Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. január (13. évfolyam, 3-9. szám)

1958-01-08 / 3. szám

NT VT AB TATABÁNYA KOMÁROM MEGYEI DOLGOZOK LAPJA VILÁG PD0LCTAQ3AI COVESdUETEKJ XIII. évfolyam. 3. szám 'Áru 60 fillér Tatabánya, 1958. január 8 TJJ STRADIVÁRI? MUNKAVERSENY ÉS A PÉNZ TOLLHEGYEN A GYŐZTES: A TERMELŐSZÖVETKEZET Az 1956. évi ellenforradalom előtt a máriahalmi „Szabad­ság" Tsz-nek 44 tagja 480 hold földön gazdálkodott. Egyi­ke volt megyénkben azoknak a kollektív gazdaságoknak, amellyel a legtöbb baj volt. Laza volt a munkafegyelem, belső egyenetlenség rombolta az erőt. Szó ami szó, sok olyan tag volt a közösségben, aki többet ártott mint használt. Az 1957-es év kora tavaszán né­hány olyan tsz-tagon kívül, akit az ellenséges propaganda tévesztett meg, azok is elitávoz- tag a közösből, akikért soha nem bánkódnak a bentmara- dottak. A közöshöz mindössze 9 tag maradt hű, akik 162 hold földön kezdték meg a munkát. A megmaradt kis kollektíva szorgalmasan fogott a munká­hoz. Megsokszorozta erejét az a tudat, hegy mind a kilépet­teknél, mind pedig még a tsz gondolatától is távollévő egyéni parasztoknál jobb jöve­delmet és terméseredményeket kelll elérniük. A szorgalmas munka és akarat meg is hozta a gyümölcsét. Az 1957-es év zárszámadásán nemcsak arról adhatott számot a vezetőség, hogy miként gya­rapodott a szövetkezet vagyo­na, hanem arról is, hogy 46 forintot tud a „Szabadság" egy-egy munkaegységre oszta­ni. A sikerek az eredmények alapja a becsületes munka volt. Hiszen csakis a jó munka eredményezte, hogy a tsz-ta- gok búzája 4, rozsa 5, kuko­ricája 2, és burgonyája 20 má­zsával termett többet a kilé­pettekénél és a többi egyéni pa­rasztokénál, így lett a verseny­ben győztes az elmúlt eszten­dőben a máriahalmi „Szabad­ság" Tsz kicsiny de szorgalmas kollektívája. Az Esztergom Kenyérmezői Húsipari Célgazdaság a terve­zettnél gazdaságosabban zárta az 1957-es évet. Jól lehet még nem készült el a mérleg, de előreláthatólag 2 millió forintos tervtúlteljesítés várható. Az elért eredményekben igen szá­mottevő az elmúlt évben beállított lefejő tehenészet haszna. Gazdaságos volt a sertéshízlalás is. Az önellátásra törekvő takarmánytermesztés is hozzájárult az eredményekhez. Az üzemegység vezetői elhatározták, hogy az idei évben tovább gyarapítják elmúlt évi eredményeiket. Az elmúlt év tapasztalatai felhasználósával tovább fcgüal- koznaft a lefejőtehenészettel. Jó jövedelmet várnak a tervben előírt 3600 bacon-sertésből és nem utolsósorban a tervek sze­rint beinduló — fölözött tejjel történő — kísérleti báráinyhíz- laláisbóL Könnyítik a papírgyár dolgozóinak munkáját A napokban kezdik meg a Lábatlani Papírgyárban a nyersanyagszállító lift sze­relését. Az anyagszállítók villamostargoncát kapnak. Eddig kézikocsin szállítot­ták fel a nyersanyagót»a gyárba a vasút melletti raktárakból. Kisebb építkezések is folynak a gyárban. Egy hónapon belül elkészítik a vasvázas anyagraktárt. A lemezes szárítót nagyobbit- ják. Külföldről szitavezető hengereket várnak, amely- lyel a papír minőségét kí­vánják javítani. A tatabányai palahányóüzem vezetőinek tervei az 1958. évi tervteljesítéshez Adagolóberendezés, 400 méterrel rovidebb szállítópálya, új lelőhelyek/ Vajon milyen nagy mennyi­ség 22 600 tonna szén? Ezt leg­jobban úgy tudjuk érzékelni, ha például a szénmennyiséget hirtelen el akarnánk szállíta­ni, 45 mozdonnyal, 45 városba és községbe 50 vagonból álló szerelvényeket tudnánk külde­ni. Egy-egy bányaüzemnek, mely napi 50 vagon szenet termel — 45 napig kellene dol­goznia, hogy kitermelhes'e. Sok szén 22 600 tonna! A ta­tabányai palahányóüzem az országnak 1957-ben pontosan ennyi szénnel maradt adósa, il­letve a tröszt többi bányaüzemei helyette is dolgoztak. Ugyanis az év végéig kiter­melt, terven felüli 80 000 ton­na szénből a palahányó lema­radását levonták, s így a tröszt összességében csak 57 000 tonna szenet jelenthe­tett a minisztériumnak, mint terven felülit. A tatabányai bá­nyászokat bántja, hogy mun­kájuk, erőfeszítésük gyümöl­cseinek egy része veszendőbe ment,. Nem akarjuk védeni a palahányót, de mentse őket ez a tény, hogy a mostani lelőhelyek, med­dőhányók szcntartalma sokkal kisebb, mint aa üzem kezdetén volt. Az azelőtti magas százalékú széntartaiom helyett ma alig 15—20 százalékról lehet be­szélni. A palahányóiak kiszá­mították, hogy a napi terme­léshez 24 óránként 2000 köb­méter meddőanyagot kell ki­mosni, hogy a széntermelési tervet teljesíteni tudják. Ne­hezen oldható meg a jelenlegi főszállító szalagon több anyag elszállítása. Egy-egy ilyen szalag terhelése óránkint 120 tonna lehet. Jelenleg óránként 150—240 tonna is fut rajta. És naponta csak 18 órás üzemidő­ről lehet szó. Mosonyi Zoltán, az üzem fő­mérnöke az új esztendő első munkanapján úgy nyilatkozott, hogy nagyon bántja az üzem vezetőségét a palahányó le­maradása. Hivatkozott a fenti okokra, to­vábbá ismertette azt a nagy­szabású korszerűsítési és át­alakítási tervet, melyet éppen a biztonságos termelés érde­kében akarnak megvalósítani a legrövidebb időn belül. A pa­lahányó üzemvezetősége még december közepén benyújtotta a tröszt veze­tőségének a saját tapaszta­lata és elképzelése alapján összeállított tervezetet. Ha a tröszt igazgaitósága úgy dönt, hogy megvalósítható, rö­videsen a palahányó termelése felfelé fog ívelni. » A terv szerint a serleges­kotró, az S—19-es és az FB— 120-as kotrógépek adagolóbe­rendezésekre rakodnának, melyből egyenletesen gumi­szalagpályára jutna a meddő. Ezzel kiiktatnának két da­rab kaparóberendezést, mint hibaforrást, a gumiszalagok ter­helése egyenletessé válna, s így növelni lehetne az elszállított anyag mennyiségét. Döntő még az is, hogy az itt felsza­baduló nagyobb számú mun­kaerőt fontosabb munkára tudnák áttelepíteni. A következő lépés, az eddi­gi hosszadalmas és több tag­ból álló guimiszalag-pálya át­építése. Ezzel a szállító út 400 méterrel megrövidülne, A szállítást két dolgozóval meg tudnák oldani műsza­konként az eddigi 8—10 be­osztott helyett. Ugyancsak korszerűsítenék a törőberendezést és módosíta­nák az előválogatást. Van egy olyan elgondolásuk is, mely szerint két főpályát építenének ki. Ezt a két fontosabb tervet még kiegészíti a múlt évben, illetve a még most is kutatás alatt álló új meddőtelepek ki­aknázása. A jelenlegi, körül­belül egy esztendeig még üze­melő meddőhányó mellett, a Bányászvigadó mögött, a fate­lepnél, a felsőgallai osztályzó­nái és a X-es középállomásnál nyitnak majd nagyobb üzem­részt. A palahányó üzem dolgozói és vezetői ezzel a tervvel, il­letve megvalósításával bizto­sítottnak látják az 1958. évi termelési tervük teljesítését. El szeretnék érni, hogy jövő Szilveszterre ne úgy emleges­sék őket, mint a tröszt hátra- húzóit — hanem mint élharco­sait, Néhány nappal ezelőtt, az óesztendő utolsó napján ünne­pelte a Déryné Színház (Álla­mi Faluszínház) a „Három szegény szabólegény“ századik előadását. A nagy sikernek tanúja Komárom megye kö­zönsége is: a Komárom me­gyei falvak, bányásztelepek, üzemek dolgozói, akiknek új­rázó kívánságára elviszi a ze­nés vígjátékot még egyszer a Faluszínház a megyébe, mi­előtt a nagysikerű darab leke­rül a műsorról. Az összes régi szereplők játsszák remekbeformált figu­ráikat, csak a kis Selyem Pé­tert eleveníti meg Kozáry Eszter. A darabot most első ízben Tatabánya—Újvárosban, az MTH-otthonban is bemutat­ják. január 11-én este 7 óra­kor. Amennyiben e próbálko­zás sikeresnek bizonyul, úgy a Faluszínház a jövőben is el­látogat majd Újvárosba. Az előadás ütemterve a kővet­kező: január 7: Bajna, 8: Pilis vö­rös vár, 9: Gyermely, 10: Naszály, 11: Tatabánya—0.1 város, 13: Bajót, 14: Bábolna, 15: Tata, FÉLMILLIÓ forintos MEGTAKARÍTÁS Az Almásfüzitői Timföld­gyárban az egyik generátor- gázas pörkölőkemencét átala­kították pakura tüzelésre. Csü­törtök óta már így dolgoznak, s az új módszer nagyon jól bevált. Nemcsak a hatásfokot növelték jelentősen, hanem félmillió forintos megtakarí­tást is érnek el vele évente. Most a másik három pörkölő­kemencét is átalakítják. Ügy teirvezik, a második negyedév­ben már valamennyi pakura­tüzeléssel működhet, Újabb kedvezmények a lakásvásárló szénbányászának A forradalmi munkás­paraszt kormány módosította a bányászlakások eladásáról korábban hozott határozatát. A módosítás szerint a bányá­szok az eddigieknél nagyobb kedvezményt kapnak a laká­sok megvásárlására. Aki a szénbányászat szolgá­latában húsz évet töltött vagy tölt el, 20 000 forint enged- ménj’t kap a lakás eladási árá­ból. Tizenöt évi szolgálat után 15 000, tíz évi szolgálat után 10 000, öt évi szolgálat után 5000 forint engedmény jár. Az a bányász, aki az en­gedménnyel csökkentett vétel­árnak készpénzelőlegként lefi­zetendő 10 százalékával nen. rendelkezik, az Országos Ta­karékpénztárral megállapodási köthet a készpénzelőleg meg­határozott időn belüli részle­tekben történő kifizetésért Kivételesen indokolt esetbei a vásárló bányászok 3000— 5000 forint készpénzelőleg fi zetésével is köthetnek aJ OTP-vel adás-vételi szerző­dést. A módosító határozat úgy intézkedik, hogy a vételáJ fennmaradó részét legfeljebl 30 év alatt lehet törleszteni. Másfél nap alatt 70 oroszlányi bányász jelentkezett házvételre A forradalmi munkás-pa­raszt kormány újabb rendele­té, amellyel további kedvez­ményt biztosít a bányász-la­kások vásárlására, rendkívül nagy örömet és visszhangot keltett Komárom megye bá­nyászai között. Oroszlányon már sokan újév napján, laká­saikon keresték fel a munka­ügyi osztály dolgozóit, hogy feltétlenül számítsanak rájuk, A városban 148 szép. modern, többségében kétszobás, fürdő­szobás családi ház épült most. A rendelet módosítása előtt még csak ötvenet adtak el be­lőle, most pedig péntek délig, másfél nap alatt 70 újabb je­lentkező volt. Sok tősgyökeres bányász jut most családi otthonhoz s az eltöltött évek után jelen­tős kedvezményhez. A XVIII- as aknán pl. Steinetz István kiváló frontmester már 15 éve bányász s így 15 000 forint en­gedményben részesül. Ugyan­itt Pelikán Tibor, aki három­szobás házat igényelt, 10 000 forint kedvezményt kap majd szolgálati évei után. De sokan vannak olyanok, akiknek — bár nem régóta bányászok — most, az előleg részletre tör­ténő fizetésével s a vételáJ hosszú törlesztésével lehetősé­gük nyílik arra, hogy házai vásároljanak, s véglegesei ezen a vidéken telepedjenek le. A XVII-es aknán pl. Szabó László csak néhány hónapja dolgozik, Vas megyéből került ide, s most már azt tervezi, mikor hozhatja a családot az új kétszobás házba, amit meg­vesz. Tatabányán ugyancsak olyan nagy az érdeklődés, hogy úgy néz ki, ki sem tudják az igé­nyeket elégíteni, bár 247 csa­ládi ház kerül átadásra. Dorogon másfél évi késéssel átadták az új modern emeletes mentőállomást. ■ír! Rövidesen befejeződik a do­rogi VI -os akna víztelenítése. A víztelenítési munkálatok ed­dig 14 millió forintba kerültek. A második negyedévben már tervet kap az üzem. Jobb minőségű, többféle színű és nagyságú szőnyeget gyártaná ebben az évben a Tatai Szönyeggyárban Örömet okozott a napokban a Tatai Szőnyeggyárban a kártyaverőgép megérkezése a Német Demokratikus Köztár­saságból. Ilyen gép még eddig nem volt a gyárban. A sző­nyegek mintáihoz készíti a mintakártyákat. Ezeket a min­takártyákat eddig a budapesti kendőgyár készítette a sző­nyeggyáriaknak. A mintakár- tyaverőgép megérkezése lehe­tővé teszi, hogy több újmin­tás szőnyeg gyártását kezdjék el. Ha sikerül, már az első negyedévben exportra is ter­melhetnek. A skandináv álla­mokból érdeklődik a kereske­delem a tatai szőnyegek iránt. A kézicsomózású perzsasző­nyeg exportja az első negyed­évben a tavalyi utolsó ne­gyedévhez viszonyítva meghá­romszorozódott. A különböző új, modem mintájú szőnyegek gyártása mellett ebben az évben na­gyobb figyelmet fordítanak a színek választékára is. Eddig túlnyomórészt a bordó szín uralkodik a tatai szőnyegeken. A több szín alkalmazása nö­velni fogja a szőnyegek vá­lasztékát. Mindehhez felhasz­nálják a külföldi tapasztala­tokat is, amelyeket a szőnyeg­gyár igazgatója az elmúlt na­pokban Csehszlovákiában szerzett. A szép szőnyegek kedvelőinek bizonyára örö­met okoz majd az is, hogy ebben az évben háromféle nagyságú velurszőnyeg is piacra kerül. Megkezdik a 150—250 centiméteres, 250— 300 centiméteres és a 3—4 méteres veiurszőnyegek gyár­tását. Természetesen ezenkí­vül a szokásos szőnyegeket, futószőnyegeket és más ebéd­lőszőnyegeket továbbra is gyártják. De lecsökkentik az olcsóbb kenderszőnyegek gyár­tását a gyapjúszőnyegek ja­vára. A DOROGI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT HÍREI A „Három szegény szabölegény“ újra megyénkben Kétmillió forintos tervtúlteljesités

Next

/
Thumbnails
Contents