Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1913

- 161 alkotott. Aztán főimegyünk a templom tetejére s mint valamely városrészben, kényelmesen elsétálgatunk s élvezzük a remek kilátást, mely minden oldalról elénk tárul. De nincs sok időnk a gyönyörködésre, sietünk föl a vatikáni múzeumokba. Itt először a régiséggyüjleményt járjuk be: megnézzük a belvcderi Apollót, a híres Laokoon csoportozatot, Raffael Stanzáit és Loggiáit, a sixlini kápolnát, benne Michel Angelo híres freskóit, a szőnyegtermeken, képtárakon már csak végigszáguldunk. Nincs időnk, sietnünk kell. Eltávoztuokbaii csak az vigasztal, hogy e kincsek alapos tanutmányoz;ására, bárhogyan osszuk be időnket, elég alkalmunk nem lett volna. Erre nem elég két nap, sem két hét.

Délután egy órakor pakoltunk! s már kettő előtt vonaton ültünk. Még egy pillantást vetettünk Rómára, elnéztük az ókori vízmüvek maradványait, melyek, mint az örök- város búcsúra intő karja, hosszan vonultak el utunk mellett s (azután (repültünk végig Campanián, Igenis, repültünk, mert itt a gyorsvonat csakugyan gyors. 100 150 kilométer

utakat fut be egy hajtásban, megállás nélkül. Capuának, a Rómától Hannibálhoz pártolt híres renegát városnak egy pillantással ladózltunk, azután néztük ismét Campania istenáldotta termékeny |téreit. 6 óra tájt értünk Nápolyba. Mindjárt megérkeztünkkor tisztában voltunk azzal, hogy egy Rómánál sokkal nagyobb, forgalmasabb, életesebb városba jutottunk. ,

Az állomásnál fogadósunk 2 omnibusszá várt. A szolgaszemélyzet mindenáron azt ambicionálta, hogy a két alkalmatosságon elhelyezze mind a harminchatunkat. Ez sikerült is úgy, hogy a fiuk egyrésze a kocsik tetejére került, nem kis gaudiumáira a nápolyi utcagyerekeknek, kik eedé- lyes üvöltözésekkel üdvözölték a furcsa helyzetben utazó idegen gyerekhadat. Nagy üggyel-bajjal elvergődtünk az-i tán fogadónkba, mely a tenger partján áll. Ekkorra már esteledett. Ebédig (franciásan étkeztünk) cirkáltunk a szálloda környékén, nézegettük a nyugtalan tengert, hallgattuk a nápolyi muzsikusokat, kik ablakunk alatt lantjaikat pen- gették-pengették — énekelvén. Ebéd után még egyet sétál-1