Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1914
A tizparancsolat. (AexáXofog.) A tízparancsolat azok közé a vallásos intézmények közé tartozik, amelyek az emberiség tudatába úgy bele ékelődnek, mintha vele születtek volna s vele együtt kellene hogy álljanak vagy vesz- szenek. A protestáns s ezek között az unitárius hitoktatás az Úriima és a Tizparancsolat tudását tűzte ki és tartotta több száz éven át a vallásos nevelés alapmértékének. Hogy a kis gyermek írni és olvasni nem tanult meg, azon ez előtt még ötven évvel is a szülők nem botránkoztak meg oly nagyon, mint azon, ha nem tudta elmondani az úrimát s a tízparancsolatot. Ezt az általánosan ismert tényt azért bocsátom előre, hogy jelezzem nemcsak azt, hogy a vallásoktatásban mily csekély szerepe volt a paedagogiának, hanem azért is, hogy mennyire uralkodóvá válik a legidegenebb jellegű és teljesen távolálló formula is, ha segítségére megy a szokás. A tízparancsolatra irányulnak észrevételeim, s ezúttal nem szándékozom összehasonlítást tenni az úrima és a tizparancsolat között, holott a kettő között a tartalmi paralellizmus meg van, sőt a formában is észre lehet venni. Már tettek kísérletet annak igazolására, hogy az Úrima is tiz tételből áll. Az összehasonlítás háiá- datos munka lenne már csak azért is, hogy észrevegyük, mily messze fölül emelkedett Jézus a törvényen. Érdekes az is, hogy az Úrima is két különböző példányban került az evangéliumokba. (Máté 6. r., Luk. 11. r.) Ezúttal elállók az összehasonlítástól. Megelégszem egy rövid s inkább csak futó áttekintésével a tizparancsolat keletkezésének és az ótestamentumban előforduló példányainak.
