatt csaknem hárommillió tonna szenet ad­tak a népgazdaságnak. A szépvizéri külfejtés bővítésére ennek közelében egy kisebb külfejtést nyitottak. Az új bá­nya már üzemszerűen termel. Az új terület művelése sokkal gazdaságosabb lesz, mint az előző külfejtésé volt. Annál ugyanis minden tonna szén kitermeléséhez 12,5 köbméter földtakarót kellett levenni, itt csak 8 köbméter jut egy ton­nára. Gazdaságosabb lesz az nyitvatartási idejének szabá­lyozása, az iparengedélyek ki­adása és megvonása, a gázpa­lackok elosztása, a fakivágási engedélyek kiadása, a földbér­leti szerződések jóváhagyása. Az állandó bizottságok tehát fontos ügyekben kaptak véleményezési jogkört, s ez tovább növeli szerepü­ket, tekintélyüket. 1 új külfejtés munkája azért is, mert az előzőnél sokkal terv­szerűbben tudták előkészíteni. Az új külfejtésen is alkalmaz­zák a korábban jól bevált módszert: a nagyméretű fúró­lyukas fúrás-robbantást, mert ezzel sokkal jobban fellazít­ják a talajt. Gumiszalag he­lyett billenőszekrényes teher­autókkal szállítják el a szenet, így jelentősen megrövidítik a szállítás útját. Az új külfejtés várhatóan egy esztendeig termel majd, s a tervek szerint napi 850 ton­na szenet ad. Az Országos Béketanács tagjának beszámolója Tatabányán v ÍJjabb külfejtésű bánra nyílt Oroszlányban Tíz év alatt csaknem 3 millió tonna szenei adtuk az oroszlányi külfejtések Milliós bevétel az állattenyésztésből Két év alatt 26 százalékkal nőtt az állami lakások száma Tatabányán fokra újabb eredményéket ért el és jelentős szerepet játszik a háborúk megakadályozásá­ba#- Hazánkban mindenek­előtt a mindennapi feladatok jó elvégzése jelenti a béke- mozgalom erősítését. A beszámoló után élénk eszmecsere fejlődött ki. A hallgatóság közül többen kér­déseket tettek fel. Az üzemi nőbizottság és a körzeti nőta­nács elhatározta, hogy a kö­zeljövőben újabb megbeszélé­seket szervez. vele..'. így tartják ezt a tatai Pártkongresszus Tsz-ben. A gömbölyödő hízókat csodáló gazdák elégedetten bólogatnak. — És beismerik — mondja Izsáki János tsz-elnök —, hogy bizony nem tudtak volna ilyen szép eredményt elérni volt egyéni gazdaságukban. — A sertésgondozóink — magyarázza az elnök — közö­sen dolgoznak. Együtt végzik az etetést, a trágyázást, a Utaz­tatást ... Személyenként ha­vonta 50—52 munkaegységet kapnak és ez a mi viszonyaink között 2000 forintos havi kere­setet jelent. A szép állatállomány a kö­zösség egyik fő jövedelemfor­rása. Büszkén mondja az el­nök. hogy az idén két és fél millió forint bevételre számí­tanak az állattenyésztésből. A sertéshizlalás 400 ezer forintot jövedelmez. A 60 darab hízó marha is sokat hoz a házhoz. Igyekeznek mindent megiten- ni, hogy valóra váljon a so­kat ígérő terv. Építenek egy 96 férőhelyes borjúneveidét és 340 ezer forint értékű öntöző- berendezést vásároltak. A le­gelőt öntözik. — Mert a lege­lőt nemcsak tipratni, legeltet­ni kell, hanem gondozni, mű­velni is — vallják. A Tatabányai Városi Ta­nácsnál nemrég érdekes ki­mutatás készült az utóbbi két esztendő lakásépítkezéseiről. Ebből kitűnik, hogy 1961. ja- | nuár 1. és 1963. január 1. kö- ! zött Tatabányán a lakások | száma összesen 4,5 százalék­kal, ezen belül az állami tömbházakban levő lakások száma 26 százalékkal növeke­dett. A lakások építésének üteme valamelyest meghalad­ta a lakosság szaporulatáét, így az 1961. január 1-i 3,56-tal szemben ez év kezdetén kere­ken 3,5 lakó jutott átlagban egy lakásra, ami megfelel az országos átlagnak. A két év folyamán összesen 777 tömblakás épült a város­ban. Ezek kétharmada 2 szo­bás, harminc százaléka 1 szo­bás, illetve garzonlakás volt. A három-, vagy annál több szobás lakások száma az ösz- szes újonnan építettnek 4,5 százalékát tette ki. Érdekes adat az is, hogy a múlt évben állami erőből létesült lakások 63 százaléka tömbházakban épült. Erre az évre összesen 1054 lakás felépítését irányozza elő a terv Tatabányán. Ebből az év első öt hónapjában 304-et adtak át az építők, a lakások nagyobb része tehát az év má­sodik felében' készül el. Ugyanakkor az alábányászás miatt az idén 391 lakást kell lebontani a város területén. Tanultak, hogy taníthassanak A Tatabányai Cement- és Mészművek nőbizottsága, s a III. körzeti nőtanács meghívá­sára Pataki Sándor főmérnök, az Országos Béketanács tagja beszámolót tartott a napokban a rnésztelepi pártklubban. A többségben nőkből álló hall­gatóság előtt arról a fejlődés­ről beszélt az előadó, amit a bókemozgalom hazánkban és világszerte elért. Hangsúlyoz­ta, hogy ma már minden kor­mánynak számolnia kell a tö­megek békevágyával. Ez a nagy nemzetközi erő fokról Építik a kis medencét. Jövőre már lubickolhatnak benne a gyerekek szágban az első ilyen tárgyút, ahol a honfoglalástól napjain­kig bőséges leletanyag mutat­ná be a hajai vadászat törté­netét. A pálmaházat valószí­szálló mellett őszre átadják a kivitelezők azt a korszerű strandmedencét is, amely a növekvő idegenforgalmat hiva­tott kiszolgálni a következő fürdőidényre. Az országos műemlék-fel­„A jó gazda szeme hizlalja a jószágot” — és a jó minősé­gű takarmány, amit feletetnek A jugoszláviai földrengés térképe Az új pedagógusok leteszik hivatali esküjüket Kilencvennyolc most vég­zett fiatal pedagógus tette le az esküt augusztus elsején Ta­tabányán a megyei tanács üléstermében. A megyei pártbizottság ne­vében Kulcsár Sándor üdvö­zölte az idei tanévben mun­kájukat megkezdő nevelőket. Nagy Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője a legfontosabb tenni­valókról, szólott. A közel száz pedagógus munkába állásával üres okta­tói hely csupán a komáromi járásban marad. Tizennégy új nevelőt kaptak az óvodák, hu- szonketten kerültek a megye középiskoláiba, a többiek pe­dig általános iskolában taní­tanak majd. Mint a sajtóból ismeretes, 1963. július 26-án hajnalban a dél-jugoszláviai Skopje (Szkop­je) városát nagy erejű föld­rengés döntötte romba. A 220 000 lakosú Vardar- parti város lakóházainak mint­egy 80%-a teljesen elpusztult vagy súlyosan megrongálódott. Sok száz ember esett áldoza­tául a földrengésnek. Több ezer a sebesült. Közel 130 000 ember vált hajléktalanná, akiknek nagy részét a környe­ző városokba, így: Kumanovo- ba, Tetovoba, Titov-Veleszbe helyezik el ideiglenesen. Skopjét — a Jugoszláv Szö­vetségi Szocialista Köztársaság egyik tagállamának, a Mace­dón Szocialista Köztársaság­nak fővárosát — rombadöntő földrengés 9-es fokozatú volt. (A legerősebb földrengés foko­zata: 12.) Hatását az tette oly pusztítóvá, hogy a földrengés központja (epicentruma) köz­vetlenül a város alatt helyez­kedett el. A földrengést több jugoszlá­viai városban, így: Pristiná­ban, Kacsanikban és Gnjüané­ban is érezték. Térképünk Skopje földrajzi helyzetét ábrázolja, melléktér­képünkön (balra lent) a föld­rengés által érintett egyéb vá­rosokat tüntettük fel. — Terra —

Next

/
Thumbnails
Contents