Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1913

Bszlai Hárton.

(1849 -1914)

Hazai zenei életünkben a művészeknek és a művészeti tárgyak oktatásával hivatásszerűen foglalkozóknak rendesen az a sorsuk, hogy óriási fáradság és munka árán bármilyen nagy lérdeméket is szerezzenek, elismerésre leg- fölebb családjaik és tanítványaik körében számíthatnak s elenyészően csekély a száma azoknak a kivételeknek, akik még életükben részesülhetnek méltányló elismerésben. E kivételek közé tartozott Iszlai Márton, aki 23 éven át a leglelkiismeretesebb buzgósággal tanította kollégiumunkban az éneket s vezette az iskolai énekkart.

Szentgericén (Marostcrdam.) született 1849 november 6-án; az elemi iskolát szülőfalujában, gimnáziumi tanulmányait pedig SzékelykereszLúron, majd kolozsvári kollégiumunkban végezte s 1870-ben érettségi vizsgát tett dicséretes eredménnyel. \z érettségi bizonyítvány megszerzése után a teológiára iratkozott be s itt három évet töltött, de papi tanulmányait nem fejezte be, mert 1873 szeptember 18-án a tordai unitárius egyházközség, mint jó orgonistát, egyhangúlag kántortanítónak választja.

Habár nem volt szakképzett zenész, rövid idő alatt megszerezte azokat az elemi ismereteket, amelyek az énék- oktatásnak elengedhetetlen kellékei. S hogy minő eredménnyel, annak legfényesebb bizonyítékát nyújtják működésének első évei. Ő szervezte a »tordai dalkör«-!, mely a vezetése alatt országos hírre tett szert.

1888-ban a kolozsvári unitárius egyházközség egyhangúlag kántortanítónak választja meg s ugyanez év szép-