Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1941
7 s ezért magyar ember nem lehet annak harcosa, de nem lehet egészen nemzeti szocialista vagy íasista sem, mert azok idegen talajból nőttek ki, azonban legkevésbbé lehet kommunista vagy bolsevista, mely tanok az őrültséggel határosak. A magyarság Szent István óta szorosan a Nyugathoz csatlakozott, de az idegen eszmeáramlatokat, sem Szent István alatt, sem azután sohasem vette át szolgai módon és azt most sem teszi, hanem kiválogatja, meghatározza, hogy mi benne a jó az ő különleges magyar céljainak. A magyar szemlélet tehát egyik sem az említettek közül, hanem a magyar világnézet: a keresztény nemzeti szellem és erkölcs, függetlenség, az alkotmányosság és szociális nemzeti gondolat; amikben lényegében benne van a demokrácia alkotmányossága, a nemzeti szocializmus és fasizmus átvehető lényege és értéke. A sokat emlegetett, de szabatosan körül nem írt s épen ezért többféleképen magyarázott Szent István-féle gondolatot mi nem tartjuk célnak, hanem csak politikai eszköznek, mert ellentétben áll az erős korszellemnek azon törekvésével, amely új, egészséges gazdasági életrendet akar teremteni a magyar hegemónia minden téren való feltétlen érvényesülésével. így eszményünk a független, alkotmányos Magyarország, melynek alapja a keresztény valíás-erkölcs, és amelynek állami és társadalmi berendezkedése a magyar munka helyes értékelésén épül fel. A Szent Islváni gondolat okozza azt a látszatot, mintha a magyarság céljai megvalósításában pillanatnyilag megállásra volna kényszerítve, de a történelem szinte szemünk előtt formálódik és nemsokára megmutatja nekünk e kérdésben is igazi ábrázatát. Úgy érzem, hogy a magyar világnézet vallása és követése az egységes nemzeti nevelésért szigorúan kötelező a szülőkre és tanárokra, mert milyen világnézetűvé alakulhatna az az ifjú, aki az iskolában a tulajdon szentségéről tanul, otthon pedig káros kommunista, rabló elveket hallana. Amidőn a szülőkkel együtt ápoljuk az ifjúságban a magyar világnézetet, ugyanakkor védeni fogjuk őket a tévtanok romboló hatásától. Minden ország védekezik a káros eszmék terjesztői ellen. Nemrégen olvastam, hogy jövőben a francia becsületrend tagjainak esküvel kell bizonyítaniok, hogy nem tagjai semmiféle titkos társaságnak. Ez, ha ellenséges országból jő is, követésre méltó példaadás. Az egységes világnézet ápolása mellett nekünk, szülőknek, tanároknak nemzeti öntudatot kell teremtenünk és állandóan erősítenünk kell a meglevőt. A nemzeti öntudat megteremtése elsősorban a történettanításnak a főfeladata. A mi történelmünk egy kis népnek a története, de nincs a világon olyan nagy nép, melynek fiai és leányai hősiességre, a haza iránti kötelesség teljesítésére szebb és magaszto- sabb példákat tudna felmutatni, mint a magyar történelem. Épen ezért a mi ezeréves dicső történelmünk a nemzeti nevelésben a kezdet és a vég. A gimnázium el is végzi feladatát s a tudás mellett állandóan igyekszik az érdeklődést fokozni, nagy súlyt helyez a kedély képzésére s a lelkesedés ébrentartására. A saját történelmét azonban minden nemzetnek az iskolán kívül is meg kell becsülnie, de különösen a kicsiny nemzeteknek, mert a történelemből merített
