Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1953. július (8. évfolyam, 52-60. szám)

1953-07-01 / 52. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Megyei Könyvtár* TATABÁNYA il 1 : ' , '•. j * KOMÁROM M EG Y E l PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA J VIII. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM, Ara 50 «Her 1953 JÜLIUS 1. Élet9 kény ér9 béke! Aratunk. Úgy száll végig ez a szó hazánk felett, mint gazdag remények megvalósulását hirdető híradás. Mennyi rnin- dent rejt magában ez az egy szót Benne cseng egy egész esz­tendő reményteli várakozása, kimondhatatlan öröm, boldog re­ménykedés és féltő aggódás a kenyérért, az életért. Hiszen ez az egy szó takarja a kérdést, hogy bő-e a termés, azt, hegy sí- kerül-e a legkisebb szemveszteséggel betakarítani népünk kenye­rét, nem teszi-e tönkre az életet jég, vihar, vagy tűz, lesz-e elég munkáskéz a gyors betakarításhoz, nem támad-e aljas eszközök­kel népünk kenyere ellen az ellenség? Fehér, vagy barna, bú, vagy kevés lesz-e a kenyér a jövő esztendőben? Mennyi kérdés, mennyi válaszra váró féltő aggodalom és ctz aggódás mögött milyen boldog reménykedés! Egy egész nemzet, hazánk egész népe ezekkel a kérdésekkel tekintetében, szavában fordul ma dolgozó parasztságunk felé. Ezt kérdezik a városok, gyárak és bányáik dolgozói a termelőszövetkezetek tagjaitól, ál­lami gazdaságok és gépállomások dolgozóitól, az egyénileg dol­gozó parasztoktól. Ezeket a kérdéseket teszik fel a dorogi, tata­bányai,. oroszlányi bányászok, az esztergomi, almásfüzitői. ko­máromi és tatai ipari üzemek dolgozói és ezekre a kérdésekre várják, lesik napról napra a választ adó híreket. Amikor egy-egy aratógép, kombájn, vagy kaszával arató dolgozó paraszt az érett gabonatáblán munkához áll, ezekre a kérdésekre mondja ki a válasz első betűit. Nincs ma hazáinkban ember, aki számára közömbös lenne, hogy szólnak a feleletek e kérdésekre. Éppen ezért a válasz, az aratás nem a földeken kezdődik. Meg kell kezdeni a szövegezését jóved előbb a gépállo­másokon, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és tanácsok irodáiban, az egyénileg dolgozó parasztok portáján. Pontos tervet kell készíteni. A koppánymonostori Dózsa tsz tervéi sokan ismerik már megyénkben. Részletes, minden legki­sebb körülményre kiterjedő, féltő gondossággal készült ez a terv. Pontosan meghatározza, hol, mennyit arainak géppel, ki, milyen terület kézi aratásáért felelős, hova hordják, mikor kezdik csé­pelni egy-egy tábla termését. Hasonlóan gondos terv biztosítja a zavartalan aratást az újpusztai állami gazdaságban is. Elké­szítette már a betakarítás tervét Valkó Vince kocsi 16 holdas dolgozó paraszt is, aki felmérte családja erejét, napról napra figyeli az élet érését és készen áll az egész család a munka azonnali megkezdésére és a tervszerinti gyors befejezésére. Számtalan becsületes dolgozó példája bizonyítja, hogy a gyors aratás első fontos feltétele a körültekintően, gondosan készített terv. Minden munkaeszköz, minden aratógép, vagy kombájn leg- kisebb kiesése is érzékeny veszteségeket okozhat. Népünk ellen követ él bűnt az, aki nem lesz meg mindent ma azért, hogy az aratásban részvevő gépek zavartalanul végezhessék munkájukat a betakarítás első percétől a végéig. Mindent megtettek ennek érdekében a bajnai és szőnyi gépállomás dolgozói, de nem gon­doskodtak a gépek zavartalan munkájáról a kömlödi gépállomás vezetői, dolgozói. A kenyérgabona aratásának teljes megkezdé­séig alig pár nap van hátra. Gépállomásaink, állami gazdasá­gaink vezetői ezekben a napokban ismét nézzék át a gépeket és az árpaaratás tapasztalatai alapján azonnal javítsák ki az elő­forduló hibákat, készítsenek tartalékot a leggyakrabban eltörő, megrongálódó alkatrészekből. Ilyen gondoskodás eredménye Cze- fernek István és Zsédely Gáspár vasdinnyepusztai traktorosok 57—60 holdas árpa aratási eredménye, Kosár Ferenc szőnyi trak­toros hasonlóan jó teljesítménye. Minden perc késés következménye mázsákban mérhető. Fel­tétlenül fontos tehát, hogy minden község tanácsa óráról órára lássa, hogy melyik dűlőben kinek kell azonnal megkezdeni az aratást. Csak a mezőgazdasági 'állandó bizottságok tagjainak ak­tivizálásával, aktíva- és dűlöfelelősi hálózol kiépítésével, állandó figyelőszolgálat létesítésével oldható ez meg. A nagyigmánái tanács helyesen látja és teljesíti ezt a fontos feladatot. Elsősor­ban a tanács és az állandóbizottság tagjai végeztek az árpa aratásával és így állandóan figyelemmel kísérhetik a határt, ji- gyelm.eztetik az étet érési fokára dolgozó paraszttársaikat. Sok helyen kísért még a múlt átkos szokása. Nem egy dol­gozó paraszt mondja még, hogy tudja ö, mi a kötelessége, apja és nagyapja mellett tanulta, hogy hogyan, mikor kell aratni. Ezek a dolgozó parasztok elfeledkeznek arról, hogy apjuk és nagyapjuk mellett mennyit éheztek, hogy akkor még szembe ál­lította az uralkodórendszer a dolgozó parasztot az ipari mun­kássággal, azzal az osztállyal, melytől, melynek pártjától ma a legtöbb, legtestvéribb segítséget kapja dolgozó parasztságunk. Ezért a segítségért csak jó munkái, lelkiismeretes kötelességtei- jesítést vár népünk. Álljanak ott népnevelőink, napról napra a dolgozó parasztok melleit és felvilágosító, nevelő munkájukkal segítsenek abban, hogy bővebb, fehérebb legyen a kenyér, szem- veszteség nélkül folyjon az aratás, még szorosabb legyen ipari munkásságunk és dolgozó parasztságunk szocializmust építő, békét védő szövetsége. Nem lehet ma falun, termelőszövetkezetben, állami gazdaság­ban épkézláb ember, aki kivonja magát a munkából. A szent- györgypusztai Dózsa, a grébicspusztai Uj Elet termelőszövetkeze­tek, Harcsa István dunaalmási és Katona János szénái dolgozó parasztok aratási terve szerint a szövetkezet minden tagja — függetlenül beosztásától és a család minden munkaképes tagja aratni fog. Csak így lehetséges a gazdag termés határidő előtti, a lehető legkisebb szemveszteséggel való betakarítása. Aki ara­tás közben kényelmet vagy a munka alól más beosztásra való hivatkozással kibúvót keres, nem érdemli meg a közösség meg­becsülését, megbocsáthatatlan bűnt követ el azok ellen a milliók ellen, akik az aratást végző dolgozó parasztok jelé fordulnak ma boldog reménységgel, bizakodással. Az életért, á kenyérért, a békéért folyik a harc, a földeken. Az ellenség éppen ezt sajnálja, ezt fájlalja, ezt akarja elvenni népünktől. A kenyeret, az életet, a békét. Most minden erejét összeszedve támadni fog. A kulákok megpróbálják szabotálni az aratást. Nem riadnak vissza — a múltból számos példa bizo­nyítja — beérett táblák, keresztsorok, vagy osztagok felgyujtásá- tól. Akinek szent a kenyér, aki boldogan akar élni, akinek életet jelent a béke — és ma nincs hazánkban becsületes ember, akinek ne ezt jelentené — legyen az aratás ideje alatt százszor éberebb mint máskor, könyörtelenebb, keményebb az ellenséggel szemben, mini bármikor, legyen népünk kenyere, élete, békéje megvédé­sének legbátrabb harcosa. Ez lesz a legszebb, legméltóbb válasz, amit dolgozó paraszt­ságunk ma adhat népünk millióinak kérdéseire. Nem csak akarjuk a békét — harcolunk is érte! Makhdoom Mohiuddin, a Béke-Világ fanács indiai tagja beszélt a tatabányai béke-nagygyűlésen volt a felvonulás; a nemzetiszínü, vörös és a békét hirdető vL lágoskék zászlók er. deje, a rengeteg vi­rág — a virágból ki­rakott „Béke" felirat, a Béke-Világtanács tagjait éltető, a bu. dapesti felhívás vég­rehajtását hirdető és a békegalambot áb­rázoló táblák sokasá. ga, a békéről szelő zeneszámok és éne­kek, mosolygó arcok, a sok gömbölyű ar­cú, villogószemű, ne­vető gyerek, mindez együtt a megtestesült béke. Még ennél is több. Tüntetés a bé. ke mellett, az építés, a jólét mellett, tűn. tetés a háború ellen, a nyomor, a véron­tás ellen. Vendégeit köszön­tötte Tatabánya la. kossága: India kül­dötteit. A Béke-Vi- lágtanács tagjai: Makhdoom Mohiud- dínj a haiderabadi bányászszakszerve­zet elnöke, A. R. Reddy, az indiai parasziszövetség fő­titkára jöttek el hozzánk. Őket kö. szöntötte az első tapsvihar, amikor az emelvényre léplek. Soka még ekkora tömeg, ennyi ember nem ünnepelt együtt Tatabányán. Ezt ír. tűk április 4-én és május 1-én is — és most is így igaz. Ko­rántsem csak a la. kosság létszámbeli növekedését bizonyít­ja, hogy békekar. cunk egy-egy szaka, szát minden alkalom­mal az előbbinél nagyobb tömeg ün­nepli: a dolgozók harcossága, lelkese, dése, egysége, béke­szere ete növekedésé­nek félreérthetetlen bizonyítéka ez, Csodálatosan szép A sz Az ünnepi nagygyűlést Terik Béla elvtárs, a városi békébe zottság tagja nyitotta nieg. — Tatabánya dolgozó népé­nek szíve együtt dobogott az egész világ minden békét óhajtó emberének szívével és feszült fi. gyelemmel várta a Béke.Világ- tanács ülésének minden megnyi­latkozását. A Béke-Világtanács budapesti ülésének felhívása is* mét megerősíti azt a szilárd meggyőződésünket, hogy a béke ügye a mi kezünkbe, az egyszerű emberek százmillióinak kezébe van letéve. A város bányászai nevében Aranyos József sztahanovista bányász köszöntötte a vendége, ■két. — Nagy megtiszteltetés, hogy városunkba is ellátogattak a Béke-Világtanács tagjai. Mi ígérjük, hogy sokezer tonna szénnel erősítjük majd a békét. Tudjuk, hogy a békét nem elég óhajtani és ennek megfelelően cselekszünk. Aranyos elvtárs egy rézből készült bányászlámpát ajándé. kozott Makhdoom Mohiuddin- nak. A külüzemek dolgozói nevé­ben Mayer Károly elvtárs, Kos- suth-díjas sztahanovista cement, égető üdvözölte a vendégeket és egy díszes dobozt nyújtott át. Az asszonyok nevében Rózsa Ferencné biztosította a béke élenjáró harcosait: Tatabányai asszonyaira számíthatnak a béke­harcban. A város dolgozó pa­rasztja; nevében Varga György elvtárs beszélt: — Mi szeretjük a rengő búza­táblát, az aranyló vetést, mi sem alkarjuk, hogy földjeinket tankok szántsák, hogy bombák szakít­sák. Ezért harcolunk minden erőnkkel, minden tudásunkkal a békéért. Az üzemek dolgozóinak kül­döttei ajándékokkal halmozták el a vendégeket, majd a dobszó. na felvonuló úttörők üdvözölték őket, majd virágokkal halmoz, ták el az elnökség tagjait. Hata!mas taps közben Makh­doom Mohiuddin á'it a mikro­fon elé. Tárgyalásokkal és megegyezéssel biztosítani lehet a békét — Bányász elvtársak, béke­harcosok, asszonyok, fiatalok! Először is köszönöm az indiai békedelegáció nevében a meleg fogadtatást. Magyarország a Béke-Világtanács megrendezésé­vel hozzájárul a béke védelmé­hez. A tanácskozáson több mint 300 ember vett részt, 60 ország, kapitalista és szocialista, gyar­mati és félgyarmati, kis- és nagy országok küldöttei, de valamennyien egyet értet­tünk abban, hogy nem sza­bad egy új háborúnak ki­törnie és hogy tárgyalások­kal és megegyzéssel bizto­sítani lehet a békét. „Tárgyalásokat és megegye­zést” — ez volt a jelszó. A koreai fegyverszüneti tárgyalá­sok meggyőztek bennünket ar­ról, hogy ez lehetséges. A koreai fegyverszüneti tár­gyalások is a mi békeharcunk eredményei. Li Szín Man most igyekszik a megegyezést meg­gátolni, de mi reméljük, hogy' ez nem fog neki sikerülni és a megegyezés létrejön. Amikor az én fiamat védem - védem a magyar gyerekeket is Nagyon megszerettük Magyar- országot. Mi nem vagyunk itt idegenek. Magyarország most gazdag aratás előtt áll, gyö­nyörű a termés. Budapest is nagyon gyönyörű, a magyar nép nagyszerű nép. denütt baráti mosollyal fogad­tak bennünket. Mindenütt mo­solyogtak és mi is mosolyog­tunk. A mosolyt az önök arcára a szocialista társadalom adta. Sehol a kapitalista országokban nem láttunk ennyi mosolyt. Mi nem ismerjük a magyar nyel­vet, mégis sok emberrel beszél­gettünk. A nemzetközi nyelv: a mosoly és a szeretet. Levelet írtam a fiamnak: ezt írtam: „Fiam nem veszítlek el. Ebben az országban ezer és ezer olyan fiú van mint te­vagy”. Az anyák is ugyanolya­nok, mint nálunk, a mi testvé­reink is. olyanok, mint az önö­ké. A mi nagyanyáink is olya­nok, mint az önöké. Amikor ne­kem meg kell védenem az én fiamat, testvéremet, anyámat, akkor a magyar gyerekeket, testvéreket, anyákat és nagy­anyákat is meg keli védenem. Az indiai munkások egységesen szállnak szembe az imperialistákkal Csak szabad országban élő, csak szabad nép építhet ilyen társadalmat! Láttuk a gyárakat, láttunk ter­melőszövetkezeteket. Sokfelé jár­tunk, de nem találtunk sehol semmit, ami a háborúra való készülődést mutatná, itt min­Szeretnék egyet-tnást mon­dani a mi országunkról is. In­dia — mint tudják — nem sza­bad. A parasztokat kizsákmányol­ják a földesurak, a munkásokat a kapitalisták és az egész ncpet a külföldi imperialisták. A mi gazdasági viszonyaink nagyon rosszak. Országunk nagyon gaz­dag ország, népünk mégis na­gyon szegény. Az embereknek nincs mit enni. A gyárakból és bányákból a munkások ezreit bocsátják el. A lakosság 95 szá­zaléka analfabéta. Minden 100 gyerek közül 20 egyéves kora előtt meghal. És nagyon sok anya meghal szülés közben. A bérek nagyon alacsonyak, a-i élet szinte kibírhatatlan. Mielőtt eljöttem ide,, sztrájkra készültek a bányászok és tudják miért?. Makhdoom Mohiuddin beszél Tatabánya dolgozó néphez. Hogy — magyar pénzre átszá­mítva — 1 forint helyett két fo­rintot kapjanak. A nyomor egye­síti a munkásokat. Egyre egy­ségesebben szálinak szembe az imperialista háborús uszítókkal, A béke erői nagyobbak Együtt a világ beketábpr.ával, a Szovjetunió vezetésével na­ponta újabb és újabb eredmé­nyekért szállunk harcba. Ázsia minden elnyomott országában forradalom van. Len*n azt mond,* ta: Ha a Szovjetunió, Kína és India egyesül, ez az imperializ­mus végét jelenti. Es ml re­méljük, hogy nincs messze az a nap, amikor a szabad Indiából köszönthetjük önöket. Szeretném önöket valamiről biztosítani: Ma már a béke erői az erősebbek. És ha valaha az imperialisták háborút kezdenének a Szov- jetnió és a népi demokrá­ciák ellen, India népe önök­kel tart és küzdeni fog a végső győzelemig! Makhdoom Mohiuddin beszédét hatalmas tapsviharral fogadta Tatabánya dolgozó népe. Perce­kig tartott az ütemes taps és a felkilátások: „Éljen India né­pe!” „Éljen a béke!” „Békét akarunk!” „Harcolunk a béké­ért!” Befejezésül felolvasta Tenk elvtárs az üzemek nagygyűlés­hez küldött táviratait. A X-es akna dolgozói többek között kö­zölték táviratukban, hogy júniusi eddig esedékes tervüket 1Ó1.6 szá­zalékra teljesítették. Csütörtök délelőtti tervüket 120 százalékra, Ferenczi Károly DISZ-brigádja 222 százalékot, Nagy' József DISZ-brigádja 200 százalékot, Szabó Antal, a „péntek-moz­galom” kezdeményezője 180 szá­zalékot ért el. Az akna dolgozói megígérték, hogy júniusi tervü­ket 27-én befejezik. A XIV-es akna táviratában 106 százalékos havi tervteljesítésről számolt be. A nagygyűlést kultúrműsor követte. Zzufolásig megtelt a vásártér. Hatalnvis tömeg hallgatta végig a Az anyák magukkal hozták gyermekeiket is: értük, elsősorban ér- Béke-ViJágtanács tagjainak beszámolóját. akarják a békét.

Next

/
Thumbnails
Contents