Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1953. december (8. évfolyam, 96-104. szám)

1953-12-02 / 96. szám

komárommegyei VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK» VIII. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM. Ára 50 fillér 1953 DECEMBER 2. A KOMÁROMMEGYEI PARTBIZOTTS AG LA P J A Tizenhét éves a győztes szocializmus alkotmánya A Szovjetunió Alkotmányát 17 évvel ezelőtt a Szovjetek Vili. összszövetségi Kongresszusán az alkotmánytervezet országos megvitatás után fogadták el. Az alkotmány visszatükrözi és meg­erősíti a szocialista társadalom felépítésének világtörténelmi lé­nyegét a Szovjetunióban, ahol teljesen és örökre megszűnt az ember ember iáital való kizsák­mányolása és minden polgárnak valódi, demokratikus jogokat biztosítottak. A Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége, a munkások és parasztok szocialista állama. A föld, annak rnéhe, a vizek, az erdő, az ipartelepek, a gyárak, a szénbányák, az erőtelepek, a vas­úti-, vízi- és légiközlekedés, a bankok, a posta és a hirtovábbí- Eás eszközei, az állam által szer­vezett mezőgazdasági nagyüze­mek (szovhozok, gép- és traktor- állomások stb.), valamint a köz­ségi Vállalatok a közösség, a nép tulajdonai. A Szovjetunió Alkotmánya minden polgár számára biztosítja a jogot, hogy személyi tulajdon­ként kisebb egyéni gazdasággal rendelkezzék. Minden egyes kol­hozparasztnak háztáji gazdasági céljára földparcellát bocsátanak rendelkezésére, amelyen szemé­lyi tulajdonként lakóházat épít­het, haszonállatot, baromfit ne­velhet és kisebb mezőgazdasági szerszámokat szerezhet be. A Szovjetunió szocialista gazdasága nem ismer válságokat és munkanélküliséget. A szo­cialista termelés célja a társada­lom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése. A Szovjel- unió Alkotmánya leszögezi, hogy ,.Az SZSZSZk gazdasági életét az állam népgazdasági terve szabja meg és irányítja a közva­gyon növelése, a dolgozók anya­gi és kulturális színvonalának szakadatlan emelése céljából ’. A Szovjetunió Alkotmányának létrehozása óta eltelt 17 év alatt a szov jet nép a gazdasági és kul­turális élet minden területén ha­talmas sikereket ért el. A német fasiszta megszállók ellen foly­tatott ádáz harcból győztesen került ki, sikere-en begyógyí­totta a II. világháború okozta se­beket és ma már biztosan halad a kommunizmus felé. KÉT ÉVE SZŰNT MEG A JEGYRENDSZER Nehéz lenne sorba vonni né­pünk fejlődésének, népi demo­kráciánk erősödésének, a «so­cial izmus építésének azokat at állomásait, melyekből új erőt merítve új harcokra indult a felszabadulás óta eltelt évek­ben dolgozó népünk. Ezeknek a nagyszerű állomásoknak, fej­lődésünk mérföldköveinek év­fordulója mégis mindig bizo­nyos ünnepi hangulattal tölt e] bennünket. Jó emlékezni a győzelmekre, a sikerekre, hi­szen ezek erőnket, jövönkbe vetett szilárd hitünket bizonyít­ják és ugyanakkor szilárd cél­jainkat mutatják meg ismét és ismét. December 1-én ismét ez a sokszor visszatérő ünnepi han­gulat tölti el hazánk népét, amikor arra gondol, hogy a szörnyű háború, és a Horthy- rendszer keserves szenvedései­nek egyik legjellemzőbb sajá­tosságától, a jegyrendszertől is megszabadultunk. Most, decem­ber 1-én két éve annak, hogy Rákosi, elvtárs elmondta, hogy elérkeztünk népi demokráciánk fejlődésében ahhoz a ponthoz, melyben lehetővé vált a köz­szükségleti cikkek forgalma megkötésének megszüntetése, a jegyrendszer eltüntetése. Két éve még csak, hogy sza­badon vásárolhatunk mindent, amire szükségünk van, két éve annak, hogy semmiféle korlá­tozás nem szabja meg, hogy miből mennyit fogyaszthatunk, de ez a két év olyan szaka népünk történelmének, melyben az újabb lehetőségek nagy­szerű feltételeit teremtettük meg. Aiig pár hónapja, hogy né­pünk megismerkedett a maga választotta kormány új, nagy­szerű Programmjáva] és ez­alatt a pár hónap alatt élet- színvonalának napról napra le­mérhető emelkedésében láthat­ja, hogy fejlődésünk, előrehala­dásunk lendülete töretlen, né­pünk egyre újabb győzelmeket arat és e győzelmekből mind­inkább növeli erejét. A kormányprogramm nyilvá­nosságra hozatala óta számos olyan intézkedés történt, me­lyek nyomán újból és újból emlékezni kellett a két évvel ezelőtti eseményre, a jegyrend­szer megszüntetésére. Hogyne emlékeznénk erre a napra' most, a nagyszerű határozat születé­sének második évfordulóján! A kormányprogramm valóra-váltá- sa során kéiízben árleszállí­tást hajtottunk végre. Az árle­szállításokon túl az intézkedések egész sora mutatja annak az út­nak a szilárd, egyenes folytatá­sát, melynek bizonyos mértékig kezdetét jelentette az 1951 de­cember 1-i kormányhatározat a jegyrendszer megszüntetéséről. A dolgozó parasztság megszaba­dult múlt évi adóhátralékának egyrészétől, töröltük beadási hátralékát, elengedtük a kivetett kártérítéseket, csökkentettük a beadási kötelezettségeket, de so­káig lehetnie sorolni azokat a ha­tározatokat, rendeleteket, mely­nek alapján több pénz maradt a dolgozó parasztok zsebében, na­gyobb értékű a jövedelmük, töb­bet vásárolhatnak azokból a fo­gyasztási cikkekből, melyek for­galma véglegesen szabad lett két évvel ezelőtt és amelyekből azóta olyan mennyiséget termelünk, hogy egyre inkább kielégíti a dolgozók miniden igényét. A kormányprogramm szellemé­ben született határozatok egész sora szolgálja pártunk és kormá­nyunk legtöbb célkitűzéséi, ipari munkásságunk életszínvonalának emelését is. Nem részletezzük most ezeket a határozatokat, hi­szen nyilvánvaló, hogy amikor megnőtt a dolgozó parasztok ter­melési kedve, több állatot' tenyész­tenek és hizlalnak, több növényt, gabonát termelnek, több jut az ipari munkások asztalára és ol­csóbban jutnak a közszükségleti cikkekhez a gyárak, bányák, üze­mek dolgozói. Két évvel ezelőtt szüntettük meg a jegyrendsizert és tettük meg az eiső lépést tulajdonkép­pen azon az úton. hogy min­denki arnagi tehetségéhez mér­ten korlátlanul élvezze termelő- munkájának eredményét. Ezen az úton azóta: messze mentünk, nagy sikereket értünk el és most e sikerek birtokában az évforduló újabb győzelmek elérésére keli I hogy serkentsen bennünket. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Szombat reggelig már csak egy százalékkal vezettek a tatai szénmedence bányászai a dorogiak előtt A tatabányai és dorogi bá­nyászok párosversenyében ezen a héten nem javultak az ered­ményeik. A tatabányaiak ezen a héten egyetlen napon sem tel­jesítették tervüket és a muH hét elejétől — szombat regge­lig havi- tervtelijesítésük 106.2 százalékról 103.7 százalékra csökkent. A dorogiak keményen küzdenek, hogy versenytársu­kat utolérjék, de termelésük még mindig ingadozó. A hét során háromízben túlteljesítet­ték a napi tervet és így szom­bat reggelre a tatabányaiaknak mindössze egy százalék elő­nyük maradt. Pénteken egyik tröszt terme­lése sem érte ej a száz száza­lékot. Tatabányán 7, Dorogon pedig 6 aknaüzem tornyán gyulladt ki a vörös csillag. A tatabányai VIII-as akna 123.7 százalékos, Tokod-Al'táró 122.8 százalékos eredményt ért el. A tatabányaiak sokat panaszkod­nak vagonhiány miatt. Naponta 50—60 vagonnal többet rakhat­nának, ha ai MÁV folyamatosan biztosítaná a vasúti kocsikat. Több műszaki jellegű hiba és sok csillekarambot is akadályoz­ta ezen a héten a tatabányaiak termelését. A minisztertanács és a SZOT vándorzászlajáért folyó verseny­ben mindkét trösztnek javíta­nia kell munkáját, még szerve­zettebben, lendületesebben kell harcolni az éves terv teljesíté­séért. 115.6 százalékra teljesítet lék november havi tervüket a tatabányai VII-es akna bányászai A tatabányai VII-es akúa bányászai csütörtökön büszkén jelentették. hogy novemberi tervüket 115.6 százalékra telje­sítették és péntek reggelig 1304 tonna szenet adtak terven felül. A jó eredmény nemcsak a jó műszaki előkészítésnek, hanem a kollektíva lelkes munkájának is köszönhető. Lois Viktor csa­pata például 25-ig 183 száza­lékra, Csaszni Lajos csapata 189, Csipes Gusztáv csapata 196, Vidics János csapata 168. Mauer Dezső csapata 144 és Szeicz Béla Ferenc csapata havi ter­vét 150 százalékra teljesítette. Stock János már a második öt­éves terv február havi tervén, Bene József szintén a második ötéves tervén dolgozik. Boda Viktor 1955 május havi és Tar­ján Ferenc 1955 július havi ter­vének teljesítéséért harcol. Ezek a jó eredmények mind a bányászok lelkes, jó munkáját bizonyítják. Az akna vezetői és dolgozói azonban már felkészültek de­cemberi tervükre is és előre b'ztosítják a műszaki előfelté­teleket a jövőévi terv sikeres teljesítésére is. Uj munkahelye­ket készítenek elő. S hogy a fenntartást is rendesen, állan­dóan el tudják végezni, úgy szer­vezték meg a munkát, hogy a délelőttös és a délutános szak dolgozói szeneinek’, az é.ljeles műszak dolgozói pedig a fenn­tartást végzik. A szállítás meg­gyorsítása érdekében pedig egy villanyvitlát szereltek be, a jövő év elején újabb hármat szerelnek fel. A VII-es akna bányászai ép­pen úgy, mint a többi aknák dolgozói, kemény harcot folytat­nak, hogy a tatai és a dorogi szénmedence bányászainak munkaversenyében az elsők kö­zött járjanak. Az eddig elért eredményeik kemény helytállá­sukat bizonyítják. Az első nap boldog nyertesei mel gratuláltak társai, ök sem csalódtak. Kölcsönadott forint­jaik segítségével a régi, egész­ségtelen műhely helyett új, tá­gas, futódarukkal és a legmo­dernebb esztergapadokkal, fúró- és marógépekkel felszerelt gép­műhelyben dolgozhatnak. Szá­lai András szénmolnár, a tata­bányai cementgyár dolgozója 5000 forintot nyert. Gulyás Gyula, a tokocii Er­zsébet-akna dolgozója és Gai* ler János, a tatabányai IX-es akna éjjeliőre 100 forintos köt-* vényükért 25 ezer forintot kap­tak államunktól. A 47-es építőipari trösztben az első napon két dolgozónak kedvezett a szerencse. Szombat Márton művezető és Kolonics Mihály fizikai dolgozó 5—5 ezer forintot nyertek. Tát község dolgozó parasztjai szívügyüknek tekintik a beadás teljesítését Alig egy hónap van hátra az évi terv teljesítéséből. Decem­ber 31-én lejár az idei év és ezt a még hátralévő egy hóna­pot jól ki kell használni ahhoz, hogy ne lemaradással, hanem kiváló teljesítéssel zárjuk az évet. Jól tudják ezt a táti tanács­házán és még jobban tudják Tát község becsületes dolgozó pa­rasztjai. A község megyénkben eddig is jól teljesítette beadási kötelezettségét. Burgonyából ok­tóber 7-re, kukoricából és nap­raforgóból október 20-ra telje­sítette beadási kötelezettségét. Nemcsak, hogy teljesítette, ha­nem túl is teljesítette: kukoricá­ból 137 százalékra, burgonyából 105 százalékra, napraforgóból 103 százalékra. Ugyancsak jók az eredményei sertés-, vágómairhabeadásbam is. Sertésbeadását 103 százalék­ra, vágómarhabeadását ^.szá­zalékra teljesítette. Tejből 89, tojásból 88 százalékra teljesítet­te eddig beadási tervét. Tát község becsületes dolgozó parasztjai szívügyüknek tekintik a beadás teljesítését. Nem utol­sósorban a tanács szorgalma­zásának az eredményeit tükrözi vissza az évi tervteijésítés jó állása. November 27-én a századik bányászcsalád költözött be saját házába Pártunk és kormányunk mesz- Szemeno támogatásával segíti elő a bányászoknak saját csalá­di ház megszerzését, felépítését. A kertes családiházakhoz ingyen telket ad a bányászoknak, az építési anyagok árát, az építő­ipari szakmunkások bérét 20 év alatt kamatmentesen törleszthe­tik le a bányászok. A bányász sajátház építési­akció keretében ebben az évben 180 kertes családiház épült a dorogi szénmedencében. A ta­vasz beálltától nagy lelkesedés­sel indultak meg az építkezések. A bányászcsaládok, férj, fele­ség, a gyermekek, közeli roko­nok, barátok a földalatti mun­kahelyeken dolgozó pajtások együttesen segédkeztek az épí­tőanyag szállításánál, az alapo­zási és a falazási munkáknál, a tégla- és malterhordásnál. A trösztigazgatóság és a szénbá­nya vállalatok ingyenfuvarral segítették az épületanyagoknak a- parcellákra szállítását. Pilisen a bányászok magul termelték ki az epületkövet, « kavicsot, a homokot is. Doro­gon, Annavölgvön, Csolnokon, Tokodon és Pilisen valóságos kertes bányászlakónegyedek nőttek ki a földből. Már 170 bányászcsaládiház van tető alatt, tíz további háznak már felhúzták a téglafalát. A bányász sajátház építési Programm keretében felépült két szoba-konyhás, verandás, kamra és külön mosdóhelyiség­gel ellátott kertes családiházba elsőnek Konfár János és Fehér István tokodi bányász költözött be még április 3-án. Azóta to­vábbi 97, november 27-én pe­dig a századik bányászcsalád költözött be új, saját családi otthonába. A századik boldog háztulajdonos Mécs József vá­jár a Tokod-Erzsébet-akna dol­gozója. További 70 házon a külső és belső szerelési munkák folynak. A koruisBiivprogramiul végrehajtásának é!liarco§ai Hetek óta élenjár a komárom­megyei szénbányák versenyében a tatabányai VIII-as akna. Az akna bányászkot ektívája meg­értette, hogy a kormátnypro- gramm valóraváltásához többek között több szénre is szükség van. A bányászok nagyrésze rendszeresen túlteljesíti tervét. A tervüket messze túlteljesítő bányászok között is a legjobbak között halad Kreisz Ferenc vá­jár. Évi tervét 134.2 százalékra teljesítette, tehát egy hónap alatt több mint másfél hó­nap előirányzatát termelte. November 7-e tiszteletére az oroszlányi 72-es számú Népbolt dolgozói tisztasági versenyre hívták megyénk népboltjainak dolgozóit. A versenyben azóta is élenjár a 72-es bolt. Nemcsak tisztaság, hanem figyelmes ki­szolgálás, udvarias bánásmód is jellemzi a bot dolgozóinak munkáját, elsősorban Szarvas Béla elvtársnak példáját követ­ve a dolgozók pon os kielé­gítésével harcolnak a kormány- programm megvalósításáért. Komárom és Bicske között vasúton utazó dolgozók szinte valamennyien ismerik Nagy La­jos jegykeze'őt. A komáromi vasútállomás dolgozója, de mint állandó utazó jegykezelő száz és száz do'gozóval beszél naponta. A vena on utazó dolgozók sze­retik, mert mindig szívélyes, kedves hozzájuk és szinte min­denkihez van egy-két kedves szava, ami után jobban megy nappal a munka és édesebb mun­ka után a pihenés. Joggal érde­melte ki az utazóközönség sze- retete mellett • sztahanovista címed s. A MAVAUT Autóbusz Közle­kedési Vál alat tatabányai igaz­gatóságának területén dolgozik Makiári Géza gépkocsivezető. A legnehezebb területen végzi fel­adatát. Tatabányán a helyi já­ratban vesz részt kocsijával. An­nak ellenére, hogy Tatabányán nehéz az utazóközönség kedvé­re dolgozni a MÁVAUT dolgo­zóinak, Makiári elvtárs munká­jával. maga artásáva! mindig elégedettek az utasok. Kocsiját évek óta balesetmentesen vezeti, gondosan ápolja és éppen ezért soha nem kell műszaki hib*. miatt kiállnia a forgalomból. Az Első Békekölcsön ötödik sorsolásának eredményeképpen Komárom megyében a kisebb összegeket nyerőkön kívül hét munkáscsaládnak kedvezett a szerencse, Dudás István, az oroszlányi XVIII-as akna bá­nyásza reggel tudta meg a nagy örömhírt, hogy az 1374-es sorozatú 399-es számú kötvé­nyével 25.000 forintot nyert. John Tamásnak, a tatabányai cementgyár lakatosának — aki tízezer forintot nyert — öröm-

Next

/
Thumbnails
Contents