Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1953. február (8. évfolyam, 10-17. szám)

1953-02-04 / 10. szám

t I KOMÁROMMEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK] Dolgozók Lapja Vili. ÉVFOLYAM. 10. SZÁM. A KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA Ára 50 fillér 1953 FEBRUAR 4. Széntermelésünk növelésének egyik feltétele a bányászpártoktatás megjavítása Megyénk bányászpropagandistáinak értekezlete Vasárnap délelőtt Tatabányán, a megyei pártbizottság szék- házában megyénk bányaüzemeinek párttitkárai és propagandistái értekezletei tartottak, amelyen értékelték a bányászpártoktatás eddigi eredményeit, s meghatározták azokat a jeladatokat, melyek­nek végrehajtásával a bányászpártoktatás megjavíthatják. Az érte­kezleten megjelent Prát/i Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és Beer János elvtárs, a megyei pártbizottság másodtit­kára. A beszámolót Havasi Ferenc elvtárs, a megyei pártbizott­ság ágit. prop. osztályának vezetője tartotta. — A komárommegyei szén­bányák népgazdaságunk szén- szükség’etének úgy mennyiségi­leg, mint minőségűéig jelentős részét adják — kezdte beszédét Havasi elvtárs. — Az 1952-es év termelési eredményei azt bizonyították, hogy Komárom megye bányászai hősiesen küz­dötte^ a terv maradéktalan tel­jesítéséért. Ha azonban az 1953-as év beindulását értékel­jük. meg kell állapítani, hogy úgy a tatabányai mint a dorogi szénbányászati tröszt súlyos hiányosságokkal és komoly le­maradással kezdte el ötéves tervünk negyedik évét. A kétség­kívül fennálló műszaki hiányos ságok mellétt komolyan fel kell vetni bányászpártszervezeteink politikai munkájának hiányos­ságait, amelyek ugyancsak gá­tolják felemelt tervünk sikeres teljesítését. Ma, amikor mindkét bányatröszt súlyos lemaradá­sokkal küzd, legidőszerűbb napi­rendre tűzni a nevelésnek nem egyeben, de legfontosabb eszkö­zének: a bányászpárttagság oktatásának kérdését. A Politikai Bizottság 1952 június 5 i határozata kimondja, hogy az 1952—53-as tanévben a párttagság 50—55 százalékát kell. bevonni szervezett párt­oktatásba. Pártszervezeteink a PB határozatának megfelelően a párttagság 60 százalékát osztot­ták be szervezett oktatásba. Az előkészítésnél azonban azt ta­pasztaltuk, hogy az oktatásba való szervezési munkák nélkü­löztek minden politikai tartalmat. Nem indítottunk széles agitációs munkát az oktatás népszerűsí­tésére. Nem érvényesült a kom­munisták példamutatása amit bizonyít az. hogy az első foglal­kozásokon a hallgatóknak 30—35 százaléka jelent meg. A bánvász- párttagságnak pedig mindössze 18 százaléka vett részt párt­oktatásban. — Minden törekvésünk az volt, hogy az oktatásban részt­vevő bányászpárttagság arányát növeljük. Különös jelentőséget nyert ez a célkitűzésünk akkor, amikor a Központi Vezetőség október 23 i ülése határozatba hozta, hogy a Szovjetunió Kom­munista Pártja XIX. ko-ngresz- szusának anyagát a pártoktatás valamennyi formájában fel kei! dolgozni. Havasi elvtárs beszámolt ar­ról, hogy a XIX. kongresszus anyagának sikeres feldolgozása érdekében mozgósítofták a bá­nyászpártszervezeteket. Ezt a célt szolgálta a megyei párt bizottság határozata is. hogy a kongresszus jelentőségének ki­mutatásával pártszervezeteink rendkívüli taggyű’éseken érté­keljék az oktatás eddigi tapasz­talatait és hívják fel minden kommunista figyelmét a kon­gresszusi anyag tanulmányo­zására. Az előkészítő munka ered ménve volt, hogy a kongresz- szusi anyag tanulmányozásakor, a hallgatóknak 70 százaléka je­lent meg a foglalkozásokon. Az oroszlányi XVIII-as aknán a párttagságnak 82 százaléka je­lent meg. Egész megyénk terü­letén a kongresszusi anyag tanulmányozásakor a műszaki vezetőknek mintegy 68.4 száza léka kapcso'ódott be szervezett pártoktatásba. Oktatásunk fe jlődését mutat­ja az is, hogy a kongresz­szusi anyagnál a bánvász­pártt a óságnak Tatabányán 35, Dorogon 33, Orosz­lányon pedig 55 százaléka vett részt szervezett párt­oktatásban. A bányászpártoktatás szerve­zeti fejlődéséhez hasonlóan ja­vult a bányász DlSZ-fia-talok oktatása is. Míg az elmúlt év hasonló időszakában a fiatalok­nak 14 százaléka vett részt DISZ-oktatásban, a legutóbbi értékelés alapján a bányász DISZ fiataloknak 24 százaléka tanul. Mindez arról tanúskodik, hogy a bányászfiatalok nevelé­sének jelentősége egyre inkább helyet kap pártvezetőségeink és pártbizottságaink munkájában. Havasi elvtárs megállapította hogy mutatkozik eredmény a vidéki bányászok oktatása terü­letén is. A4ig az elmúlt évben a vidéki bányászoktatást Dorogon egy-két helyen sikerült meg­szervezni, a Tatabányára bejáró vidéki bányászok oktatása nem nyert megoldást. Ez évben Tatabányán hat he'ven szervezték meg a vidéki bányászok oktatását, ugyanúgy Dorogon is. A dorogi Vflt-as akna szervezett párt oktatást indított rriég Kesz- tölcön, ahol rendszeresen vasár­nap tartják meg a foglalkozá­sokat. Nagy segítséget nyújtott a kongresszusi anyag színvonala­sabb tanú' m án voz ás áh oz az is, hogy közel 7000 fő hallgatta meg a kongresszusi előadássoroza tokát, amelyeket a Központi Elő­adó Iroda és Megyei Előadó Iroda tagjai tartottak. — Megállapíthatjuk azonban azt — mondta Havasi elvtárs —, hogy a kongresszusi anyag tanulmányozásának kezdetétől megindult fejlődés a legutóbbi hetekben tagest szenvedett, A visszaesés nemcsak egyes aknák­ra jellemző, hanem á'talába-n bányászpártszervezeteink prepa gamida munkájára. Ezt bizonyít­ják azok a számok amelyeket a legutóbbi statisztika kimutat. Dorogon 35 százalékról 29 szá­zalékra, Tatabányán ugyancsak 35 százalékról 26-1 százalékra esett vissza a pártoktatásban résztvevők szánra. A bányászpártoktatássa! kap- cso'atban Havasi elvtárs hang­súlyozta, hogy gyenge az ellen­ség elleni harc. A számtalan munkaidő kiesés, a sok géphiba, rend­szertelen anyagellátás,^ a nemtörődömség, a párt és a szakvezetőség liberalizmusa, a bérdemagógia nem objek­tív nehézségekben gyöke­reznek, hanem abban, hogy pártszervezeteink nem isme­rik fel az el'enség ideoló­giai, vagy tettleges beavat­kozásának módját, nem keresik a lazaságok mögött az ellenség kezét. ,.Nem lehet elég éber az, akinek nincs meg a kellő szocialista felkészült­sége" — hívta fel figyelmünket nem egv esetben Rákosi elvtár'. _ Meg kell javítani az okta­tási munka, a tanulás népszerű­sítése érdekében a felvilágosító munkát. A népnevelőknek egyik legfontosabb fe'adatukká kell tenni, hogy harcol járták a párt­tagság maximális bevonásáért a pártold a táisba-. A színvonal további emelése érdekében javítani kell a propa­gandistákkal való foglalkozást. Minden egyes foglalkozásra ke­rülő téma előtt elméleti vitákat, előkészítő megbeszéléseket kell tartani, biztosítani kell, hogy a bányászpropagandisták között rendszeressé váljék a tapasztalat- csere értekezlet. A bányász pár (bizottságok egyik legfontosabb feladata a vidéki bányászok oktatásának megszer­vezése és a meglévő szeminá­riumok számbeli növelése és tar­talmi színvonaluk emelése. Havasi elvtárs beszámolóját fe'szólalások követték. Be'ányi István elvtárs. a dorogi Vlil-as akna propagandistája beszámolt a kesztölci bányászoktatás ta­pasztalatairól. Elmondta hogy a vidéki bánvászok oktatását elő­ször Kesztölcön szervezték meg. Keménv harcot folytatnak a le­morzsolódás e'len. A hallgatókat az akna- üzemben diszpécseren ke­resztül is figyelmeztetik a szeminárium időpont jára. Az öl áfásba be akarták kap­csolni a csolnoki l-es és a Il-es akna dolgozóit is, azonban a pártszervezetek vezetői nem segítették munkájukat, így a csolnoid bányaüzemek Kesztöl­cön lakó dolgozói nem vesznek részt pártoktatásban. Korom Ilona elvtársnő a tata­bányai XV-öS akna DlSZ-szerve- zetének propagandistája beszá­molt a DÍSZ-oktatásról. Az ok­tatási év kezdetén — mondta — a_ DISZ-fia tail ok 62 százalékát vonták be szervezett oktatásba. Ma azonban ez a.z arány 38 szá­zalékra morzsolódott le. Súlyos hiba az, hogy az üzem fiatal sztahanovistái nem vesznek részi a tanulásban, nem mutatnak példát, így azok az új dolgozók, akik a munkaterületen a sztaha­novistákban keresik példaképü­ket, az oktatás területén nem igazodhatnak hozzájuk. , Tóth Antal élvtárs, a dorogi járási pártbizottság ágit. "prop. titkSra beszámolt a járási párt- bizottság oktatás területén vég­zett hiányos munkájáról. A hiá­nyos munkát azonban úgy javít­ják ki. hogv minden aknaüzemet a járási pártbizottság egy-egy munkatársa fog patroná'ni, aki felelős az ottani munkáért. Tol- mácsi Ferencné elvtársnő, a háromhónapos pártiskola elő­adóin a propagandisták felelőssé­géről beszélt az oktatás terü­letén. A propagandisták nem ne­vetik a hallgatókat kommu­nista helytállásra, — mondotta — és ezt alapos fel­készüléssel ki lehel javítani. A tatabányai Xl-es akna propa­gandistája, Eiger elvtárs hozzá­szólásában qi pártszervezet fe­lelősségét vetette fe'. hegy az üzem« párttitkár nem szá­moltatta be a szakrtitkárokat munkájukról, nem e'lenőrzi a munkát, ez megmutatkozik az oktatásban és visszahat a terme­lésre. Ezért nem- teljesíti tervét a Xl-es akna. Gál József elvtárs, az oroszlányi XVIII-as akna párttitkára arról beszé't, hogy a párttagságnak 82 száza­lékát vonták be oktatásba és ezt a színvonalat az oktatási Wznt^ág ió munkájának eredményeként ma is tart­ják. Práth Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára értéke'te az elhangzott felszólalásokat. Meg- át'apította. hogy az elmúlt évben a termelés és a begyűjtés terén elért eredményeinkhez propagan­distáink jó munkája is hozzá­járult Az elmúlt hetekben azon­ban gyengült propagandistáink ébersége. Az ellenség az alap- anyagiparra összpontosítja ere­iét. A propagandisták fe'adata. hogy az ellenség erőfeszítésen szétzúzza. Aki pedig nem tanul, az nem tud eredményes harcol folytatni az ellenség elten. Számos felszólalás után az értekezlet határozatot fogadott el a bányásznártoWa1'ás meg iavitása, a széntermelés növelése érdekében. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa határozatot ho­zott az 1953. évi tavaszi mező­gazda-sági munkáik előkészítésé­ről és végrehajtásáról. A hatá­rozat fontosabb részeit a-z aláb- btokban ismertetjük. I. A határozat e-lisö rés-ze meg­állapítja, hogy a szántótól dek 'teljes műveléséért éis a helyes agrotechnikai módszerek a-lk-a’j- mazáisáért az állami gazdasá­gokban az igazgató, a tez-ek- ben az elnök, az egyéni művelés a-laH álló területeken a tulajdo­nos, illetve a ténylegesen gaz­dálkodó személy, az állami tar- ta-léki'n-gaíla.nokoTi a helyi ' föld- müvesszöve'tlk-ezet ügyvezetője a felelős. Az ellenőrzés az állami gazdaságok irányító szervének, illetve a megyei, járási és a köz­ségi tanácsoknak a kötél essége. A határozat elrendeli, hogy a községek egész szántóterületére meg kell áillapítani a művelésre kötelezett gazdaságot va,gy sze­mélyt. Ezért az Illetékes mi­nisztériumok február 20-ig e-rte- sitik a községi tan ácsokat, hogy a községben hány katas-ztrális hól-d a minisztériumokhoz tar- to'zo szántóterület. Február 20-ig a járási tanácsok i-s közük a községi tanácsokkal a község termei ősizövet-kezetei szántóterü­letének nagyságát A községi tanács február -6-ig kötetes mind az egyénileg dolgozó pa­rasztok, mi-nd a ta-rta;ékfö’déket kezelő földművessaövetkezetek figyelmét felhívni, hogy gondos­kodjanak szántóterületük meg­műveléséről. II. A hatá-roz-at második résize előírja, hogy az állami gazdasá­gok, a t-sz-ek és a -különböző szántóföldi termelést folyta tó állami vállalatok jóváhagyott termelési tervük alapján kötele­sék a növénytermelés tervét tel­jesíteni. Az egyénileg gazdál­kodó, ha- őszi benyérgabon-a- vetési tervét nem teljesítette, a hiányt elsősorban tavaszi búzá­val, illetve egyéb tavas-z,i gabo­nával köteles pótolni. A minisz­tertanács határozatai szerint a vetéseket úgy -kell végezni, hogy az'őszi és tavaszi gabona vetés- területe együttesen az ország szántóterületének 45 százaléka legyen. A burgonya vetésterüle­tét az egyes terme-iők földjének nagysága arányában kell meg­határozni. Minden termelő szán­tóföldjének legalább hét száza­lékán -köteles napraforgót ter­melni, X községi tanácsok az egyénileg gazdálkodók előzetes meghal liga táis a után, február 28-ig szabják meg, hogy' azok mennyi burgonyát és naprafor­gót kötelesek termelni. A határozat kimondja, hogy a mezőgazdasági igaerőtulajdono- Sok a tavas-z.i munka -során iiga- erejüikköl -kötelesek állandó . és folyamatos munkáit végezni. Ezért a községi tanács minden igaerőtul-ajdonost. aki már saját földjén elvégezte az esedékes munkát, kötelezhet arra, hogy i-gaerej-ével ott segítsen, ahol erre szükség van. A végzett -munkáért a hivataíos-an meg­állapított mu-nkadí-jat fizetik. III. A határozat harmadik része részletesen foglalkozik a tava­sz: munka* «Sők-észiileteiveil és felhívja a figyelmet arra, hogy a té’Ji hónapokat mindenütt jól használják fel a munkai meg­szervezésére. A t-sz-ek és az egyéni termelők sajátmaguk gondoskodjanak tejes tavaszi vetőmagszükség­letükről. A tis-z-ékben február 28-ig gondoskodjanak a vetés-te­rülethez szükséges vetőmagról és azt gondosan őrizzék meg. Az I. és II. típusú tszcs-fcben a ta­gok részesedésük arányában ad­ják át éS a vetés kezdetéig köz­pontilag. tárolják a vetőmagot. A hiányt miin-d a ts-z-ek,. mind az egyénileg gazdálkodók csere vagy vásárlás útján pótolják. Tavasszal csak gondosan válogatott, tisztított és szükség szerint csává-zoít vetőmagot sz-a- sza-bad elvetni. Ezért az állami gazdaságok, a tisz-ek és az egyéni termelők • február 28-ig végezzék el a ma-gtisztítást és a csávázásit, A határozat ponto­san megszabja, mekkora terüle­ten toll jarovizált magot vetni, s felhívja a figyelmet arra, hogy minél több vetőmagot meiegítse- n-eik a na-pon vetés előtt. IV. A határo-zat negyedik resize hangsúlyozza, hogy a, -tavaszi mezőgazdasági munkát a fej­lett agrotechnikai -módszerek széleskörű a-lkalma-zásával keil elvégezni!. Ezért még a télen be -toli fejezni az őszről- elmaradt mél-yisziámtáisit. A tavaszi talajelőkészit-ést a lehető legkorábban me-g kell kezdeni és a legrövidebb idő alatt végre kell hajtani. Ott, ahol: a mély-szénit ásít nem végez­ték el, a talaj tavaszi szántásait — amint a'talaj állapota meg­engedi — azonnal kezdjék meg, legkésőbb 8 napon beliül fejezzék be, A iszántássail egyidőben fo- gasolmi keit. A felszántott földe­ken, amint rá lehet mérni a ta­lajra. a simít ózást (fogasolást) rögtön meg kel*! kezdeni és há­rom napo-n belül be kel'- fe-jez-ni. Az összes szántóterületeik fel­számításának és simítózásána-k (fog-a®o£iásának) végső határ­ideje: március 31. A frissen szán ­tott és síimítózott területen a ve­tésig fogasolássál, illetve kulti- vátorozássiafl -készítsenek jó vető­ágyat. A határozat kimondja: a ter­mésátlag fokozása érdekében fel kell használni minden rendel ke­zesre álló istálló- és egyéb szer- vestnágyót Az ősszel nem alap. trágyázott gya-potterüietekre a ta­vaszi talajelőkészítés élőit 50— 150 ikiCó sízemcséziett szuperfos-z- fátot keli kiszórni. A -kihordott trágyát jól be kelt munkálni a talajba. Azok az állami gazda­ságok és termel őszövetkezetek, amelyek az őszi mélyszántást el­végezték, fethruár 28-ig a táblák szélére szarvasokba hordják és földeljék le az istá'Jótrágyáf. Az ál; ami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben álta­lánosan be toll! vezetni a trá - gyakezei-és fejlett módszereit. A földművelésügyi miniszter és az államj gazdaságok és- erdők mi­nisztere február 15-ig adja ki az erre vonatkozó utasítást. Ennek intézkednie kei*! arról, hogy valamennyi állami gazda­ságból. s legalább a termelő­szövetkezetek 50 százalékában, az állami gazdaságok trösztjei­nek, a tanácsok mezőgazdasági osztállyá inak főagronómusai és a gépállomások agronómusai a helyszínen muta-ssá-k be a trá­gya kezelés fejlett módszereit • és állandóan ellenőrizzék ezek al­kalmazását. A máik, a tavaszbúza, a borsó, az olajlen, a rostién, a lencse, a bükköny, a hagyma, a füves he­rék vetését, amint a talajra rá lehet menni, meg kell -kezdeni é6 legkésőbb március 15-ig el kell végezni. A tavasziárpa, a zab, a lucer­na, a vöröshere, a baltacím, a napraforgó, a csilla-gifürt, a cu­korrépa- és a takarmányrépa: ve­tését akkor -keffl. elkezdeni, ha a talaj hőménsókltete elérte az 5—8 Celsius-fokot, s április 10-ig be bel'l fejezni. A burgonya, a szója, a csi­csóka. a cirok, a osum-iz, a kö­les, a marhakáposzta vetését 8—12 Celsius fokos talajhőmér­sékletnél meg ‘kék! kezdeni és április 30-ig be-kali fejezni. Az északi és a dunántúli megyék­ben a kender, a- bab és a kuko­rica vetését május 5-ig keál el­végezni. A ricinus, és -a 'késői napra­forgó vtefcését, a dohány palántá­zását május 20.-ig, a fűszerpap­rika palántázását május 31-ig keli befejezni. E -munkákat 12— 16 Celsius fokos talajhőmérsék­letnél keil megkezdeni. A különböző növények vetését gyorsan el kell! végez-mi. Ä tava- s-zi'búzát, a tavaszíárpát ás a zabot az állami gazdaságok 3, a termelőszövetkezeteik ’ ősi az egvénii termelők 6 munkanapon bőül*; a burgonyáit, a kukoricát, a napraforgót és a cukorrépát az á'-i ami gazdaságok 5, a ter­melőszö vetkezetek és az egyéni termelők 8 munkanapon belül; a gyapotot az állt ami, ga zdaságok, a terme] ős zövetkeaeiték és- az egyéni termelők egyaránt 5 na­pon beiül kötelesek elvetni. A föl dművellésügy-i rnimiiisizter és az állami gazdaságok és erdők mi- ni-sz-tere az országos határidőn belül nregyénkint és trösztön­ként állapítja meg az egyes nö­vények vetésének végső határ­idejét. A határozat intézkedik -a vetés fejtéit módszereinek ajikatfmazá- eá-ró!' is. A tavaszi gabonát! az állam.; gazdaságok -legalább 40.200 holdon, a term elősző vet­kezetek legalább 60.000 holdon', a roisi-léot pedig az ailami gazda, ságok is, a t-SiZ-ek" Is egész ve­tésterületükön ves-siák kieresz t - sorosam. Az állami gazdaságok legalább 43.000 holdon, a ter­me! őSizö vetkezet ek pedii'g feg- a-á-bb 175.000 hőiden négyzete­sen véssék a kukoricát és a nap. naforgót. Az ái-iami gazdaságok, a termelőszövetkezeteik és az egyéni termelők a k-apásnövé- nyeket elsősorban a frissen trágyázott földbe vessék. Ahoi erre nincs -mód, ott a kukorica és a burgonya terméshozamát résziéktrágyáz á ssa I nőve! jiék. Amint a talajra rá lehet men- a,z állami gazdaságok, a ter­melőszövetkezetek és az egyéni termelők a felfagyott őszi veté­seket a-zomna! hengerezzéfc meg. A ragyveszé.'y elmúl tavat azon­nal, de legkésőbb április 15-ig meg keh fogasaim a jó) átfedett őszi vetéseket. A gyengén telelt és a későőszi vetéseket féjílrá- gyázni kell:. Az állami gazdasá­gok legalább 100.000 a torme- lőszövefkeíettek legalább 150.000 holdon p-Bíisó, illetve fempoiszt-, vagy szemcsézett trágya felhasz­nálásával végezzék el ezt a mun­kát. Emellett fel keli! haszííéfni a különböző huílad-éktrágyiálkat, így például a hamut a baromfi- trágyáit, síb. V. A határozat ötödik -resize hang- su.yozza, hogy a tavaszi mező- gazdasági munka- végrehajtását gyors és megbízható jelentések- helyszíni vizsgáltatokkal' ke?-l ei-ienőrizni, a kötelezettségüket nemteijesítSket felelősségre toll vonulj A barnás jelentést adó­kat bűnvádi úton vonják r’ele- »össegre. A helyi itan-ácsaknak ápri-i is 10 és 20 között vala­mennyi -községben határszemlét kell tartantok. s meg kelT á'.íapí- tarnoik a száíntóterü-iet megműve­lésének mértékét. Azokat a ter­melőket, akik a-z időszerű mező- gazdasági munkálatokat nem vé­gezték el határidőre, kötelezzék a mulasztás pótlására. Azok el­len pedig, a'k'jk a felszólítás után sem műveik meg földjükéit, a községi tanács köteles eljárást indítani, Azokaj a községi t-anács- elmökökiet, a-k-ik nem- gondos­kodnak a minisztertanács ha­tározatában előírt mezőgazda­sági munkáik végrehajtásáról, a belügyminiszter felelősségre vonja.

Next

/
Thumbnails
Contents