Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1914
— 10 — Mikor és hogy keletkezett a tíz parancsolat? Erre az egyszerű kérdésre nagyon nehéz felelni, mert az Ex. 31 is v.-ben ezt olvassuk: Mikor elvégezte beszédét a Sinai hegyen, átadá Mózesnek a bizonyság két tábláját. Az V-ik könyvben Deut IV. 13 ez van írva: és kijelenté néktek az ö szövetségét, a melyre nézve utasított titeket a tiz ige teljesítésére és felirá azokat két kőtáblára. Ámde Ex. 32 19 v. már azt olvassuk : mikor közeledett volna a táborhoz és látá a borjut és a táncolást, felgerjede Mózesnek haragja és elveté kezéből a táblákat és összetöré azokat a hegy alatt. Isinél lót/ábo a 34. r. 1 v. az Isten Jahvehnek ezt mondja: Vágj két kőtáblát, hasonlókat az előbbiekhez, hogy Írjam fel azokra azokat a szavakat, melyek voltak az első táblán, melyeket széttörtél. A biblia legegyszerűbb olvasója is fönnakad és gondolkozóba esik, hogy miképpen igazodjék el ezek között az eltérő igék között. Ha egy kissé részletesebben vizsgáljuk az igéket, észrevekszük, hogy az első szerint a táblák készen voltak s Isten átadta Mózesnek. A másadik szerint először elmondja s azután írja föl két kőtáblára, a harmadik szerint Mózes széttöri s azután Isten vágat vele két táblát s maga Isten írja föl ismét a szavakat. De nézzük még tovább: az elsőben bizonyság két táblájának, a másikban szövetség tiz igéjének, s a harmadikban szavaknak nevezi. Mintha mindig más ember beszédét hallanék. De még ezzel sem merült ki az észrevételünk, hiszen mi tiz parancsolatnak ismerjük, a biblia pedig csak szónak vagy igének nevezi. Az Ex. XXXIV 28 versében a magyar biblia tiz parancsolatnak nevezi a szövetség szavait, de ha az eredeti írást olvassuk, az is csak szavakról és nem parancsolatról szól. Minden további vizsgálódásunk eredménye csak az: a biblia nem nevezi tiz parancsolatnak s csak a kereszténység körében jött forgalomba a „tiz parancsolat“ elnevezés. Először a Codex Vaticanusban fordul elő Kr. u. a 4-ik vagy 5-ik százban.
