Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1953. május (8. évfolyam, 35-43. szám)

1953-05-02 / 35. szám

KOMÁROMMEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Dolgozók Lapja I A KOMÁROMMEG YE1 PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA | A kilencedik szabad május elsejére Irta: Istók V iimos. a megyei lan ács elnöke ,Jt világ szociális Iáinak párizsi kon­gresszusán a munkások elhatározták, hogy május elsején, amikor a termé­szet felébrei téli álmából, erdők, he­gyek kizötdülnek, mezők és rétek vi­rágba borulnak, a nap melegebben kezd sütni, a levegőt átjárja a meg­újhodás öröme, a természet pedig láncraperdül és ujjongásbán tör ki, — éppen ezen a napon fogják az egész világnak harsányan, és nyíltan tudtára adni: a munkások hozzák az emberiség­nek a tavaszt és szabadítják meg a kapitalizmus bilincseitől, a munkások hivatottak megújítani a világot, a szabadság és szocializmus alapján". . — írta Sztálin eiviárs 1912-ben. A nemzetközi munkásosztály sok harcot és veres ütközetet vívott azóta a tőkés elnyomás ellen. Ebben a csatában sokan vesztették életü­ket ai munkásosztály, legjobbjai közül. A kiön­tött vér azonban nem folyt hiába. Évről-évre nőtt és növekszik a dolgozó emberiség boldlceu- lásáért harcolók ereje és ezzel párhuzamosan gyengült és. gyengül a kapitalizmus ereje. Hazánk dolgozó népe kilencedszer ünnepli 2 szabad május elsejét. Velünk ünnepelnek a Szovjetunió népei, a világ békéharcosairiak élenjáró csapata, a testvéri Kína, a népi de­mokráciák dolgozói, de részt kérnek az ünnep­ből az elnyomott, gyarmati, vagy félgyarmati elnyomás alatt álló dolgozók milliói is, a világ minden országában. A világ munkásosztályának együttérzése soha sem volt olyan mély és megingathatatlan, mint napjainkban.. Éppen ez avatja: májps elsejét a békéért küzdő népek seregszemléjévé, százmil­liók béketüntetésévé. Ezen a napon dolgozó népünk háláiéit szív­vel gondol a nagy Szovjetunióra, amelynek szabadságunkat, boldog jelenünket és az előttünk megnyíló ragyogó távlatokat köszönhetjük. A magyar nép és a világ minden becsületes dol­gozója hálatelt szívvel gondol korunk legna­gyobb alakjára, akinek neve elválaszthatatlanul egybeforrt a békéért folytatott harccal; Sztálin elvtársra. Nincs azonban olyan magyar dolgozó, akt ezen a nagy ünnepen ne erezné, hogy mit Kö­szönhetünk a nagy Sztálinnak és ne gondolna ismét mérhetetlen szomorúsággal eltávozására. Májusul sejéri, a nemzetközi munkásosztály harcos Jiregszemléjén a magyar dolgozók is számvetést végeznek. .Megvizsgálják mivel já­rultak hozzá a béketábor erősítéséhez, hol értek el sikereket, hol bukkantak nehézségekre es melyek azok a feladatok, amelyek megoldása előbbre viszi a szocializmus építését hazánk­ban. A központi statisztikái hivatal jelentése az 1952. évi tervév eredményeiről, majd az 1953. évi első negyedévről azt bizonyítják, hogy dol­gozó népünk a párt és Rákos: eiviárs vezetésé­vel nemcsak teljesíti, hanem sok tekintetben túl is teljesíti a felemelt ötéves terv előirányzatait. Erről számol be a Magyar Függetlenségi Nép­front választási felhívása is, amely beszámol a szocializmus építésének eddigi eredményeiről, tényekkel bizonyítja, hogy dolgozó népünk az 1949-es választások során jó kezekbe helyezte az ország kormányzását. Az őt évre előirányzott 35 milliárd forint he­lyett bárom év alatt 40 milliard forintot fektet­tünk be négasdaságunkba. Az acéltermelést már három év után másfélmillió tonnára emel­tük. Gyáriparunk, amely a Horthv-rendszerben tizenkét év alatt alig 10,6 százalékkal növelte termelését, 1952-ben, tehát egyetlen év alatt — 23.6 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. A széntermelés eredeti előirányzata 1954. év végére 18 millió tonna: volt. A széntermelés már 1952. év végén túlhaladta a 18 TiHltó^on- nái, ugyanakkor az egy főre eső széntermelés az eimult érben negyven százalékkal volt ma­gasabb hazánkban, mint Franciaországban és 1938-hoz képest megkétszereződött, míg Angliá­ban és Nyugat-Németországban ugyanehhez az időszakhoz képest visszaesett. Megszűnt a parasztság kisemmizettsége azzal, hogy földet kapott. Korlátoztuk a- kulákok ga­rázdálkodását és megteremtettük a lehetőségét annak, hogy parasztságunk saját elhatározásá­ból ráléphessen a szövetkezés, a társasgazdál- Itodás útjára. .Azzal, hogy ma kétmillió hat­százezer hold szántóidldőn háromszáznegyve'ri- ezer parasztcsalád lépett a társas nagyüzemi szocialista: mezőgazdaság útjára, a szocia­lista szektor a mezőgazdaságban, megközelíti szántóterületünk negyven százalékát. A nyomorban, ínségben tengődő, népbeteg­ségektől tizedelt magyar falu a felemelkedés út­iára lépett. Traktorok, kombájnok és más kor­szerű mezőgazdasági gépek ezrei segítik a doto gozó parasztság munkáját. A szociális biztosítást a doigozók százezreire terjesztették ki. 1949 óta hárommillió nyolc- százezerről, ötmillió négyszázötver.ezerre nőtt a társadalmi biztosítóban részesülők száma. Tör­vény van az anya- és csecsemővédelemre. Ha­zánkban két és félszer több a főiskolai és egyetemi haiigatók száma, mint 1938-ban volt. Az ötéves terv első három évében több mint kétezer falusi és üzemi kulíúrofihont, 1600 mo- z:f, köze! 3000 falusi könyvtárat és több mim 4000 üzemi könyvtárat létesítettünk. Mindezek bizonyítékok amellett, hogy kormányzatunk messzemenően gondoskodik a dolgozókról, azok szociális és kulturális igényeiről, hogy ha­zánkban fellendült a tudomány, virágzik a mű­vészei és népünk olvasó néppé lett. Ez a számvetés büszke örömmé! tölthet el minden eg)es dolgozót annál is'inkább, mert elért eredményeink igazolják, hogy jó! éltünk azzal a szabadsággal, ami; a Szovjetuniótól kap­tunk. A kilencedik szabad május elsejét a választá­sokra való készülődés közepette ünnepeljük. Ez különös jelentőséget ad ennek a május elsejé­nek! mivel a választás egész népünk hatalmas megmozdulása, népünk egységének, a népi de­mokrácia és a párt iránti hűségének megnyilvá­nulása lesz. Május elseje, a munkásosztály nemzetközi ünnepe hatalmas erőforrás a válasz­tási küzdelmünkben. A május elsejei felvonulá- lások népünk egységét mutatják meg és ez a.z egység a .választási győzelem előrevetítése keli legyen. Dolgozóink a felvonulásokon a Magyar Dolgozók Pártjának május elsejei jelszavai alatt vonulnak fel. Ezek a jelszavak újabb tel­tekre ösztönzik dolgozó népünket a: tervek teljesítése, a békéért folytatott harc sikereinek biztosítása érdekében. Dolgozóink nemcsak az urnák elüti szavaznak a népfrontra, hanem már a választások előtt is jó termelőmunkájuk­kal a választási békeversenyben. Megyénk aknái elmaradtak a széntermelés: terv teljesítésével és ez azért nagyon súlyos hiba, mert megyénk aknái alapszenet termeinek és az ország szénszükségletének jelentős ré­szét adják. Éppen ezért van igen nagy jelentő­sége annak, hogy aknáink lelkesen csatlakozták a Gheorghiu-Dej Hajógyár felhívásához. Csat­lakozásuk eddig nem hozta meg a várt ered­ményt. Pártunk Központi Vezetősége a május 1-i- jelszavakban e lemaradás behozására szó­lítja fel ai bányászokat: „Széncsaták hősei! Bá­nyászok, technikusok, mérnökök! A választási békeverseny győzelmével, az elmaradás behozá­sával, tervetek maradéktalan teljesítésével ké­szüljetek a választásokra!" Megyénk bányászai, a legkiválóbbak, a Garai, Gáspár, Barta, Priizsi- na-brigádok példáját követve zárkózzanak fel a tervüket teljesítő, túlteljesítő bányászok soraiba. Termelőszövetkezeteink és egyénileg 'dolgozó parasztságunk lelkesen készül a választásokra. A választási verseny során május 1-re befejez­ték vetéstervüket Dönös, Nyergesújfalu, Vár­gesztes, Agostyán, Balta, Ászár, dolgozó pa­rasztjai és megyénk csaknem minden termelő­szövetkezete. A munka dandárja azonban még- esak most következik. Most kei! megindítanunk a harcot a jó növényápolással a magas termés­hozamért. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy például Pilismarótcn a „Lenin Útja“ ter­melőszövetkezet dolgozói versenyfelajánlásuk­ban vállalták, hogy a borsót május 10-ig kétszer megkapálják és addigra elvégzik a: cukorrépa másodszori sarabolását is, 17-re pedig az egye- lésl is befejezik. A kukoricát négyszer kapálják, pót-beporzást végeznek, hagy 3Ö mázsás átlag­termést érjenek el. A Bábolna 7-es majori termelőszövetkezet tag­ja: a fejlett zoótechnika alkalmazását és ennek útján többek között a tejhozam jelentős felemelé­sét vállalták A naszáiy-grébicspusztai termelő- szövetkezet a tatai Augusztus 20 tsz-ház kül­dött felhívásában a beadási kötelezettség ha­táridő előtti teljesítését vállalta. Május 1. a prodetárnemzetköznrég ünnepe lelkesítse dolgozóinkat új munkahőstettekre. Ösz.Önőzze megyénk dolgozóit az a tudat, hogy a választás sikere nemcsak a választás napján múlik, mert hiszen az csal; a befejezése az elő­készületeknek, hanem jobb munkával, tTob szénnel, pontosabb beadással, a tavaszi munkál; határidőre való elvégzésével már most kell a népfront választási felhívásában megjelölt ra­gyogó jövő melleit az igent kimondani. A kilencedik szabad május elseje, as proletár- nemzeiköziség nagy ünnepe. Legyen új munka­sikerek, munkagyőzelmek kiindulási alapja. Induljon meg utána lüktetőbben a munka: üze­meinkben és földjeinken, hogy minden egyes nap közelebb vigyen bennünket Marx—En­gels—Lenin—Sztálin diadalmas zászlaja alatt a szocialista Magyarországhoz! A BÉKE, A MUNKA, A JÓLÉT ÉS A FELEMELKEDÉS PROGRAMMJA Gerö Ernő elvtárs beszéde Diósgyőrött Kedden délután a Népkertben ünnepélyes névadó és választói nagygyűlést tartónak Diós­győr dolgozói. Ezen a napon ke­rült a gyár homlokára a mun­kásmozgalom lángíelkü vezéré­nek, a Nagy Októberi Forra­dalom géniuszának, Vlagyimir Iljics Leninnek neve. Gern elviárs adta át a diós­győrieknek Rákosi elviárs ne­vében a kitüntető gyárnevei. Négy év óta egységesebb lett nemzetünk Gerö Ernő elvtárs beszédé­ben a többi kozott a -kövei kező- ket mondotta: — A május 17-én megtartan­dó választások ugyanúgy, mint négy évvel ezelőtt, 1949-ben, népfront-választások. lesznek. A választások népfront jel lege az idei választásokon még erőtel­jesebben domborodik ki, mint négy évvel ezelőtt.' Ennek az a magyarázata, hogy négy év óta egységesebb lett nemzetünk. — Négy év alatt felszámol­tuk az ellenséges, a; kizsákmá­nyoló osztályok zömét. Jelenleg az erősen kariátok közé szorí­tott és számbelileg is lényege­sen megfogyatkozott kulá-ksá- gon kivit! nincsen már kizsák­mányoló osztály Magyarorszá­gon. — Országunk nemzeti jöve­delmében a tőkés elemeik része­sedése 1952-ben 2 százalékra csökkent, s ez évben ennél is kevesebb lesz. Vagyis már az elm-ulit évben országunk nemzeti jövedelmének 98 százalékát a -szocialista gazdaság és az Ide­gein munkaerőt nem foglalkoz­tató kisgazdaságok szolgá'ltaí- tsk A szocialista ipar. közleke­dés, mezőgazdaság sib., a nem­zeti jövedelem közel 81 száza­lékát adta az elmúlt év-bem heíetlen-ül továbbfolytatja béke. politikáját. Ettől a politikától nem tér el, nem fog eltérni egy hajszálnyira a jövőben sem. Ne­künk nincsenek területi igé­nyeink egyetlen állammal szem­ben sem. Nincsen egyetlen olyan kérdés sem. amely ellenséges-ke­dést indokolná részünkre vala­mely országgal! Mi minden or­szággá! békében akarunk élni, tekintet nélkül arra, hogy az il­lető országban milyen társadal­mi rend uralkodik. Mi ebbe nem szólunk bele, nem akarunk be­leszólni. De nem tűrünk b-e’e- szólást abba sem, hogy -milyen legyen a mi társadalmi ren­dünk. Lat azért szükséges ha- tárózortan leszögezni mert bi­zonyos nyugati kormánykörök azj- hangoztatták, hogy a népi demokratikus országokban meg­valósított társadalmi rendelt meg keli változtatni, hogy eze­ket az országokat, s Közöttük Magyarországot is, „fel kell sza­badítani”. És természetesen sze­rényen mindjárt ajánlkoztak is ,,félsz a-badit-őként”. — Tetszik vagy nem tétszák ez bizonyos nyugati köröknek, de a magyar népnek van saját magavá! asztotta törvényes, de- mokratokus kormánya. Megvan a maga népi demokratikus rend­je. Megvan és ez így is marad! — Népünk, a magyar dolgo­zó nép is kövei-keze esen védel­mezi a népek közötti béke ügyét! Országunk megbecsült tagja an­nak a hatalmas, 800 milliós tá­bornak, mely a béke meg-véde!- mezésének jelszavát írta zász­lajára és -melynek élén a hatal­mas Szovjetunió halad. — Megfeszített munkánkkal, kemény, szívós küzdelmünkkel elértük, hogy ma Magyaror­szág szilárd bástyája a béke frontjának és az is marad. Pár­tunk és a Magyar Függetlenségi Népfront program-rmja: béke, munka. jóiéit, felemelkedés! Ezért küzdöttünk és ezért hívjuk harcba a dolgozókat-, a válasz­tópolgárok millióit! Erre a prog­ramúira szavazzatok május 17-én. ■A Gero elv-társ beszéde után az egy-begyü! -t hatalmas tömeg szűnni nem akaró tapssal, hosz- szas, lelkes éljenzéssel ünnepel­te felszabadítónkat, a nagy Szovjetuniót, éltette a népfron­tot! pártunkat, s népünk bölcs vezérét. Rákosi elvtársat. Az emberek magasba emelték a zászlókat, pártunk legjobbjai­nak és a testvérpártól vezetői­nél; arcképét és sokáig tüniléiiíek a népfront programmlja mellett. Szoikali József, az üzemi párt- bizottság titkára rövid beszéde után felolvasták a gyűlés rész­vevőinek liiav-ira-íiát Rákosi elv- társhoz. .Am'óia küldöttségünk visszatért Rákosi elvtárstól — hangzik többek között a táv­irat — az örömhír hallatára, a határtalan lelkesedés nyomán máris ériünk el kezdeti eredmé­nyeket. Hmgerdéink, eletető- acélművünk, öntödéink túltelje­sítik terveiket. A nagyolvasztó és a martinacélmű, amelyek eddig súlyosan elmaradlak, egy­re jobban teljesítik napi tervü­ket. — Ígérjük Önnek drága Rákosi eiviárs, hogy a második negyedév hátralévő részében úgy fogunk harcolni, hogy üze­münkben sikerre visszük a vá­lasztási békeversenyt, teljesítjük adut szavunkat és méltók le­szünk a Lenin Kohászati Müvek megtisztelő névre". Az ünnepi gyűlés részvevői viharos lelke­sedéssel fogadták el á távirat szövegéi. Hazánk ma egynegyeddel gazdagabb mint három évvel ezelőtt volt — A hazánk felszabadulása óta ételt nyolc esztendő és a legutóbbi országgyűlési válasz­tások óta ekeit négy év alatt országunk héimérföídes léptek­kel halad előre. — Magyarország nemzeti va­gyona 1949-től 1952-ig, vagyis az ötéves terv három «sK-ende- ie alatt kereken 23 százalékkal növekedett. Hazánk ma egyne­gyeddel 'gazdagabb, mint há­rom évvel • ezelőtt volt. És ez a hatalmas, megr.övekedert nemze­ti vagyon most nem a .kizsákmá­nyol óké, minit egykor volt. ha­nem m-ridám-nyiunké, a dolgozó, saját magának építő népé. Gerö elvtárs ezután felsorol­ta, hogy .négy. évvel ezelőtt még nem volt Magyarországon autó­gyáriás. autóbuszgyártás, nem készi. ettünk bányagépeket, me­zőgazdasági kombájnt, építő­ipari gépeket, nem g.vár-toftu-nk penicilint és igy tovább. Ma pe­dig 'mindezekből nagyon jó mi­nőségű árukat -készítünk. — Mindezt elvtársik és sok minden egyebet azért, valósítot­tuk' meg, hogy országunk erő­sebb Tegyen, népünk tobten él­jen, többet fogyaszthasson, s műveltebb legyen, mint bármi­kor. Mert szocializmust építő né­pi demokráciánkban érvényesül a szocialista gazdaság sztálini alaptörvénye: „az egész társa­dalom állandó növekvő anyagi és kulturális szükségletei maxi­mális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a leg­fejlettebb technika alapján tör­ténő szüntelen növekedése és tö­kéletesedése útján". Az életszínvonal töretlenül emelkedik A munkások és alkalmazottak béralapja országunkban, vagyis az összes -munkások és alkal­mazottak bérének összege 1952- ben 87 százalékkal volt maga­sabb, minit 1949-ben, figyelmen kívül hagyva a béralapnak azt az emelkedését, amely az 1951 december 1-i ár- és bérrende­zésnek volt következménye. Ezt i-s figyetembevéve, az 1952. évi béralap az 1949. évinek jóval több mini kétszerese. — Azt- mindenki tudlja, hogy élelmiszerekből jelenleg többet fogyasztunk, mint a felszafcadu- láiS előtt, vagy akár néhány év­vel ezelőtt is. Az is kétségtelen, hogy a dolgozók jobban ruház- kodnalt, m-l-nf bármikor azelőtt. De az már nem annyira közis­mert, hogy mennyivel több olyan iparcikket fogyasztanak, vásáróinak most a dolgozók, amelyeke, azelőtt túlnyomó- részt a tehetősebb rétegek vá­sárolhattak. Például Magyaror­szágon 1938-ban 84.000 darab kerékpár: adtak el, 1952-ben pe- di-k 155.000 darabot. Tehát kö­ze! kétszer te többet, 1938-ban 3500 darab motorkerékpárt! ad­tak el. 1952-ben pedig 11.000 darabol. Tehát háromszorta töb­bek Rádióvevő-készülékei 1938- ba-n 36.000 darabot adtak el, 1952-ben pedig 156.000 darabot, közel négy és félszer többet! Villanyiköriéből eladtak 1938- ba-n 5.5 millió darabot, 1952- ben pedig 12.6 milliót, a kétsze­resénél jóval többé.! A jogok és kötelességek mindenkire egyformán vonatkoznak Gerö elviárs a továbbiakban hangoztatta: nem akarónk elfe­ledkezni és nem szándékozunk hallgatni arról, hogy vannak még nálunk nehézségek, hibák •és hiányosságok. Nyíltan be­szélhetünk nemcsak az eredmé­nyeikről de a bajokról is, meri a népet' szóig áljuk és mert a nép szedgálatán kívül nincsen semmiféle más érdekünk. Egyes hatósági vagy egyéb felelős helyre állított személyek önké- -nyesiked-nek, visszaélnek hatal­mukkal, megtörténik, hogy nem tan:jak be az egészségvédelem és a baleset elleni védekezés kö­vetelményeik bár pártunk és ál­lamunk száz- és százmilliókat kőit erre a célra. Nem egyszer megszegik a munka, törvény­könyvében fcgialt szigorú ren­delkezéseket a dolgozói; pihenő­idejének biztos Másáról és túl­óráztatással akarják pótolni a rossz munkaszervezés okozta elmaradást. Következetesen védelmezzük a népek között! béke ügyét Éljen május 1 — a proletárnemzetköziség korcos ünnepe! Ezután további előrehaladá­sunk távlatairól beszélt Gero eiviárs, majd a béke védelmé­ről szólva a többi között ezeket mondat tar — Pártunk, kormányunk tör-

Next

/
Thumbnails
Contents