Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1915
14 — megállapításunkon. Annak a bizonyos rejtett értelemnek igen sokat kell bővülnie, mig erre a névre ténylegesen számot tarthat. Ezt a fejlődő, szellemiesülő bővülést pedig éppen a filozófia hozza ki az érzéki értelemből. A filozófiai gondolkozás segítségével az értelem kilép a közvetlenség köréből, ahol még tárgyával egynek tudja magát s elhagyva a vak hit világát, szembe helyezkedik tárgyával. Megtöri az érzéki, primitiv, természeti harmóniát és mélyebb szellemi egység után nyomoz. Nem szorítkozik kizárólagosan a fizikai phenomena megfigyelésére és osztályozására, vagy a természet és ember életére vonatkozó tapasztalati általánosításokra, hanem nyomozza a természetben ép úgy, mint az emberi elmében, szociális intézményekben, nemzetek történetében és a világ fokozatos fejlődésében az ész, a szellem jelenlétét és munkáját, (b. ö. Hegel, J. E. Caird.) Nincsen tehát az emberi tapasztalatnak olyan birodalma, mely a filozófia körén kívül eshetnék. A vallás pedig, mint már kifejeztük, tárgyánál és tartalmánál fogva legközelebb áll hozzá, úgyany- nyira, hogy elmondhatjuk, hogy „a vallás kifejtésében a filozófia önmagát fejti ki.“ A vallási ideáknak az ész utján történő vizsgálását, kifejtését még is sokan — különösen a gondolkozók közül — kizártnak, szinte lehetetlennek tartják, éppen az emberi megismerés természeténél fogva. Annyira véges és relativ, korlátolt, hogy képtelen az isteni végtelenség egy abszolutum határozott ismerésére felemelkedni. Mások szerint az emberi értelem nincs teljesen kizárva ugyan a végtelen és abszolút valóságok világából, de ez az ismerete csak közvetlen és intuitiv, nem észismeret A vallási ismeretek szerve — mondják — nem az ész, hanem az érzés, a hit, a gondolkozás nélküli értés. Az emberi értelem foglalkozhat véges tárgyakkal és azoknak egymáshoz való viszonyával, de a vallási igazság a maga fennségében az emberi logika fölé emelkedik s nem szorítható definíciók és tanok ésszerű rendszerébe. Végül a vallási igazság különbözik minden másnemű igazságtól, mert az tekintélyileg van kinyilatkoztatva, már pedig a kijelentés természete kizárja a lehetőséget, hogy azt az ész magyarázza is, nemhogy tartalmilag bírálhassa. A filozófia ezek szerint, ha valamit tehet a vallás világában
