Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1953. június (8. évfolyam, 44-51. szám)

1953-06-03 / 44. szám

KOMÁROMMEG Y EI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl Dolgozók Lapja I A KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA | A békéért harcoló, szocializmust építő magyar népet nagy megtiszteltetés érte, amikor a Béke-Világtanács irodája úgy dön­tött, hogy a Béke-Világtanács következő ülését Budapesten tartja. Mint hazánk valamennyi dolgozója!, megyénk dolgozói is örömmel vették tudomásul a Béke-Világtanács budapesti ülésének hírét. A békemozgalomnak ez a vezérkara 1950-ben Varsóban, a második Béke-Világkongresszuson alakult s azóta állandóan az a törekvés fűti, hogy sikerre vigye a népmilliók békeakaratát a háborús uszítókkal szemben. A Béke-Világtanács egy-egy ülésszakán hozott határozatok mindannyiszor lelkes vissz­hangra találtak a népek körében s e határozatok nyomán nőtt, erősödött a békevilágmozgalom. Nyó'.százmillió aláírás az atom­bomba betiltását követelő stockholmi1 ieihíváerai, 600 millió aláírás az öthatalmi békeegyezményt követelő berlini felhívásra — annak bizonyítéka, ho"v e határozatok a népek szívéből nőttek ki, a né­pek érdekeit fejezik ki s ezért állnak ki megvalósításuk mellett százmilliók; Az aláírásgyűjtések alkalmával megmutatkozott a magyar nép egysége is, mert a mintegy hétmillió aláírás, amely egy-egy felhívásra összegyűlt, ékesen kifejezte népünk békeaikara- tát. A jelenlegi ülésszakon Ss olyan kérdésekről tárgyalnak majd, amely valamennyiünk legfőbb óhaja: a koreai háború befejezése s az öthataimi békeegyezmény megvalósítása. A világ népeinek legégetőbb kérdése a béke biztosítása. Az egyszerű emberek százmilliói az egész földkerekségen békét akar­nak. Százmilliók agyába hatolt be Iija Erenburg mondása: „A há­ború nem földrengés és nem számum, a háborút emberek csinál­ják és az emberek meg is tudják akadályozni.” A hadianyaggyárosok — az emberiség maroknyi csoportja — akarjak a háborút kirobbantani. A második világháború vám- szedői 52 milliárd dollár hasznot vágtak zsebre, ezer dollárt ke­restek egy halotton. A legnagyobb hasznot ma is a hadiszállítások adják. Ezért mondotta Rákosi elvtárs a budapesti választási nagy­gyűlésen: ,A háborúk, benne a hidegháború is a hadiszállítók, a halálgyárosok számára valóságos aranyesőt jelentenek, A koreai háborút követő két év alatt a legfontosabb 100 amerikai nagy- vállalat 44 milliárd dollár értékű katonai megrendelést kapott... Ezekurán érthető — tette hozzá Rákosi eivtárs — hogy a Szovjet­unió komoly békelépéseire a newyorki tőzsdén két nap alatt hat- milliárd dollárral esett a részvények értéke. Az amerikai tőkés lapok valóságos „békepánikról” írtak.'' A második világháborúban alapvetően megváltoztak a nem­zetközi erőviszonyok, megnőtt és hatalmasan kiszélesedett a béke erőinek tábora. A Szouejtunió, a béketábor vezetője mellé sorakoz­nak a 475 millió lakosságú Kína, a népi demokratikus országok, a Német Demokratikus Köztársaság, azok az országok, amelyek békés építömunkát folytatnak. A Szovjetunióvá! és a népi demokratikus országokkal együtt harcolnak a ‘békéért ai kapitalista és gyarmati országok dolgozói is. A megváltozott nemzetközi helyzet következménye, hogy még az imperialista nagyhatalmak vezetői is megváltoztatták hangju­kat. Ez a magyarázata annak, hogy az Egyesült Államok elnöke, Eisenhower is kénytelen volt békeszólamokat hangoztatni. A nemzetközi események azonban azt bizonyítják, hogy az angol­amerikai tömb államainak vezetői mást mondanak és mást tesz­nek. A Béke-Világtanács június 15-i budapesti ülése segíti majd a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvéseket és az egyes országok dolgozóinak a nemzeti függetlenségért folyó har­cát. A magyar nép nagy örömmel és lelkesedéssel készül a földkerek­ség legjobbjainak, a népek legelső békeharcosainak fogadására. Olyan szeretettel várjuk őket, amilyennel családtagokat, jóbará­tokat vár az ember. Üzemünk dolgozói a terv teljesítésére tettek felajánlásokat a tanácskozás tiszteletére. A Nyergesújfalui Tégla­gyár dolgozói a Béke-Világtanács megkezdéséig, június 15-ig be­fejezik félévi tervüket és június 30-ig 860.000 nyerstéglát adnak terven felül. Szilágyi István tokodaltárói vasbetonszerelő félévi tervét június 10-ig 220 százalékra teljesíti és versenyre hívja a megyében dolgozó összes vasbetonszerelőket. A tatabányai X-es akna dolgozói lelkeshangú röpgyülésen csatlakoztak a megyei békehizotíság felhívásához és versenyre hívták megyénk vala­mennyi bányaüzemét. Dolgozó parasztságunk sem marad el a bá­nyák, s az ipari üzemek munkásai mögött. Pilismarót dolgozó pa­rasztja? lelkes gazdagyűlésen csatlakoztak Sirok község felhívá­sához, versenyre hívták megyénk valamennyi községét. Számos egyénileg dolgozó paraszt kötött békevédelmi szerződést. Nagyon örültek dolgozó parasztjaink annak, hogy ai békevédelmi szerző­désben írásban juttatják el a béketettekről szóló hírt ai BéKe-Világ- tanács tagjaihoz. Ünnepi készülődéseinket teljessé teszi, hogy a Béke-Világ­tanács budapesti ülésén megyénk dolgozóit küldöttség képviseli. Ezek a dolgozók tolmácsolják a dolgozók harcos elszántságát a béke megvédésére s utána ‘közvetlenül is be fognak számolni me­gyénk békeszerető népe előtt a Budapesten lefolyt tanácskozások­ról, a hozott határozatokról, a világbékemozgalom egy-egy kiváló vezetőjével folytatott beszélgetésükről. Békevédelmi bizottságainkra az a megtisztelő feladat vár, hogy a dolgozókat érdeklő nemzetközi kérdésekre békekisgyűléseken. egyént elbeszélgetések során választ adjanak. Az elmúlt hetek hatalmas munkalendületét és politikai akti­vitását használják fei és fokozzák tovább békebizottságaink, hogy ország-világ előtt ismételten bebizonyosodjék a magyar nép tör­hetetlen készsége a béke kivívására, megőrzésére. Az üzemek a második negyedévi terv túlteljesítésével, a falvak dolgozói a be­gyűjtés sikerreviteléve! és a termésbetakarításra vaíó felkészülés­sel, megyénk lakossága fokozott aktivitással, személyszerinti ké­szülődéssel várja a Béke-Világtanács budapesti ülésszakát. Ezzel tesszük a legnagyobb szolgálatot hazánknak, mint a béke bás­tyájának erősítése, a világot átjogó békemozgalom legyőzhetetlen- tégé érdekében. BÉKEVERSENNYEL A SZÉNTERMELÉS EMELÉSÉÉRT Az első győzelem Amikor május 24-én a tatabányai bányász ifjúsági tanácskozá­son Szabó Antal, a X-es akna ifjúmun­kás vájára megfo­gadta, hogy ő ezen­túl mindig egy nap­pal előbb, már pén­teken beféjezi az egész heti tervét, nem gondolta, hogy országos mozgalmat indított útjára. Je­lentőségét csak ak- kor mérte fel igazán, amikor a Szabad Nép, a Szabad Ijjú- súg és a rádió az ország különböző szénmedencéje fiataljainak csatlako­zásáról adtak hírt. Különösen meglepte, a három évvel ez­előtt. zalamegyei parasztfiából lett bá­nyász, Vörös Jó­zsefnek, a dudari bá­nya tizenegytagú brigádja vezetőjének levele, amit csütör­tökön, műszak kez­dés előtt kapott kéz­hez. Pajtásával, Sans Ferenccel együtt csil­logó szemmel lépett a szállítókasba, s le­felé menet meg­egyeztek abban, hogy minden körülmények között még aznap befejezik a heti ter­vet. Jóval több. mint 100 méter hosszú az a folyosó, melynek végén a két fiatal dolgozik. Az üzem­vezetőség nem gon­doskodott ventillátor­ról, s emiatt különö­sen lövés után nehéz a levegő. A két fiatal azonban hétfőtől kezdve sokszor em­berfeletti munkát vé­gezve küzdött az ígé­ret oalóraváltásáért. Nemcsak a füst tölti meg levegőjárat hiá­nyában a munkahe­lyet, dé a bokáig érő víz is gátolja egyen­letes munkájukat, amit még a rendkí­vül kemény karós szén jövesztése is ne­hezít. Gyakran meg­áll a fúrószár a kő­kemény sziklafalban. Kettőjük 16 csil­lés előirányzatával szemben a műszak első felében, este hat óráig 18 szénnel teli csille várt elszállí­tásra Szabó Antal munkahelyén. A szál­lítás azonban állt az egész bányában. Hat órakor tudták meg, hogy a külszíni füg­gő sínpályáról há­rom függesztő le­esett a sínről, s etniaii áll az egész szállítás. Több mint egy órát vártak üres­re Szabó Antalék is. Közben fúrtak, rob­bantottak, egyenget­ték az ácsolatokat és a főtét, készletet csi­náltak. Hatalmas iram kezdődött 8 óra tájban, amikor újból üreset kaptak, de a heti tervből még hát­ralevő 23 csillét már nem tudták megrak­ni. A műszak hátra­levő két órájában még 12 csille szenet küldtek felszínre. A csütörtök esti hő­sies munka ered­ményeképpen, más­nap, pénteken dél­után a műszak első órájában megszüle­tett az első ragyogó győzelem. Három óra után néhány perccel a heti terv utolsó csille szenét is kitol­ták a föszállítóvá- gatra, ahonnét rövi­desen a felszínre ke­rült a jóminőségü szén. ■k Pénteken délután, alig két órával az­után, hogy Szabó Antal befejezte heti tervét, üzenet érke­zett a dudari szén­bánya tizenegy tagú brigádja vezetőjétől, Vörös Józseftől, hogy befejezte heti tervét. A két párosverseny­ben átló brigád most még nagyobb lelke­sedéssel küzd, hogy leszorítsa a heti terv teljesítésének határ­idejét. A Lévárdy-féle fejtés-rendszerrel 50-ről 110-re emelték a fejteljesítményt a csolnoki ll-es aknán A csolnoki szénbánya fl-es ak­naüzeméiben ez év első negye­dében új meredekdölésű szén­telepet tártak fel. A 30 fokos dülésű szénteiep gazdaságos, gyors leművelésére Lévárdy Fe­renc, a Munka Vöröszászló Ér­demrendjével kitüntetett sztaha­novista főmérnök új fejtési rend­szert dolgozott ki. Az új fejtési rendszer teljesen kiküszöböli a nyolcórás munkaidő nagyobb részét kitöltő lapátolás és szál­lítási folyamatot. A két kísérleti munkahelyen az új fejtési rendszer alkal­mazásával megkétszerező­dött az egy főre eső szén- termelés mennyisége. Májusban az új fejtési rend­szert szélesebb területen vezet­ték be. A párhuzamosan haladó csapásvágatokat a művelésre előkészített szénteiepet 22 méter dőlés hosszban, hat óra alatt fúr­ta át ai szovjet feitöréses fúrógép. A 80 centiméter átmérőjű, hen­geralakú iefolyólyukat lemezcsö­vekkel bélelték ki, hogy a 30 fo­kos lejtési lemezhengerben a szén minden mechanikai be­avatkozás nélkül súlyától hajt­va folyhasson le a cső alsó vé­gén kiképzett garatrai és onnan a csillébe. A négy méter széles és két méter magas fejtésen május 26-án indultak meg. A herma- dónként két-két fővel telepí­tett Szabó-brigád az első 24 órában 85, a második napon 91, a harmadik napon már 98 ^csille szenet adott az újrendszerű fej­tésből. A három nap összesített eredménye alapján 110 métermázsás fejenkénti és mííszakonkénti termelést értek el az új fejtésmóddal, az eddig alkalmazott fejtés­módok 50 mázsás fejteljesít­ményével szemben. A széntelepben további új fej­téseket képeznek ki. Az új fej­tésrendszer mind szélesebb te­rületen való alkalmazása jelen­tősen hozzásegíti a csolnoki bá­nyászokat a fokozódó követel­mények teljesítéséhez. Kedves Lengyel elvtársi Nemrégen, május 17-én szavaztunk mindannyian az ötéves tervre, gyermekeink boldog jövőjére. Lengyel elvtárs is szavazott. Az azóta eltelt idő azonban azt mutatja, hogy nem váltjuk tettekre adott szavunkat. Csak egyik legfontosabb problémáról, az üres- csille hiányról írok. Nemrégen Zakariás Zsigmonddal, az I-es akna felvigyázójával beszélgettem, aki elmondta, hogy ha a fa* teleptől több faanyagot kérnek, arra hivatkoznak, hogy először küldjék ki a fakocsikat a bányából, mert nekik nincs. Mindketten körülnéztünk a dorogi altáró udvarán, hogy mi felel meg a való­ságnak. Az eredmény igen meglepő volt. Megszámoltuk az udva­ron heverő fakocsikat és csilléket. Mindet meg sem nézhettük, mert autóbusszal járok és nem akartam lekésni, így csak azokat mondom el, amiket láttunk. Találtunk 48 darab rossz fakocsit. 246 rossz csillét, 31 jó csiliét félretéve, mert valamivel alacso­nyabbak az új csiliéknél. Igazgató Elvtársi Az I-es akna teljesíti a tervét, de a Il-es, a X-es és a XII-es aknák nem ritka esetben az ürescsiile-hiány miatt nem tudják kiadni előirányzatukat. A lemaradást pótolni nagyon nehéz. Amit kitermelhetünk ma, ne hagyjuk holnapra. Az a 277 csille már régen ott hever és nemcsak termeléskiesést okoz, hanem a népvagyon pazarlását is jelenti. Ez pedig megengedhe­tetlen. Igazgató elvtársnak módjában ált intézkedni, hogy a Bányagépgyártó és Javító Vállalat a rossz csilléket azonnal ja­vítsa ki. Dgylátszik, hogy a javítóüzem szívesebben gyárt új csilléket, mint a régieket javítja. A csillék ott hevernek a tröszt irodája mögött. Az ablakból látni lehet. A dorogi altáró és a szénosztályozó olyan képet mutat, mint amelyik háznak nincs gazdája. Rendetlenség mindenfelé. Minél előbb ki kell javítani a kijavítandó csilléket, a javíthatatlanokat pedig újra öntjük, hogy minden jó csillével épülő szocialista hazánk pilléreit erősítsük, acélozzuk meg. Havas Endre Csolnok, I-es akna A tatabányai XV-ös akna a szénbányászati tniszt egyik leg­nagyobb nyomású bányája. Rengeteg faanyagot használnak fel a biztosításához. Felhasználási előirányzatukat ez évben február­tól kezdve minden hónapban többszáz köbméter fával túllépték, s ezzel nagymennyiségű fát vontak el népgazdaságunk más iparágai elől. A XV-ös akna dolgozóinak a második negyedévre tett fel­ajánlásában nem szerepel az anyagtakarékosság. Ez a feladat tel­jesen háttérbe szorult az üzemben. A vezetők és a dolgozók figyel­me csak a mennyiségi terv teljesítésére irányul és elhanyagolják az anyagtakarékosságot. Az elmúlt évben nagymennyiségű fát takarítottak meg a bányában azzal, hogy a fövágatok egy részét betonkockával kevert fakockával ácsolták ki. Nagymennyiségű fát takarítóitok meg azzal is, hogy az öregfákat felfűrészelték, fa­kockákat készítettek belőle és egész vágatokat fakockával ácsoltak ki. Az új ácsolat sokkal jobbnak bizonyult a réginél, most azon­ban mégsem csinálják, pedig a nyomás változatlanul nagy a XV-ös aknán. Ezen feltétlenül változtatni kell a bánya vezetőinek és a félévi terv teljesítéséért folytatott harcban a legjobb anyagtakaré­kosságot elért brigád címéért is versenyt kell indítani. A májusi békeversenyben a írontbrigádok lelkesen küzdöttek az első helyért. Pruzsina Mihály már 200 százalékra emelte havi eredményét. Garai Pál frontbri­gádja a versenyben második lett, 166.5 százalékos eredményével. Gáspár János frontbrigádja a ciklusos munkaszervezés beveze­tése óta javította eredményét. Májusban 3763 cs'l'e szenet adott terven felül az áprilisi 1882 csillével szemben. A versenyben harmadik helyet foglalja el. Gordos András frontbrigádja 153.8 százalékos havi eredmé­nyével a negyedik lett a ver­senyben. Haracska György bri­gádja 150 százalékra teljesítette tervét. A frontbrigádok békeör- ségen állnak, kemény harcot foly­tattak napról napra termelési ter­vük túlteljesítéséért. A XV-ös akna frontbrigádjai a legjobban lemaradtak a versenyben. A.z el- mu't héten azonban erősítettek és ma már csak Bognár János frontbrigádja termel 100 százalék alatt. A XV-ös akna frontbrigád tagjai megfogadták, hogy rövi­desen utolérik az élenjáró bri­gádokat. Üzemünkben, a ta­tabányai VI-os akná­ban az elmúlt évben sokszor hallottam ezt a szót: takarékos­ság. Ez évben azon­ban mintha kiveszett volna üzemünk veze­tőinek szótárából. A dolgozók pazarolják az anyagot, a fát. el­hagyják a szerszá mot, a leszakadt i°g- nélküli kötelet az alapközién nem ja­vítják meg. Mind­ezért nem vonnak fe­lelősségre senkit, pe­dig óriási károkat okoznak népgazdasá­gunknak. Bányánk Tatabánya legjobban lemaradt üzemei kö­zé tartozik. A vága tok elhanyagoltak, kevés a munkahely A súlyos hibát veze tőink túlórával és pótműszakkal igye­keznek helyrehozni Az utóbbi hónapok­ban különösen fel­szökött a pótműsza­kok száma. Ügy hat tottam, hogy minden hónapban túllépjük az erre kapott kere­tet és úgy gondolom, hogy ez béralaptúl­lépésre vezet. Álla­munk a fegyelmezet­lenség és szervezet­lenség következtében az így felhasznált összeget más helyen is tudná gyümölcsöz- tetni. A pótműsza­kokat, a túlórákat el lehetne kerülni, ha a 480 percet kihasznál­nánk. Minden mű­szak után tapaszta­lom, hogy a műszak befejezése élőit meg­indulnak a bányá­szok a kas alá. Pár hónappal ezelőtt még felelőségre vonták őket ezért, most azonban megfeled­keznek róluk. Itt nesznek el az értékes percek és az elma­radt munkákat pót­műszakkal fejezik be. Sokszor láttam, hogy a vasárnapi oótműszaki termelé­sek nem adják ki azt a szénmennyiséget, amennyibe az kerül kormányunknak. Va­sárnap egy műsza­kért kétszeresen fi­zetnek. Két héttel ezelőtt csapatommal én is lent voltam pótmüszakon. Fél­műszak idején elzár- iák a levegőt és nem tudtunk dolgozni. Auerhammer Imre aknászt figyelmeztet­tük, hogy nincs leve. go, de nem intézke­dett. Ott ültünk do­logra készen még­sem dolgozhattunk, a műszakot pedig kétszeresen kifizet­ték. Mindezeken fel­tétlenül változtatni kelt. A bányászt ki­fárasztja a pótmű­szak. Tizenhat órát a föld alatt tartózkod­ni nagy munkát je­lent. Helyes szerve­zéssel ezen változtat­ni lehet és nem ak­kor kell nekiállni a hiba kijavításának, amikor már a kör­münkre ég a dolog, így nemcsak a bá­nyász piheni ki ma­gát, hanem nagy pénzösszeget is meg­takarítunk államunk­nak. Simon Pál vájár. VI-os akna A BÉKE-VILÁGTANÁCS ÜLÉSE ELŐTT „Amit kitermelhetünk ma, ne hagyjuk holnapra" (Levél a csolnoki l-es aknából) A frontbrigádok versenyében változatlanul a Pruzsina-brigád vezet Helyes munkaszervezéssel csökkentsék a pótműszakok számát (Levél a tatabányai VI-os aknából) Nem takarékoskodnak a fával a tatabányai XV-ös aknában

Next

/
Thumbnails
Contents