Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1911
28 — zönséges .érzelmek, durvaság, kevélység leghatalmasabb ellensége s ja'mely a legjobb tanítómester arra nézve, hogy csak a szépben és erkölcsösben találjuk gyönyörűségünket. A zene átalakító erkölcsi hatását rendkívül nagynak mondja Plu- tarchos;* már pedig a zene didaktikai jelentősége épen abban van, hogy az erkölcsiségre hat. Ennek az átalakító jerkölcsi hatásnak tulajdonítható, hogy a zene az embert magasabb, vallási eszmékhez vezeti. A művészetek között egy nincs, amelyik annyira tiszta volna, mint a zene. Ez nem képes az erkölcsi rosszat a legkisebb mértékben is elénk állítani s így magyarázható meg az, hogy az istenitiszteletek kiegészítő részéül szolgáló ének bennünk csak a magasztosabb eszméket ébreszti fel és mélyebben hat reánk, mint bármily más irányú zene. A zene tehát, amint láttuk, fölfrissít, vérlüktetésünknek más mozgást ad s ezzel gondolatvilágunkra befolyást gyakorolva fantáziánkat működésbe hozza. Ezért van az, hogy egy-egy melódia hallásánál különböző érzelmek hatását észlelhetjük : örülünk, busulunk, lelkesedünk. Amikor pedig örülünk, akkor elfeledünk minden rosszat, csakis lelkünk nemesebb, jobb tulajdonságait érezzük. Ha azonban a melódia megszűnik, visszaáll a régi állapot s a zene nem hagyott maradandó nyomot, ami lelkünk erkölcsi javulását mutathatná. Ezek szerint a zene semmi erkölcsi javító erővel nem bírna és mégis, ha meggondoljuk, hogy minden egyes alkalom, amely minket megörvendeztet, boldoggá tesz, nem múlhat el anélkül, hogy valamelyes nyomát ne érezzük, bizonyosan a zene gyakori élvezete még nagyobb hatással van e boldogító gondolatok ébrentartására. Amikor pedig boldognak érezzük magunkat, olyankor szeretnénk szabadulni a mindennapi élet önző zavaraitól, szenvedélyeitől s önkénytelenül is altruisztikussá leszünk s valami ösztönt érzünk, amely arra késztet, hogy másokat is boldognak lássunk. A zene élvezete tehát szelidebbé, tökéletesebbé teszi lelkünket s indulataink fékezésére tanít. Zenei műveltségű ember távol tartja magát minden nemtelen tettől s mindenütt * Jánosi B. i. m. I. 368. !.
