Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1953. március (8. évfolyam, 18-25. szám)

1953-03-04 / 18. szám

1 KOMÁROMMEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Dolgozók Lapja VHL ÉVFOLYAM, 18. SZAM^ A KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA 'Ára 50 fillér 1953 MÁRCIUS 4. Jól dolgozik Nyergesújfalun a mezőgazdasági állandó bizottság fSerri voft Nyerges újfalun feb­ruár 26-án miáf egyetlen olyan dolgozó paraszt sem, aki hozzá ne kezdett voSma a tavaszi mun­káikhoz. A munkák beindulása előtt sóik szó esett a községben arról, hogy a Búza-kalász tszcs tagjai vagy az egyénileg dol- dozók kezdik-e el a vetést. Speier Márton 11 holdas V B-tag megelőzte a búzakalásziiaikat. Huszonötödikén elsőnek indult kli és vetett el másfél hold ár­pát. Speier Márton munkája szinte lázbahozta az egész köz­séget. Másnap nem maradit már otthon senki. Megindult a zab és árpa vetése a Búzás és a Magyar hegyen és hozzákezditek aZ ősszel elmaradt 15 hold mély­szántásához is. Csütörtökön este már a tszcs tagjai kerültek az egyéniekkel folyó versenyben az élre. befe­jezték tíz hoM zab és két hold borsó vetését. Pénteken a zab alá készítették «I a ta'ajt és s zom bátor, hozzákezdtek a zab vetéséhez is. Nyergest! fiain dolgozó pa­rasztjai azzal az elhatározással kezdtek munkához, hogy első­nek jelentik megyénkből a kora- tavaszi vetemények és a mély­szántás pótlásának befejezését/- A munkák jó előkészítése, a ve­tés és szántás gyors üteme el­sősorban a mezőgazdasági ál­landó bizottság jó munkájának az eredménye. A minisztertanács február 1-i határozatának megjelenése után mindjárt tervet készített az ál­landó bizottság. Tervük alapja az volt, hogy ne legyen a köz­ségben egyetlen olyan dolgozó paraszt sem, akit úgy az előké­szítés, mint a végrehajtás ide­jén meg ne látogatnának az ál­landó bizottság tagjai. A köz­ség területét és lakosait is fel­osztották maguk közt és így napról napra figyelemmel kísér­tek a vetőmag beszerzésének, tisztításának és az eszközök elő­készítésének ütemét. Mire az idő és a tatai alkalmassá vált a munkák megkezdésére, tisztí­tott vetőmag és kijavított eszkö­zök álltak minden dolgozó pa­raszt rendelkezésére. Az elmúlt őszön három hold búzavetéssel maradtak el a tervtől a nyer­geséi fal uiak. A mezőgazdasági államdó bizottság a látogatások során összeírta, hogy ki rendel­kezik csere-vetőm aggal és így’ semmi akadálya nem volt an­nak, hogy öt holdra tavaszibú­zát cseréljenek a termelők. A többi vetőmagot saját erejük­ből szerezték be. I I Á gondos előkészítés után a végrehajtásra került a sor. He­lyesen látták az állandó bizott­ság tagjai, hogy ezen a téren a példamutatás legeredmé­nyesebb módja a gyors, jó munkára való mozgósításnak. Schmid Pál, Kanyiczka József és a Búzakalász tszcs-ben dol- gpzó mezőgazdasági állandóbi- zottsági tagok az elsők között kezdtek munkához és példájuk magával ragadta a község min­den dolgozó parasztját. A ta­vaszi munkák megindulása óta is látogatják az állandó bizott­sás tagjai a termelőket, most már kint a földeken. Ott ad­nak tanácsokat, ellenőrzik a munka minőségét és serkentik a dolgozó parasztokat gyorsabb és jobb minőségű munkára. Az állandó bizottság ilyen kö­rültekintő munkájának ez ered­ménye, hogy^ a tanács napról napra tiszta képet kap az egyes munkák állásáról, látja, hol van szükség segítségre. Ezért bizto­sak a nyergesujfatuiak abban, hogy március 4-ig befejezik a mélyszántást, árpa, zab, búza, borsó és mák vetését A magyar szakszervezetek XVISI. kongresszusa Pénteken délelőtt az EFEDOSZ-székház nagytermében meg­kezdődött a magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa. A kon­gresszus első napján, megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, akit a küldőitek szűnni nem akaró forró ünnepléssel fogadtak. A meg­nyitón jelen voltak a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagjai valamint az MDP Központi Vezetősége, a miniszter, tanács és az elnöki tanács több tagja, a szovjet szakszervezetek és a többi külföldi szakszervezetek hazánkba érkezett küldöttei. A kongresszus díszelnökévé Rákosi Mátyás elvtársat, népünk sze­retett vezérét és bölcs tanítóját választották. Harustyák József elvtárs megnyitóbeszéde után Kristóf István elvtárs, főtitkár tartotta meg beszámolóját. Alszik a Nagyigmándi tanács - nem halad a tavaszi munka Nagvigmánd község határá­ban 1294 hold föld maradt mélyszántatlan az elmúlt ősz folyamán, önkénytelenül azt re­méli az ember, hogy a> nagyig- tnándiak mindent megtesznek a mélyszántás gyors befejezésére, saját érdekükben, annál is in­kább, mivel a minisztertanács határozata is előírja ezt. Az elmúlt hét során alig 50 kát ..hold földet szántottak fel, holott a minisztertanács határo­zatában előírt határidőt csak úgy tudták volna betartani, ha naponta 400 kát. hóidat szánta­nak fel. A községi tanács azon­ban semmit sem tett az előírt határi dő betartása érdeké­ben. A mezőgazdasági állandó bizottság alszik, a tanács pedig azt várja, hogy mozgósítás, szervezés nélkül is majd, csak szánt mindenki. Nem osztották be aiz igaerőt, nem' szabták meg az egyes termelők felada­tait. Ahol nem mozgósít a tanács a szántásra, nem megy a vetés sem. Búzát még egyáltalán nem vetettek, vetőmagot nem cserél­tek Nagyigmándon. A múlt hét során elvetett í hóid árpa sok­kal kisebb községben sem könyvelhető et ió eredményként. A helyi tanács wem látja fel­adatait. A pártszervezet vezető­ségének kötelessége, hogy mi­nél előbb felhívja figyelmét azokra Hamis jelentések nehezítik a tavaszi munka irányítását A minisztertanács február 1-i határozata hangsúlyozza, hogy minden, helytelen adatokat tar­talmazó jelentés népünk zavar­talan ellátását veszélyezteti, za-- vart okoz a tervszerű munká­ban, félrevezeti államhatalmunk szerveit. Olvasták a határoza­tot nyilván az ácsi, aikai és re­de# tanácselnökök is. De csak olvasták. Acs község tanácsa kijelen­tette előbb, hogy 4120 kát. hol­dat szántottak mélyen az el­múlt őszön a községben. Az ellenőrzés során azonban ki­derült, hogy még több, mint 1100 kát. hold vár szántásra, holott az összes felszántandó terület alig haladta meg a 4300 holdat. Aka község tanácsa leg­utóbbi jelentésében egyáltalán nem tüntet fel mélyszántatlan földterületet. A járási tanácsnál és a járási pártbizottságnál azonban nagyon jól tudják, hogy az akai tszcs-ben több, mint 300 holdat nem szántottak mélyen tavaly ősszel. A Rédéről beérkezett jelenté­sek még többet árulnak el a ta­nács munkájáról, mint az előbbi két község példája. Február 24- én jelentette a rédei tanács, hogy az elmúlt őszről csupán 20 hold maradt mélyszántat!art. Két nappal később, 26-án arról számolt be a rédei tanács je­lentése, hogy a tavaszi mun­kák megindulása óta 50 holdon elvégezték a mélyszántást Ho­gyan? Talán átmentek a szom­széd községbe? AMIRŐL HALLGATNAK I Alig egy-két órai különbség­gel futott be a járási pártbizott­sághoz a két szomszéd termelő­szövetkezeti csoport jelentése. A pulapusztai Dózsa elnöke je­lentette, hogy 15 kát. hold föl­dön befejezték az árpa vetését. Utána nem sokkal a battyán- pusztai Virágzó tszcs-ből érke­zett a jelentés: 28 kát. hold föl­dön tervünk szerint befejeztük az árpa vetését A két rövid, szűkszavú jelen­tés azonban sok mindent takar, amiről az egyik csoportban nem szívesen, a másikban pedig büszkén beszélnék. A pulapusz­tai Dózsa tsz vezetősége és tag­jai nem tartották be a minisz­tertanács határozatát a vető­mag tisztítására vonatkozólag. Szemetes, idegen magvakkal, gyommagvakkal kevert árpát vetettek. Nemcsak a miniszter- tanács határozatát tévesztették azonban szem elől, hanem nem gondoltak saját hasznukra sem. Mind a i5 holdat egysorosán vetették. Ez az, amiről hallgat­nak jelentésükben a pulapusz­tai ak. A battyánpusztai Virágzó ve­zetősége sem beszél jelentésé­ben arról, hogy mind a 28 hold árpát kereszt sorosan vetették és azt sem tették hozzá, hogy' tisz­tított vetőmagot vetettek. Ez érthető is, hiszen kötelességük volt. Erről azonban a hattyún - pusztaiak terméseredménye fog legjobban beszélni. Beszélt már ai múlt évben is, hisz kereszt- sorosán vetett árpájuk messze túlszárnyalta terméseredmény­ben az egysorosán vetett árpa termését. Tudják ezt a megye legtöbb tszcs-jében, csak úgylát- szik, hogy a közvetlen szom­széd, Pulapuszfa feledkezett el róla. Kristóf elvtáns beszéde elején elemezte a nemzetközi helyzetet, majd rámutatott azokra az ered­ményekre, amelyeket az ötéves terv megvalósításáért folytatott harcban elértünk, — A szakszervezeti munka eredményeinek legfőbb forrása az a segítség, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja nyújt a szak- szervezetek feladatainak meg­jelölésével, a szakszervezeti munka helyes irányának meg­mutatásával. — A magyar szakszervezetek a XVII. kongresszus óta jelen­tős fejlődésen mentek keresztül. A XVII. kongresszus határoza­tainak megvalósításában — mind az ipari szervezkedés, az önkéntes tagság, mind a társa­dalombiztosítási hálózat egysé­gesítése, 'szakszervezeti kézbe adása terén, mind pedig a szak- szeiVezet :1c üzemi és területi hálózatinak kiépítésében értünk el eredményeket. — Minden fejlődés ellenére meg kell azonban állapítanunk, hogy szakszervezeti mozgal­munk elmaradt népi demokrá­ciánk általános fejlődése mö­gött. Erre az elmaradásra igen határozottan rámutatott pártunk és nem egy ízben személyesen Rákosi eivtárs. A Magyar Dol­gozók Pártj® Politikai Bizottsá­gának lt>ou július 24-j „A szak- szervezeti munka egyes kérdései­ről'' hozott határozata részlete­sen elemezte a szakszervezeti munlka főbb hibáit és utat is mutatott azok kijavítására. Kristól .elvtárs ezután részle­tesen taglalta azokat a felada­tokat, amelyek a népgazdaság fejlesztésében a szakszerveze­tek előtt állnak. — Pártunk Központi Vezető­sége novemberi ülésén megálla­pította, hogy a szakszervezetek a munkaverseny gazdájának sze­repét még csak kis mértékben töltik be. — A terv teljesítésében az idei év elején megmutatkozott elmaradás, s különösen az a körülmény, hogy a kohászatban és a szénbánvászatban nem tudtuk biztosítani aiz egyenle­tes átmenetet, még nagyobb nyomatéket ad a Központi Ve­zetőség megállapításainak. Eh­hez járul még az is, hogy a ta­valyi aszály okozta kiesés me­zőgazdasági termelésünkben még nagyobb erőfeszítéseket követe! tőlünk az ipari terme­lésben. Káros és veszélyes minden olyan kísérlet, amely a ver- «enymozgalmat el akarja szakítani gazdasági terveink teljesítésétől és ezektől füg­getlenül akarja megítélni a verseny eredményességét vagy eredményte'enségét. — Ilven szemszögből nézve, meg kell állapítanunk, hogy ver­senymozgalmunk fő hibája a bürokratizmus, a tömegekiöi valló elszakadó!fsáig, a verseny formális szervezése. A szovjet szakszervezetek ta­pasztalata. amely versenymun­kánk szervezésében a leg­nagyobb segítséget nyujtj® ne­künk; a szovjet dolgozók pél­dája, amelyet munkásaink lel­kesedéssel követnek, éppen azt mutatja, hogy • a verseny­mozgalom feladatait iparágan­ként, üzemenkirat és üzem- részlegenkirrt dolgozza« ki és ezzel teszik a versenyt való­ban hatékonnyá. A ml számunk­ra ez a kérdés most az ötéves tervünk befejezéséig terjedő egész időszakban elsősorban a bányászatban és ® kohászatban jelentkezik a legélesebb formá­ban. Ezekben az iparágakban is, mint mindenütt, a szakszervezeteknek küzde­niük keft a munkafegyelem megszilárdításáért mert ez állandó feladatuk. A kohászatban és a bányászat­ban Is állandóan napirenden lévő feladat ® tervfegyelem be­tartása, a termelés állandó egyenletes emelése. Itt is, mint mindenütt, harcolnunk kell az önköltség csökkentéséért, a selejt ellen; itt is, mint mindenütt takarékosságot keil követelnünk minden dolgozótól, minden munkástól, technikustól és mér­nöktől. A szénbányászait területén különösen fontos a bánya* gépek helyes kihasználása, a feltárási, szállítási és fenn­tartási munkálatok egyen­letes és ütemes elvégzése a cik­lusos, grafikonszerin-ti termelés biztosítása. Kristóf elvtárs ezután külön foglalkozott a mezőgazdasági és erdészeti dolgozók munkaverse­nyének jelentőségével. Majd rá­tért a Sztahanov- és újítómoz­galom problémáira. Sztehanov-mozgalmunk még gyorsabb fejlődéséhez is meg vannak a feltételek, ha meg­szüntetjük azokat a bürokrati­kus hibákat, amelyek fejlődésé­nek útjában állnak. Hangsúlyozta Kristóf elvtárs, hogy a Sztabanov-mozgalom ki­szélesítése érdekében meg kell szervezni a sztahanovisták ta­pasztalatainak átadását. A verseny szervezésének legfontosabb feladatai — Versenymozgalmunk hely­zetéből és fentebb vázolt hiá­nyosságaiból le keil vonnunk a következtetéseiket. Mit jelent az, hogy a szakszervezet gazdája a versenynek? Milyen kötelezett­ségekkel, feladatokkal jár" ez a megtisztelő megbízás? 1. A szakszervezeteknek szí­vós, következetes, felvilágosító és szervezőmunkával minden egyes dolgozó megnyerésével kei! szervezniük a versenyt. A tömegek meggyőzésének ez a munkája állandó feladat, min­den szakszervezeti munkásnak ezt a feladatot kelt legelső kö­telességének tekintenie. 2. A verseny célkitűzéseit kon­krétan kell meghatározni, min­dig a legfontosabb napirenden lévő feladatokra keli a verseny­ző dolgozók figyelmét összponto­sítani. 3. A verseny feladata a terv- teljesítés. Az egyéni verseny, amelyre egész versenymozgal- munk alapozódik, a körülmé­nyektől függően — ott, ahol a terv egyénekre bontható, a terv- feladiafra — ott, ahol tervfel­bontás nem lehetséges, a mun­kás normájának teljesítésére és túlteljesítésére irányul. 4. A szakszervezeti bizottsá­gok gondoskodjanak a verseny gyors, operatív értékeléséről és végezzék ezt az értékelést úgy, hogy a munkás állandóan lássa versenyeredményeit és összeha­sonlíthassa azokat munkástár- sának eredményeivel. 5. A versenyfelajánlások az évi terv teljesítésére irányúinak és hosszabb időszakra szóinak. Ezeket a hosszabb időszakra: tett felajánlásokat havi felada­tokra kell bontani és a havi ver­senyfeladatok teljesítését által­ánossá kell tenni egész ipari termelésünkben. 6. A iekádonkint és bavon- kint elért teljesítményeket a leg- vá’tozatosabb formában nyilvá­nosságra kell hozni. A szak- szervezeiek éilandóuíteák a<* üzem dicsőségtábláját és dicső­ségkönyvét. Tartsák számon és népszerűsítsék az üzemi, a mű­hely, a szakma legjobbját. Ka­roljanak fel minden helyes kez­deményezést és kezdeményezze­nek a maguk részéről mozgal­makat a gyors megmunkálás különböző módszereinek elter­jesztése érdekében. 7. Felüt kell vizsgálni és újra kell rendezn. a sztahanovista szinteket iparánankint, de külö­nösen a szénbányászatban és a vaskohászatban úgyhogy a szta­hanovista-mozgalom a legszéle­sebb körben tömegmozgalommá fejlődjék­Ezután rámutatott arra, hogy, a műszaki értelmiség közt vég­zett szakszervezeti munka nem kielégítő, különösen a politikai nevelés terén, majd így foly­tatta: — Nem kielégítő szakszerve­zeteink munkája a dolgozók bérpanaszainak intézése terén. Különösképpen megnyilvánul ez a minisztertanács és a SZOT túlórákkal kapcsolatos határoza­tainak végrehajtása során. Elmondta ezután, hogy 1951 óta egyre szélesebb területen kötünk üzemi kol­lektív szerződéseket. A kol­lektív szerződéseket a leg­több helyen a legszélesebb dolgozó tömegek bevonásá­val dolgozták ki. Kristóf eivtárs részletesen foglalkozott azzal, mit kell tenniök a szakszervezeteknek a dolgozók élet- és munkaviszo­nyainak javításáért. Majd rátért a szakszervezetek beiső helyze­tének ismertetésére. A szakszervezetek feladatai A szakszervezetek erősítésének feladatait a bíszámoló így fog­lalta össze: 1. Fordítsuk min­den erőnket az üzemi szakszer­vezeti munka fejlesztésére, erő­sítsük a szakszervezetek üzemi hálózatát. 2. Tegyük általánossá a de­mokratikus módszereket a szak- szervezeti munkában. 3. Folyamatosan segítsük és ellenőrizzük a szakszervereti szervek munkáját, a hozott ha­tározatok végrehajtását. 4. Tervszerűbben és pártsze- rűbben foglalkozzunk a káderek­kel. 5. Csökkentsük minimálisra a szakszervezetek fizetett appará­tusát, szakadatlanul növeljük a társadalmi munkások számát. Befejezésül a szakszervezetek nemzetközi munkájával foglal­kozott Kristóf elvtárs, majd a következő szavakkal fejezte be beszámolóját: — A szakszervezet} munka fejlesztésének szilárd ala.pja munkasosztálybák forró, szo­cialista hazaszeretete, lelkes or­szágépítő tevékenysége, kiapad­hatatlan kezdeményezőereje és szilárd akarati arra, hogy tét­HARCBAN A BŐ TERMÉSÉRT Kristóf István elvtárs főtitkári beszámolója

Next

/
Thumbnails
Contents