Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1908
- 7 — se tud két sort hibátlanul lemásolni, csak céltalan idővesztegetés. Eltértem a Geréb tanár ajánlotta módszertől abban is, hogy nem csináltam ambitiot belőle, hogy minden olvasmány után rögtön és elengedhetetlenül valami grammatikai igazságot vonjak le, sőt néha a kínálva kínálkozó alkalmat is szándékosan elszalasztottam s igazán boszankodtam, hogy nem az én számból hallották (a privát tanítók jóvoltából) először az egyes műszavakat, az accusativust és társait. Az én ambitiom az volt, hogy előbb érezzék és tudják az illető alak functióját, mint a nevét. Előbb bizonyos (olyan amilyen) beszédkészségre tegyenek szert s csak azután fogjanak a nyelvtani operáláshoz, ha már lesz is valami anyaguk hozzá, nem a könyvben, még csak nem is fejükben, hanem a kisújjukban, ha ugyan ott székel az a valami, amit jobb szó hiányában nyelvérzéknek neveznek. Azt akartam, ne is vegyék észre, hogy ők most nyelvet, pláne grammatikát tanulnak, hanem higgyék azt, hogy minket csak a kis Sextus sorsa érdekel s az ő kedvéért csupa udvariasságból beszélünk latinul. Azért próbálkoztam meg a latin beszéddel már az első hónapban. Amit csak lehetett, mindent latinul mondtam, s igyekeztem minél közvetlenebbé tenni a viszonyt a pad és kathedra között. Soha le nem ültem s úgynevezett rendszeres feleltetést természetesen nem tartottam. A feleltetés helyett az egész anyagot apró kérdésekben vittem eléjök újra s követeltem rá a feleletet, persze latinul. Ez a módszer nagyon elevenné, nagyon közvetlenné s nagyon élvezetessé tette az órát, de már úgy karácsony felé egy veszedelmes szörnyeteget hizlalt nagyra, ami sokszor nagyon megkeserítette az örömemet. Ez a rém a fegyelmezetlenség. A másik nehézség, ami ellen küzdeni még nehezebb, az osztály túlságosan népes volta s benne a tanulók élelmességének és felfogó képességének igen-igen nagy különbsége. Úgy húsvétig még csak együtt tudtunk haladni, ámbár betegségem miatt egy kerek hónapig voltunk kénytelenek szünetelni, de azután, a húsvéti kéthetes szünet után akkora különbségek támadtak egyszerre a tanulók közt a tudást illetőleg, hogy ezután a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudtam az egész osztályt egyszerre
