Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1912

Ifjúsági egyesületek és alapok.

1. Kriza-Önképzőkör 1912—13. évi működése. (Megnyitó a „Kriza-Önképz.őkör“ 80. éves jubileumára rendezett ünnepélyen 1913. május 3-án.)

Ezelőtt 80 évvel egy kicsiny, de lelkes csapat indult el olyan ösvényen, melynek végcélja a legnemesebb, legideálisabb volt, de az odavezető ut nem a legsimábbnak, sőt göröngyösnek és tövisesnek látszott. A haladás, előretörés volt a jelszó a társadalom minden rétegében és amig erős kitartásu férfiak nagy, nemzetet mozgató eszmékért gyűltek zászló alá, az ifjúság is sorompóba állott, hogy önmagának olyan kis társadalmat teremtsen, mely mintegy előkészítője legyen az igazi élet nemes küzdelmeinek. És bizony ezeknek a kis köröknek nagy részük volt abban, hogy ez az örök mozdulatlanságra kárhoztatott föld megmozdult.

Sok idő múlt el azóta, a mi kedves kis körünk életében 80 hosszú év. Ez az idő pedig még hosszabbnak tetszik, ha meggondoljuk, hogy nem higgadt, meggondolt elméjű férfiak, hanem még kiforratlan eszü, gyorsan hevülö ifjak működése alatt telt el. Az igaz, hogy a lelkesedés égó tüze sohasem hagyta el a zsenge lelkeket, de a megpróbáltatások, a kezdet nehézségei s kiváltképen a pár év múlva közbejött nagy napok megszakították az egyetértő, fáradhatatlan munka harmóniáját.

Az ezután következő idők sűrű, sötét fátyollal vannak beborítva; ne kívánjuk fellebbenteni. De amint a sötélség oszladozni kezdett, feltűntek újra a világító súgarak s a szünetelő munka újra megkezdődött. Épen most 50 éve annak, hogy a zászló fellobogott újult erővel, hasonló lelkesedéssel, mint az alapításkor. A parázs nem aludt ki, csak elrejtőzött, hogy aztán a legkisebb

XI.