Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. január (18. évfolyam, 1-9. szám)

1963-01-03 / 1. szám

a5\AI SZÁMUNKBAN; A DOLGOZÓK ÁLLAMÁNAK FEJLŐDÉSE 2. oldal HÁLÓZAT SZÉLES KÖRBEN 3. oldal ITT A 11-ES BESZÉL 4. oldal VADGALAMBOK 6. oldal VIKTOR 7. oldal SPORT 8. oldal Tanulmányozni, alkalmazni, ismertetni Január második felében a jártoktatás összes formáin nelkezdődik a VIII. kongresz- zus anyagának tanulmányozá- a. Az időszerű kérdések tan- olyamaitól a Marxizmus— .eninizmus Esti Egyetemig va- amennyi szemináriumnak és oglalkozásnak a kongresszu- on felvetődött kérdések szol­álnak majd tárgyául, témá­iul. Sokan olvastak nagy érdek- Idéssel a pártkongresszus apjaiban az újságban megje- mt beszámolókat, felszólalá- >kat, mint ahogy korábban rdeklődéssel forgatták a — ■éhány módosítással határo- attá emelt — kongresszusi rányelveket is. Az egyszeri Ivasás azonban természetesen ;em elegendő ahhoz, hogy a ommunisták, s a párt politi- ájának valóraváltásában ’észt venni kívánó pártonkí- üliek alaposan áttekinthessék z összefüggéseket, levonhas- ák a kongresszus tanácskozá­siból adódó következtetéseket. Síhez elmélyültebb, gondo- abb munkára van szükség. A ongresszusi anyag szeminá- iumi feldolgozása éppen ezt eszi lehetővé, s elősegíti, hogy politikai oktatás hallgatói nélyebben megértsék jelenlegi társadalmi és gazdasági viszo­nyainkat, az építő munka to- - búi perspektívái i, céljait, iörülményeit. A VIII. pártkongresszuson a zocializmus teljes felépítésé­lek egy sor igen fontos elmé- eti, politikai és gazdasági kér- lését vitatták meg a küldöt- ek. Az ebből leszűrt megálla- jítások, melyek a kongresszus íatározatában is fő helyet fog­ainak el, megszabják fémh­álóinkat az elkövetkező évek- e. Ezért természetes, hogy rost a politikai oktatásban is Isősorban ezekre a kérdések- e irányítjuk a figyelmet, eze­ket vitatjuk meg behatóan, s íz itt felmerült problémákra ikarunk mindenekelőtt vilá- os és érthető magyarázatot imakör köré csoportosítva dni. A tanulmányozás során négy témakör köré csoportosítva lolgozzák fel a hallgatók az anyagot. Ezek: társadalmunk ■sztályviszonyai és az osztály- •arc jelenlegi kérdései; a nép- .azdaság fejlődése és perspek- ívái; a kulturális forradalom- ian elért eredmények és ten- üvalók; a pártmunka és a lemzetközi kommunista moz- ;alom időszerű problémái. Fej­lődésünknek jelenleg ezek a egfontosabb kérdései, ame- 'yekben a párt minden tagjá- íak, a politika iránt érdeklődő valamennyi embernek fontos •ligazodnia. Az irányelvek országos vi­tája, a kongresszus tanácsko­zása választ és magyarázatot adott egy sor, az embereket oglalkoztató kérdésre. Még­sem árt ezekre visszatérni, nem csupán, mert a helytelen nézetek maradványai még ott iappanganak egyesek gondo­latvilágában, hanem minde­nekelőtt avégből, hogy min­denki megértse a párt politi­kájának elméleti alapjait, negértse, hogy a jelenlegi vi­szonyok mellett miért ez az egyetlen helyes, leninista po- tika. A foglalkozásokon nem tevés szó esik majd pártunk szövetségi politikájáról, a nem­zeti egység kibontakozása ér­dekében tett erőfeszítéseiről, a kommunisták és' pártonkívü- liek viszonyáról. Ez alkalmat *s módot fog nyújtani annak megmagyarázására, hogy pár­tunk ezzel kapcsolatos irány­vonala nem valamiféle szub- ektív elhatározás gyümölcse, aanem maga az élet, a szocia­lista építőmunka új szakasza követeli meg alkalmazását. Van egy másik példa: a nép­gazdaság helyzetének és a két világrendszer gazdasági ver­sengésének elemzése tudomá­nyos magyarázatot ad arra, miért kerülnek előtérbe a nép­gazdaság minden területén a minőségi és gazdaságossági mutatók, miért válik kulcskér­déssé a műszaki színvonal emelése, a mezőgazdaság bel­terjessé tétele. Pártszervezeteink készülje­nek megkülönböztetett gond­dal a politikai oktatás követ­kező szakaszára. Tatabánya több pártszervezetében úgy tervezik, hogy a hallgatók lét­számát ebben az időszakban bővítik, hadd ismerkedhesse­nek minél többen a kongresz- szus tanításaival. Másutt is melengetnek ilyen elgondolá­sokat, s ez helyes is. Gondos­kodni kell emellett a zavarta­lan tanuláshoz szükséges min­den egyéb feltételről is, hogy a politikai oktatás minél ered­ményesebb lehessen. A felkészülésnek ez azonban csupán egyik oldala. A tanulás a mi számunkra sohasem volt és most sem lehet öncél. A kongresszus anyagát nem ön­magáért tanulmányozzuk, ha­nem azért, mert segít eligazod­ni mindennapi munkánkban, segíti jobbá, eredményesebbé tenni azt. A kongresszuson el­hangzottak feldolgozása akkor éri el igazán célját, ha ezt szo­rosan egybekapcsolják az adott üzem, vállalat, szövetke­zet, intézmény, az adott párt- szervezet problémáival és fel­adataival. Ha például a foglal­kozáson szó esik majd a párt munkastílusának arról az alap­vető vonásáról, hogy a párt minden tagjának és funkcioná­riusának eleven és szoros kap­csolatban kell élnie a dolgozó tömegekkel, akkor nem árt reflektorfénybe állítani, vajon az ottani kommunisták megér­tették-e már valamennyien ezt a követelményt, s eszerint dol­goznak-e? A kongresszus eszméi nem­csak a politikai oktatás hullá­main keresztül terjednek to­vább. Választások előtt állunk, s ez mindenkor alkalmat jelent átfogó eszmecserére a legszé­lesebb dolgozó tömegekkel. A választások előtt a kommunis­ták és harcostársaik tízezrei ismertetik, népszerűsítik a párt politikáját, terveit, cél­jait. Természetes, hogy ez most egyet jelent a VIII. kongresszus határozatainak is­mertetésével, hiszen pártunk tettei, a párt vezetésével elért eredmények és további cél­jaink összefoglalóan ebben öl­tenek testet. A választási agi- tációnak nem lehet más mód­ja, mint az, hogy utunkat — az eddig ismertetett és az ezután következőt is — a kongresz- szus fényszórójával világítjuk meg. Ezért a sikeres felvilágo­sító munkára való felkészülés most egyet jelent a kongresz- szus tanulmányozásával, hi­szen az érveket, magyarázato­kat, a felmerülő kérdésekre adandó feleleteket, főképp in­nen kell meríteni. így lesz iga­zán sikeres a politikai munka, így érhetjük el, hogy népünk szavazatával is egységes hitet tegyen a szocializmus ügye mellett. Tanulmányozni, alkalmazni, ismertetni — ez a hármas és mégis egységes feladat hárul a VIII. kongresszus anyagával kapcsolatban pártszerveze­teinkbe! S ha a következő he­tekben és hónapokban e fela­datoknak jól teszünk eleget, akkor ennek haszna a szocia­lista építőmunka újabb sike­reiben kamatozik majd. Mindent a lakosságért HÁROM TANÁCSELNÖK NYILATKOZATA Az új esztendő mindig ter­veket, újabb gondokat, s nagy­szerű lehetőségieket hoz mind­annyiunk számára. 1963-ban nagy munka elé néznek taná­csaink. A választásokra ké­szülnek. s ennek lezajlása után még jobban megerősödve fog­hatnak hozzá terveik végre­hajtásához Megkérdeztünk egy városi és két községi ta­nácselnököt, milyen progra­mot dolgoztak ki az új esz­tendőre. Több mint 45 millió forint beruházásra — Az új esztendőben mun­kánk előterében a választás áll — kezdte nyilatkozatát Horváth Géza, a Tatabányai Városi Tanács elnöke —, a demokratizmus kiszélesítésére törekszünk. E célból tanács­tagjainktól több és jobb mun­kát várunk majd. Igyekszünk olyan állandó bizottságokat létrehozni, amelyek hatéko­nyan tudnak ellenőrizni, irá­nyítani és segíteni is. Azt akarjuk, hogy a tanács a vá­lasztások után még inkább a nép képviselője legyen. Tatabánya városi jellegének kialakítása továbbra is leg­fontosabb feladatunk. E óéi­ból a kommunális beruházáso­kat szorgalmazzuk. 1963-ban Tatabánya-Óvárosban 19, az. Ú.ivárosban pedig több nun 500 lakás készöl ed. EsBenkív üi az Óvárosban megkezdjük a Ságvári Endre úti újabb la­kásépítést, ezzel befejezzük ennek a területnek a kialakí­tását. Ezek a lakások azonban csak 1964-ben készülnek el. Az Övárosban csemegebolt, az Újvárosban kisvendéglő és egy úgynevezett szuperett nyitását tervezzük. Fejlődnek iskoláink is. So­kan szóvá tették, hol miarad a Ságvári Endre úti általános islkola tornaterme. Az új esz­tendőben megkezdjük építését az Árpád Gimnázium torna­termével együtt. Az év folya­mán elkészül a Népház felújí­tása. Az itt folyó munka üte­mével azonban elégedetlenek vagyunk. Befejeződik az új véradó állomás építése is^ Ta­tabánya az új esztendőben né­hány üzemmel is gyarapodik. Folytatjuk a tejüzem építését, elkészül a MÉK-raktár, a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­térium autószerviz és benzin­töltő állomást épít, s megkezdi működését az új MÄVAUT garázs is. 1963-ban a város költségve­tése közel 45 millió forintot tesz ki, hétmillióval többet, mint az óévben. Nagy gondot fordítunk útjaink rendbehozá­sára. Hat méterrel kiszélesít­jük a Ságvári Endre utat a gőzfürdőtől a tűzoltó lakta­nyáig. Jelentős összeget, kö­rülbelül négymilliót fordítunk községfejlesztésre is. Ebből a i pénzből tantermeket létesí- j tünk, utakat, csatornákat tar- I tunk rendben. Nagy elhetar. - j zásunik, hogy az új esztendő- ] ben az egy keresőre jutó tár- | sadalmi munka értékét har- i mine forintra növeljük. Ez \ hétszázezer forint értékű tár- j sadalmi munkát jelent. Az óévben csaknem elértük a 29 forintot A társadalmi munkások segítségével — Dorog község nagy ese­ménye lesz a februárban el­készülő, tizenegymillió forint értékű új járási orvosi rende­lő intézet — mondta Szabó Imre. a Dorogi Községi Ta­nács éli lóiké. — Az új eszten­dőben tovább javítjuk útjain­kat. A megyei tanácstól 410 ezer forintot kaptunk járda aszfalitozásáin, a vágóhídi be­kötőút megépítésére, de bekö­tőutat kap a készítőiéi úti te­lepülés is. Javítjuk a község világítá­sát és útjait a községfejlesz- tósd alapból is. Ehhez igénybe vesszük a társadalmi munkát is. Már az óévben nagy ered­ményeket értünk el lakossá­gunk segítségével. 100 mazsa cementből 654 négyzetméter utat építettünk, jelentős rész­ben a lakosság segítségével. A társadalmi munkások er- 1 kölcsi megbecsülésére, az or­szágban a községek közül el­sőként, társadalmi munkáért emlékérmet alapítottunk. Az emlékérmet a tanácsválasztá­saik után a tavaszi hónapok­ban adjuk ki. A társadalmi .íunka értéke ma már egy kereső foglalkozásra 25,41 fo­rint. Nem kétséges, hogy 1963- ban ez tovább növekszik. A múlt évben szocialista szerző­dést kötöttünk a kiskereske­delmi vállalattal peremboltok építésére. Ezek közül egy már el is készült a 100 házhelyei településen. Kezdeményeze- sünket most kiszélesítjük és szocialista szerződést kötöt­tünk a vendéglátóval is kis­vendéglő építésére. Ezek fel­építésében is számítunk a la­kosság segítségére. Az a vé­leményünk, ha a lakosság lát­ja mi történik s az igényeit ez kielégíti, akkor szívesen se gít. így szeretnénk tömegmun- •kánkat kiszélesíteni és a ta­nácsot még inkább községünk szolgálatába állítani. — Valamikor a mi közsé­günk a Metternich-uradalom- ról, a hercegi kastélyról volt nevezetes — mondja Ilunya János bájnál tanácselnök. — Ma az Alkotmány Tsz-rői, amely 3500 holdon gazdálko­dik, s nemcsak a dorogi já­rásban, de az egész megyében elismert állatállománya van. Nálunk működik a dorogi já­rás gépállomása is, s a Pilisi Erdőgazdaságnak egy több ezer holdas üzeme. KOzségünlf jól halad előre azon az után, amelyen leküzdheti régi elma­radottságát. Munkánk középpontjában ma a választás áll. Igyekszünk úgy dolgozni, hogy községünk lakóinak bizalmát minél job­ban kiérdemeljük. Szeretnénk sok mindent megvalósítani az új esztendőben, de csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. A községfejiesz- tési alapból az iskolánkat bő­vítjük. Igényeljük a lakosság segítségét is az elkészült Esz­tergom—Bajna—Szomor útsza­kasz parkosításához, sportpá­lya építéséhez, a kastély kert­ben játszótér létesítéséhez. Ez lesz Bajna község gyermekei­nek első játszótere. Szeret­nénk bővíteni a törpe vízmü­vet is. Ma a lakosság hetven százaléka innen kapja a vizet, de azt akarjuk, hogy az egész’ falu egészséges, jó és elegendő vizet kapjon. Távlati tervünk most ké­szül. Ha meglesz, az építkezé­seket, a község fejlődését már a terv szabja meg. Sok új esz­tendő kell hozzá, de közsé­günket gazdag, szép, és rende­zett helységgé fejlesztjük. E törekvésünkben támogat ben­nünket lakosságunk is, akik­nek érdekében dolgozunk mi is. Egy nap mindig 24 órából áll, de mintha az év utolsó 24 óráiba több férne ese­ményből, munkából, min­denből. Ennek a postások a megmondhatói. Ezekben a napokban még azok is ír­nak egymásnak, akik egész évben nem ragadtak tollat. S nagyon sokszor a feledés homályából előrángatott cí­mek nem pontosak. Szóval sok mindennel kellett meg- birkózniok az ünnepi napok­ban a dorogi postásoknak is, de valamennyien meg­álltak a helyüket. Három­szor, négyszer annyi levelet, hétszer annyi csomagszállí­tót kellett kikézbesíteniök. s ráadásul a korai sötétedés is ellenük fordult. A kül­földről esetleg csak kereszt­névvel megjelölt címzésű le­vél épp úgy eljutott jogos tulajdonosához, mint az a csomag, amelyen a név is meg a házszám is jó volt, csak éppen az utcanevet nem találták a dorogi utcák ka­talógusában. A megyei tanács művelő­désügyi osztálya egyetemi* főiskolai előkészítő tanfolya­mokat rendez, hogy meg- k&inyttce és eiedményescb* bé tegye a felsőoktatási in­tézményekbe jelentkező fia­talok felkészülését a felvé­teli vizsgákra. A tanfolyamokra 1963. ja­nuár 12-ig lehet jelentkezni. A felvételi kérelemhez csa­tolni kell a legmagasabb is­kolai végzettséget igazoló bizonyítványt, illetve szak­munkás-bizonyítványt is. A kérelmeket a megyei tanács művelődésügyi osztályára kell benyújtani. (Az érdeklődők a jelentkezési lapot az egyes középiskolák igazgatóságain, városi és járási művelődés- ügyi osztályain, üzemek sze­mélyzeti osztályain szerez­hetik be.) Az OTP dorogi járási fiók­jában is nagy volt az év végi hajrá. A karácsonyi ün­nepektől szilveszterig reg­geltől estig pötyögtették az írógépeket, forgatták a szá­mológépek karjait. hogy minden rovat megteljen a végösszegekkel. Több mint 4000 kölcsönszámlát kellett lezárniok. A 7000-nél is több betétkönyv-tulajdonosok szá­mára közel 1 millió forint kamatot írtak jóvá, növel­ve ezzel megtakarított tő­kéjüket. Jól takarékoskodnak megyénk iskoláiban A rendszeres takarékosságra nevelés nyomán mind több is­kolásgyerek gyűjti pénzét ta­karékbélyegben. Megtakarítá­saikat tavaszi kirándulásaikra, nyári üdüléseikre és más, ré­gi vágyaik megvalósítására szánják. Az 1962—63. évi iskolai év­ben országos viszonylatban 1 679 000 tanuló kapcsolódott be a takarékossági mozgalom­ba, 10 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. November 30- ig kb. 28 millió forintért vá­sároltak iskolai takarékbélye­get, ami 6 millió forinttal' ha­ladja meg az 1961. november ! végéig e célra összegyűjtött összeget. Az egy tanulóra eső j átlagmegtakarítás is emelke- I dett, körülbelül 20 százalékkal több, mint egy esztendővel ez­előtt. A számadatokból kitűnik, hogy a vidéki tanulók na­gyobb arányban takarékoskod­nak, mint a budapestiek. A Komárom megyei iskolák kö­zül 154-ben 49 000 tanuló gyűj­ti rendszeresen forintjait. No­vember 30-ig már 1 009 000 forintért vásároltak iskolai ta­karékbélyeget. Az összegyűlő pénzt nyári kirándulásokra szánják. Kq JY) ( IYI Q gy0 j Világ proletárjai, eqynüljefek! DOLGOZOK LAPJA XVin. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. * Ára 60 fillér * 1963. JANUÁR 3. CSÜTÖRTÖK Valamennyi küldemény eljutott a címzetthez Egyetemi, főiskolai előkészítő tanfolyamokat szerveznek Egymillió forint kamatot írtak jóvá

Next

/
Thumbnails
Contents