Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. február (18. évfolyam, 11-17. szám)

1963-02-06 / 11. szám

2 Komárom megyei DOLGOZOK LAPJA 1963. A MAKACS ALABÁRDOS A Hasafias Népfront mvtftgvi kiípviselőg 5. Mokri Pál kereskedelmi dolgozó, az Oroszlányi Városi Tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke. 6. Nagy Antal tanár, a Tatai Mezőgazdasági Technikum igazgatója. 7. Dr. Kulcsár Gyula mér­nök, a Tatabányai Szénbányá­szati Tröszt osztályvezetője. 8. Salamon Hugón® tanító­nő, a tatabányai Dózsa György Általános Iskola igazgatója. 9. Tóth Jánosné kereskedel­mi alkalmazott, a Magyar Szocialista Munkáspárt Dorogi Járási Bizottságának munka­társa. 10. Szendrei •* Sándor agronó- mus, az ászári Aranykalász Termelőszövetkezet főagronó- musa. PÓTKÉPVIS E LÖ- JELÖLTEK: 1. Varga György bányász, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkára. 2. Mike István mezőgazda­sági munkás, a környei Dózsa György Termelőszövetkezet el­nöke. , 3. Madarász Lajos könyvelő, az ácsi Jövő Termelőszövetke­zet elnöke. 4. Homor Imréné tanárnő, művelődésügyi felügyelő, Esz­tergom. 5. Stadtmüller Simon bá­nyász, csapatvezető vájár, Do­rog. Az országgyűlési képviselő- és pótképviselőj elöltek listáját a megyei népfront bizottság javaslata alapján a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöicsége elfogadta és a név­sort az Országos Választási El­nökséghez benyújtotta. Az Országos Választási El­nökség a benyújtott névsort törvényességi szempontból fe­lülvizsgálta és jóváhagyta. Az országgyűlési képviselő- és pótképviselőjelöltek nevét tar­talmazó listát, valamint a kü­lönböző fokú tanácsi választó- kerületek jelöltjeinek nevét az illetékes választási elnökségek falragaszokon a választók tu­domására hozzák. Megyénk országgyűlési kép­viselő- és pótképviselőjelöltjei­nek névsorát az alábbiakban közöljük: 1. Dobi István mezőgazda- sági munkás, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke. 2. Dr. Beresztőczy Miklós lelkész, c. prépost, az Országos Béketanács katolikus bizottsá­gának főtitkára. 3. Nemeslaki Tivadar mun­kás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Komárom megyei : Bizottságának első titkára. 4. Kodek József földműves, : a kisbéri Virágzó Termelőszö- : vetkezet elnöke. NINCS FELSZÁLLÁS Választási gyűlések megyénkben Vasárnap megyénkben több helyen rendeztek választási gyűlést. Esztergomban, a Pe­tőfi Művelődési Házban tar­tott gyűlésen dr. Orbán László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja mondott beszédet a párt és a kormány politikájáról, terveiről. Itt felszólalt Pol­itik Miklós kánona!! is, akit az esztergomiak a megyei ta­nácsba jelöltek. Ácson csak­nem 300 választőjjplgár előtt Böjti János külügyminisz- tériumi főosztályvezető, az MSZMP Központi Revíziós Bizottságának tagja beszélt az időszerű politikai kérdések­ről Népes választási gyű­lést tartottak Banán is. Itt dr. Nemes Vilmos, a Komá­romi Járási Tanács vb-el- nöke volt az előadó. Kiss Istv>án, a megyei tanács vb- elnökhelyettese Sáron talál­kozott választóival. — Huszonhat különfé.e új­ság, folyóirat jár a tatai Béke Művelődési Házba. A lapokat az ifjúsági és a nyugdíjas klub tagjai olvassák. — GYORSSEGÍTŐ RÉSZ­LEG felállításának terveivel foglalkoznak a lábatlant ve­gyi ktsz-nél. 1962-ben a ktsz 3000 mozaiklapot, 1 millió fo­rint értékű bútort és egyéb faipari árut készített 1200 ké­pet keretezett és 12 000 pár cfi- pöt javított meg. Több mint egymillió forint értékben Vé­geztek lakossági szolgáltatást. — A Hazafias Népfront mellett működő papi béke­bizottsága]! hétfőn összejö- • vetett rendeztek a megye katolikus és protestáns lelké­szei számára. Az összejövete­leken Maruzs József főiskolai | tanár tartott előadást állam- ’ rendünk demokratizmusáról. — AZ ÉV ELSŐ KÉZI­MUNKA KIÁLLÍTÁSÁT Ta­tabánya-Kertvárosban rendez­te meg a nőtanács. A pártház­ban közszemlére tett ízléses darabokat sokan megtekintet­ték. # — Európa művészete és a XIX. század magyar festészete című reprodukciós kiállítás anyaga járta a múlt évben a megye falusi művelődési ott­honait. A kiállításokat több ezren tekintették meg. — KÉTSZERESÉRE EMEL­KEDETT az árleszállítás óta a tatabányai 519-es RAVILL- boltban a varrógépek és le­mezjátszók iránti kereslet. Részletakció keretében 20 féle rádiókészülék és az ösz- szes lásképemyős tv-készülék kapható az üzletben. — Kuba magyarországi n gykö\etsége köszönő levelet küldött több nőtanácsnak a megyében. A nagykövetség az inváziói veszély idején kifeje­zett szolidaritási megnyilvánu­lásokra válaszolt soraiban. — A MUNKÁSAKADÉ­MIÁK HALLGATÓI között növekszik a nők száma. A do­rogi vasutasok tanfolyamán például a hallgatók csaknem 40 százaléka a nők soraiból kerül ki. Az esztergomi Mű­szeripari Művekben a női szo­cialista brigádtagok közül 35-en járnak munkásakadé­miára. — Megkezdődtek a jelent­kezések a kétéves csecsemő- és gyermekápolóképző bent­lakásos iskolára, mely áp­rilisban indul Tatabányán. A felvételi kérelmet még be le­het küldeni az iskolához. A korhatár: 18—32 év. Fokozzák a tűzifa kitermelését A Pilisi Állami Erdőgazda­ság dolgozói is nagy erőfeszí­téseket tesznek ezekben a na­pokban, hogy minél több tűzi­fát biztosítsanak a lakosság­nak. A kormány felhívása óta a gazdaság az összes környező TÜZÉP-telepet éllátta tűzifá­val. Január végén egy hét alatt 1840 tonna, a múlt va­sárnap pedig 80 tehergépko­csival 630 tonna tüzelőt szál­lítottak le a telepekre. A kö­vetkező időszakban is töretlen lendülettel folytatják a mun­kát, segítve a lakosság tüzelő­vel való ellátását. Válságban van-e a nyugati szövetség ? a tókés glazidaság és a szocia­lista rendszer közötti — vég­ső fokon életre-halálra me­nő — verseny reájuk ró. De természetszerűleg meg­maradnak a tőkés termelés belső ellentmondásai, és az ebből fakadó monopol kapitalista ellentétek is, melyek különböző síkon, így államközi viszonylatokban is kifejezésre jutnak, A nemzetközi helyzet fe­szültsége idején a belső tő­kés ellentmondások felszínre jutását minden erővel igye­keznek megakadályozni. Ilyenkor az imperialisták ar­ra törekszenek, hogy minél egységesebbnek és erőtelje­sebbnek mutassák egységü­ket. Ha a nemzetközi hely­zet feszültsége enged, s hosz- szabb távra szóló, békés gaz- í dasági perspektívákban le- ! hét, sőt kell is gondolkozni: f az állammonopolista tőkés ! érdekek ellentétei sokkal nyíl- ! tabban jutnak felszínre. Az \ ellentétek tehát az állam- \ monopolista tőkés csoportok i között állandóan fennállnak, \ de bizonyos ltörülrnények kö- ; zött élesebben, világosabban, jól láthatóan kerülnek fel­színre. így vetett most éles fényt ezekre az ellentétekre a közöspiaci tárgyalások fél- beszakadása Brüsszelben. A nyugati hatalmak között vég­bemenő polarizáció ennek nyomán határozottabb alakot öltött, mint sok év óta bár­mikor. A norvég külügyminiszter szerint a brüsszeli döntés: „Közös erőfeszítéseinkre mért súlyos csapás”. A svéd ke­reskedelmi miniszter azonban, mint a stockholmi rádióban kijelentette, továbbra is bí­zik a problémák megoldható­ságában. Azt hangoztatta, hogy az „Európa egységén mutat­kozó szakadást” nem tekinti véglegesnél! és „a szabadke­reskedelmi övezet országai nem másítják meg csatla­kozási szándékaikat az Euró­pai Gazdasági Közösséghez merev magatartásáért. Ez azonban inkább csak külső látszat, és Egyesült Ál­lamoknak akarnak vele ked­veskedni. A Közös Piac va­lamennyi tagállama tulajdon­képpen szeretné távol tarta­ni az angol konkurrenciát, de ugyanakkor fél az elszi­getelődéstől is. Franciaország, illetve De Gaulle a felvételi vitát to­vábbra is legalább zsarolásra szeretné felhasználni önálló atom-ütőerejének és nyugat-európai hegemóniájá­nak elismertetésére. Ám, e végsőkig vitt ellenkezés po­litikájának számos híve is tart attól, hogy ez a manő­verezés és túlzó nagyhatal­mi politika elszigeteli Fran­ciaországot. Ugyancsak vár­ható a belpolitikai ellentétek kiéleződése a Német Szö­vetségi Köztársaságban, ahol Adenauer „tengelybarát” irányvonalával szemben nö­vekszik az angol—amerikai orientációt követő csoport ereje. Ebben az esetben vi­szont a német hegemon tö­rekvésekről van szó Fran­ciaország ellenében. Az imperialisták között fennálló ellentétek, sőt azok élesedése sem jelenti azt, hogy csökken az a fenyege­tés, amit ez országok ag­resszív katonai előkészületei a szocialista táborra nézve jelentenek. Ezt tükrözi az a washingtoni vélemény is, mely azt hangoztatja" „meg­nyugtató az, hogy a politikai és katonai realitások olyan irányban hatnak, hogy De Gaulle előbb-utóbb kénytelen lesz megváltoztatni álláspont­ját. A fő veszély ugyanis továbbra is a Szovjetunió, il­letve a kommunista fenyege­tés ...” Nem szabad tehát lebecsül­nünk. és politikailag és dip- lomáciailag ki kell használ­nunk az egyes tőkés országok közötti gazdasági és politi­kai ellentéteket. Azonban egy percre sem feledkezhetünk meg arról — mint ahogy ők sem teszik —, hol húzódik a fő arcvonal. Dr. Győrify Tibor Adenauer: Látod, Charlie, az egyénieskedő játékoddal megint öngólt rúgtál! (Endrődi István rajzai) Az új-zélandi miniszterelnök viszont megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy a döntéssel megszűnt az a bi­zonytalanság, amely Üj-Zé- lamd külkereskedelmére ne­hezedett Anglia csatlakozá­sa törekvései miatt. Az igen kevés optimista (nyugati szemszögből nézve) és számos pesszimista meg­nyilvánulást figyelembe vé­ve, mi várható az elkövet­kezőkben? Angliát a brüsszeli döntés nem fogja befolyásolni abban, hogy folytassa erőfeszítéseit a Közös Piachoz történő csatlakozása tárgyában. Ang­liának gazdasági és politikai okokból feltétlenül szüksége van Nyugat-Európára. Sir William Mefadzean, a brit­európai export kamara el­nöke, kijelentette: „Tragédia N agy-Britannia kizárása... Természetesen nem mondha­tunk le napi 4 milliárd font­sterling értékű európai ex­portról.” Anglia tehát nem mond le a csatlakozásról és ebben továbbra is támoga­tási kap az Egyesült Álla­moktól, mely európai befolyá­sát De Gaulle terveivel szemben éppen Anglia se­gítségével próbálja, fenntar­tani. A Közös Piachoz tartozó országok zsarolására az Egye­sült Államok és Anglia ter­vet fognak kidolgozni az „at­lanti együttműködés” fokozá­sára, ami alatt a szabadke­reskedelmi övezet országai és az Egyesült Államok közti kapcsolatok erősítését kell ér­teni. Ezzel a gazdasági fe­nyegetéssel remélik majd Franciaországot és a Közös Piac többi öt országát jobb belátásra téríteni. Meg kell itt emlékezni a mostanában oly sokat emle­getett „ötök‘> szerepéről, akik olyan színben szeretnének fel­tűnni, mintha közvetítést vállalnának Anglia és Fran­ciaország vitájában és ne­heztelnének Franciaországra, BRÜSSZEL UTÁN Macmillan: — Halló, mister Kennedy, szóljon a strázsá- nak, hogy engedjen he a főkapun! (Toncz Tibor rajza)- .: Sa jnos, én sem bírok már vele! öregségére úgy látszik, megveszett!! DE GAULLE, A CSODACSATÁR Az erőviszonyok megválto­zása a szocialista tábor javá- . ra az utóbbi időben bizonyos ; mértékig közelebb hozta : egymáshoz a nyugati nagy- ; hatalmakat, mert úgy érez- ■ ték, hogy együttes erejükre ! van szükség a szocialista tá- I bor hatalmával szemben. Fo- ! kozták és igyekeztek koordi- : nálni katonai erőfeszítéseiket, i Az erőviszonyok megváltozá- í sa ugyanakkor azonban meg- : erősítette a békés gazdasági verseny perspektíváját. En­nek egyrészről szintén a tö­ltés erők egyesítését kellene magával hoznia, hiszen mind nagyobb gazdasági erőfeszíté­sekre kényszerülnek, hogy eleget tudjanak tenni azok­nak a feladatoknak, amelyet

Next

/
Thumbnails
Contents