Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. április (18. évfolyam, 27-34. szám)

1963-04-03 / 27. szám

cSzaha(faág.unk iivtvizfLfaej rrrizennyolc évvel ézelőtt a Szovjet­J- unió dicsőséges hadserege, szövet­ségeseink és népünk legjobbjainak tá­mogatásával kiűzte hazánk földjéről a hitlerista hordákat és magyar csat­lósaikat. Ez a nap, 1945 április 4-e a nemzeti függetlenség, hazánk újjá­születésének dátumaként került be népünk történetébe. Az azóta eltelt, nem egészen két évtizedben a magyar nép pártjának vezetésével, történel­münk legkiválóbb gondolkodóinak év­százados álmait valósította meg; olya­nokat, amelyeket az 1848-as márciusi fiatalok írtaik zászlójukra, amelyekéit 1919-ben fegyvert fogott a magyar pro- letáriátus, amelyeket a Hitlerellenes Hazafias Frontba tömörülő haladó gondolkodók a legsötétebb fasiszta el­nyomás éveiben programjukba vettek. A félgyarmati Habsburg-elnyomás és a 25 éves fasizmus után a Szovjet Hadsereg győzelmes harcai nyomán vált lehetségessé, hogy országunk épí­tését a nép vegye kezébe. 18. év óta hazánk együtt halad azokkal az orszá­gokkal, amelyek az emberi haladásért, a szocializmusért, a demokráciáért és a békéért való harc első soraiban küz­denek. A felszabadulás utáni idő olyan sza­kasza hazánk történelmének, amely­ben először valósult meg, hogy szuve­rén, független országunkat és népün­ket egyenjogú félként tisztelő szocia­lizmust építő országokkal szövetkez­zen. Először kapott országunk baráti és testvéri segítséget az emberibb élet kialakításához, népünk felemelkedé­séhez. A szocialista országik segítségé­vel elérkeztünk ahhoz a korszakhoz, amelyben valóra válhat Kossuth ál­ma: a Duna-menti népek és nemzetek testvéri szövetsége. Ebben az évben olyan körülmények között ünnepelhetjük felszabadulá­sunk ünnepét, amikor pártunk Vili. kongresszusa határozataiban összegez­te társadalmi és gazdasági fejlődésünk eredményeit és további feladatait. Pártunk legfelsőbb fóruma megállapí­totta, hogy hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a népgazda­ság valamennyi szektorában uralko­dóvá váltak a szocialista termelési vi­szonyok. Ezzel befejeztük a szocializ­mus alapjainak lerakását, és új perió­dusba: a szocializmus teljes felépítésé­nek időszakába lépünk. Nagy ünnepünkön büszkén gondol­hatunk arra, hogy a szocializmus épí­tése során felmerült nehézségeket ön­tudatos népünk sikeresen megoldotta. A 18 év története: a szocialista mun­kának, a szocialista tudat kialakulásá­nak, a nemzet egybekovácsolódásának dicsőséges periódusa. Országunk ipari fejlődése az elmúlt évek során felszá­molta évszázados elmaradottságunkat, iparunk gyors ütemben fejlődve mind­inkább eléri, sőt egyes ágazatokban túl is haladja a fejlett európai orszá­gok ipari színvonalát. F alun is eldőlt a fő politikai kérdés. A szocialista nagyüzemi gazdál­kodás mély gyökeret eresztett a ma­gyar falvakban. Az utóbbi két aszá­lyos esztendő kedvezőtlen hatása elle­nére is fejlődtek termelőszövetkezete­ink, produktivitásuk növekedett, s ve­le párhuzamosan a parasztság jövedel­me is. A nagyüzem gondolata, a ter­melőszövetkezetek fejlődése kivívta a falusi lakosság többségének szimpátiá­ját. Kollektív gazdaságaink fejlődése meggyőzően bizonyítja a nagyüzem vi­tathatatlan előnyeit a régi, kisparcel- lás gazdálkodással szemben. Egyre többen ismerik fel azokat a lehetősé­geket, amelyeket a szocialista nagy­üzem nyújt a mezőgazdasági munka megkönnyítésében, s az egész falu kul­turális, szociális felemelésében. Leírhatatlan az a változás, amely népünk kulturális fejlődésében végbe­ment. Fiatal és idősebb generációk eszméltek rá a tanulás fontosságára. Közoktatásunk nemzetközi méretek­ben is figyelemre méltó sikerekkel büszkélkedhet. Fiatalságunk és a fel­nőtt nemzedék is él a magasabb mű­veltség megszerzésének lehetőségével. Nem kevesebbel büszkélkedhetünk, minit azzal, hogy általános iskolásaink­nak több mint 90 százaléka közép­iskolákban, vagy más intézményekben tovább folytatja tanulmányait. Ma már az a legfőbb gond, hogy hogyan biztosítsuk a megnövekedett tanulási igény kielégítését. Eddigi eredményeink záloga és kitű­zött céljaink megvalósításának biztosí­téka az MSZMP helyes politikája. Pártunk a marxista—leninista tanítá­sokhoz híven a fejlődés új követelmé­nyeinek megfelelően párosítja a tudo­mányos szocializmus elméletét és gya­korlatát. E politika következtében ki­alakult hazánkban a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség testvéri összefogásának valamennyi politikai és társadalmi feltétele. Érvényesül ná­lunk a társadalom és az egyéni érdek azonossága és összhangja. Társadal­munk — ahogy Kádár elvtárs az új parlament alakuló ülésén mondotta — a munka szabad társadalma, azé a munkáé, amely alapja hazánk továb­bi fejlődésének. Országunkban meg­szűnt az embernek ember által való kizsákmányolása. Gyakorlatban érvé­nyesül a szocializmusnak az az igaz­sága; mindenki a saját maga áltat végzett munkából, az általa megter­melt érték után részesüljön a társada­lom anyagi javaiból. A társadalom alapja a munka, amely a növekvő jó­lét forrása, tudományos és kulturális továbbfejlődésünk záloga. A szocializmus alapjai lerakásá­nak befejezésével megteremtőd­tem a feltételei a szocialista nemzeti egység kialakulásának. Történelmünk során nem először tűzték ki célül a nemzet egységének megteremtését. En­nek társadalmi és gazdasági feltételei azonban csak akkor teremtődtek meg, amikor sikerült az osztálysorompókat megszűntetni, amikor felszámolódtak az ellenséges osztályok, amikor egyre több és szélesebb rétegek vallják esz­meileg és politikailag is magukénak a szocializmust. A nemzet egységének jelszava régen a dolgozók tömegeinek félrevezetését szolgálta, a munkások és parasztok forradalmi harcának meghiúsítását cé­lozta. A nemzet egységének burzsoá jelszava a forradalmi mozgalmak el­len irányult. A burzsoázia pozíciójá­nak megerősítésére nacionalista és so­viniszta célokra akarta ezt az egységet létrehozni. Nem véletlen, hogy ez nem sikerült. Csak a forradalmi harc, a szocializmusért küzdők osztályharcának sikerei teremtették meg hazánkban és nemzetközileg is a népi-nemzeti egy­ség kialakulásának feltételeit. A szocialista nemzeti egység objek­tív alapokon; társadalmunk osztályai­nak és rétegeinek érdekazonosságán, testvéri összefogásán épül feL Mindez nem jelenti az elvtelen kibékülést és behódolást a nem szocialista irányza­tokkal, tendenciákkal szemben. A szo­cialista nemzeti egység az eszmei harc megvívásával, a szocialista tudat, a marxista világnézet és erkölcs uralko­dóvá válásával alakul ki, amely nem az emberek ellen, hanem a hibás né­zetek ellen, az emberekért folyik. Az osztályok testvéri és baráti együttmű­ködése, a társadalom különböző réte­geinek politikai és gazdasági érdek- azonossága, a politikai szövetség nem zárja ki, hanem feltételezi az eszmei harcot, a szocialista tudat uralkodóvá tételét társadalmunk valamennyi ré­tegénél. Társadalmi és gazdasági fejlődé­sünkkel párhuzamosan növekedett tár­sadalmunk demokratizmusa. A felsza­badulás előtti állapotokhóz hasonlíta­ni sem lehet népi rendszerünk demok­ratizmusát és humanizmusát, állam­polgáraink jogait, népképviseleti szer­veink összetételét és működését. Or­szágunk törvényei a társadalom több­ségét kitevő milliók érdekeit védelme­zik és biztosítják. A történelem tanú­sítja: a szocialista demokrácia tudja csak biztosítani — népi és igazságos jellegénél fogva — az igazi emberi hu­manitást, amely egyik fontos ismérve a szocialista társadalomnak. Kemény tud lenni ez a törvény a közösség ér­dekeit veszélyeztetőkkel szemben, de megbocsátó a megtérő, elkövetett bű­nüket megbánókkal. Ékre bizonyíték a napokban meghirdetett amnesztia is, amely a humanitás mellett népi rend­szerünk szilárdságának is bizonyítéka. A legutóbbi tanácsi és képviselő- választások fényes bizonyítékát adták annak, hogy hazánk népe szin­te egy emberként szavazott bizalmat a szocializmus építésére irányuló po­litikának, pártunk VIII. kongresszusa határozatainak. Bizalmat kapott e vá­lasztásokon a szocializmus programja és népünk e programért küzdő leg­jobb fiai. Fényes győzelme volt ez a választás a népi hatalomnak, kialakuló szocialista nemzeti egységünknek, tár­sadalmunk demokratizmusának, a párt és a nép egybeforrottságának. Mégis első gondolatunk e győzelem után az, hogy a szavazatokban kifejezésre jutott bizalomért mind a pártnak, mind a bizalmat kapott jelölteknek minden nap meg kell küzdeni. A biza­lomért munkával, a nép odaadó szol­gálatával kell válaszolni. Eredményeink vázlatos felsorolása is a jogos büszkeség érzését keltheti valamenyiünkben. És ha arra gondo­lunk, hogy mindezek 1945 április 4- ének történelmi eseményében gyöke­reznek, akkor csak a szeretet és hála érzésével telve ünnepelhetjük a nagy­szerű évfordulót. Az ünneplés meghitt óráiban gon- doiímíuk kell sononievő tennivalóinkra. Ezen a tavaszon nemcsak a minden évben megismétlődő feladatokat kell ellátni, hanem ennél többet. A szokat­lan hideg és hosszú tél komoly káro­kat okozott az iparban és a mezőgaz­daságban, az egész népgazdaságban. A késői kitavaszodás ellenére is úgy kell végezni munkánkat, hogy vala­mennyi földterület megművelésre ke­rüljön. Gondoskodnunk kell a gyors és minőségileg kifogástalan munka, anyagi- és személyi feltételeinek bizto­sításáról, a munkaképes mezőgazdasá­gi lakosság munkájának jó megszerve­zéséről. ötéves tervünk hátralevő éveiben az életkörülményeik, a szociális és kultu­rális ellátottság további javítását célzó előirányzatok csak abban az esetben valósulnak meg, ha ennek anyagi fel­tételeit biztosítjuk, ha minden üzem, termelőszövetkezet, hivatal és intéz­mény a betervezett munkákat hiány­talanul ellátja. Ezért kell további ki­emelt segítséget nyújtanunk a ma még közepesnél gyengébben gazdál­kodó termelőszövetkezeteknek. E szö­vetkezetek dolgozóinak állami, társa­dalmi megsegítése azonban csak akkor lehet eredményes, ha az ezekben dol­gozó tagok erőfeszítéseivel, munkájá­val párosul a társadalom segítsége. A párt VIII. kongresszusának hatá­rozatai, a szocializmus teljes felépíté­sének programja arra alapozódik, hogy minden üzem, minden falu, min­den ember becsülettel ellátja a napi és az egész érne terjedő munkáját. A tavasz, a természet megújhodását, újjáébredését hozza. A természet újjá­éledése és a nagy társadalmi megmoz­dulások a mi hazánk történetében jel­képesen összefonódnak, egybeesnek. 1848 tavaszán bontakozott ki a magyar nép szabadságharca, 1919 márciusán alakult meg az első Magyar Tanács- köztársaság, a tavaszhoz kapcsolódott a 19-es magyar kommunárok győzel­me, 1945 tavasza hozta meg a dicső április 4-i ünnepet, hazánk felszabadí­tását.-f'rnnepel ezen a napon a természet U is, ünnepli az élet újjáébredését, a társadalom megújhodását, a nemzet újjászületését, őrizzük meg április 4-e dicsőségét munkánk becsületes elvég­zésével, kötelességeink maradéktalan teljesítésével, pártunk VIII. kongresz- szusa határozatainak végrehajtásával: a szocializmus felépítésével. Éljen április 1.,felszabadulásunk 18. évfordulója! Komárom *9v*mw*m DOLGOZOK LAPJA Xvm. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM * Ara 60 fillér * 1963. ÁPRILIS 3. SZERDA ÍRTA: HAVASI FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents