Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1941
15 viseletű tanulót veszünk fel s így a minőségre, nem pedig a számra helyezzük a fősúlyt. Az iskolai év folyamán egy tanulót kizártunk, kettőt pedig eltanácsoltunk. Az egészségi állapot általában jó volt. A tanári karból Márkos Albert rendes tanárt akadályozta betegség hosszabb ideig (megszakításokkal mintegy 6 hétig) munkája végzésében. Az igazgató baleset következtében 6 hónapon át (1941. július 3. —1942. január 1.) kórházi- és házikezelésben volt combnyakcsont-töréssel. 1942. január 1-én átvette hivatalát, de ettől az időponttól kezdve is leginkább csak irodai teendőket végezhetett. Az igazgatót betegszabadsága idején Benczédi Pál r. tanár helyettesítette, aki önzetlenül és a legnagyobb készséggel vállalta ezt a sokirányú és fáradságos munkát és végezte a nála megszokott lelkiismeretességgel és munkabírással. A helyettesített igazgató és az intézet e helyen is kifejezett köszöneté és hálája legyen odaadó munkájának jutalma. A tanuló ifjúság között járványszerűen lépett fel a fültőmirigy- lob; 30 tanuló esett át rajta, Mindenik eset szövődmények nélkül gyógyult. A szokásos és gyakori influenzát említhetjük meg még, amely 21 esetben mandulagyulladást okozott. Betegség miatt az előadásokat nem kellett szüneteltetni. Haláleset a működő tanárok között és a tanulók sorában — hála Istennek — nem fordult elő. Haláleset. Az iskolai év folyamán, febr. 3-án kisértük utolsó útjára az intézet előcsarnokából László Gyula ny. testnevelési tanárunkat. A testnevelés ügyének szép eredménnyel működő, lelki- ismeretes munkása volt nemcsak gyakorlati, hanem irodalmi téren is. Munkássága idején intézetünk ifjúsága több ízben első lett az iskolaközi tornaversenyeken és az általa rendezett évvégi tornaünnepélyek szép sikere eseményszámba ment. Nyugdíjba vonulása után sem pihent, hanem készségesen vállalta és végezte a legnehezebb időkben az igazgatósági titkári teendőket. Egy példaadóan lelkiismeretes tanügyi munkás távozott benne el közülünk örökre. Fájdalommal emlékezünk meg Dr, Varga Béla, volt püspökünk, egyet. ny. r. tanár, a Magyar Tudományos Akadémia korvinláncos tudósának haláláról is. Intézetünk növendéke, később tanári karunk érdemes tagja volt. Innen távozott a teol. tanári tanszékre, majd a püspöki méltóságba, melyet aztán az egyetemi kathedrával cserélt fel. Mint volt kartársunk ismerte és értékelte a nehéz tanári munkát, melyet az akkori mostoha idők még súlyosabbá tettek. Egyházkormányzási teendői, bölcseleti munkássága mellett figyelemmel kisérte az intézet nevelő-oktatói munkáját is és magasabb szempontokra irányuló lelki világa jóindulatú megnyilatkozását és barátságát élvezte a tanári kar és az iskola mindvégig. Halottaínk emlékét hálás kegyelettel fogjuk megőrizni. Iskolai ünnepélyek. A rendtartásiig megállapított iskolai ünnepélyeken kívül jóltevőink emlékére rendeztünk egy ünnepélyt és a zene- énektanulmányok beszámolójaként egy zenedélutánt; mindként esetben szépszámú közönség jelenlétében teljes sikerrel. Az évzáró tornaünnepélyt a helybeli gimnáziumok közösen rendez
