Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1906

18 a pozsonyi theol. intézet igazgatója karácsonyi cikket küldött be egyik budapesti napi lapba (Bp. hirlap.) A cikket föltünővé tette cime : „Jézus gyermekkora“, de némely kath. hívőt megbotránkoztatott tartalma, mert ebben ilyen tételek foglaltattak: A család feje József, vándor ácsmester volt ... A ház minden gondja-baja áldott felesége, Mária vállára nehezült . . . Körülbelől hét gyermeke közül a legidősebb, az első szülött, Jézus volt.

A karácsonyi cikk miatt a szerkesztőnek is, de még inkább az írónak, nagyon meggyűlt a baja, mert állevelekben kíméletlenül szidalmazták és minden gonosz dolgot mondottak ellene. Dr. Masz- nyik egy újabb cikkel felelt: „Voltak-e Jézusnak testvérei ?“, melyben az evangéliumokból kimutatta, hogy a kartársak Jézust a József és Mária gyermekének tartották. (Luk, 3 r. 23 v. 4 r. 22 v. Mt. 13. 55.) s hogy Jézusnak több testvére volt (Mk. 3 r. 31—35, 6 r. 3 Mt 13 r. 55., 56. János 2 r. 12 v. Luk. 8 r. 19 v.)

Ez a fejtegetés már a nyilvánosság elébe hozta a r. kath. theologusokat s olyan eszmecserét teremtett, a mely eszmetörténelmi nézőpontból vizsgálva, kiváló figyelmet érdemel, mert mindamellett, hogy egyértelmüleg tagadják, hogy Jézusnak testvérei lettek, vagy lehettek volna: dr. Hannay Ferencz, pozsonyi r. kát. teol. tanár, ilyen okoskodást enged meg magának: A tudomány, főleg a tört. tudomány terén, igen gyakran, egymással teljesen ellenkező felfogások, teljesen jogosultak, addig, a mig az ilyen fölfogásoknak vannak komoly, tudományos tekintélylyel biró képviselőik, akik nem szubjektív képzelődésekre, nem is egy vallás regula fideijének szűk keretei között, hanem az emberi tudás összes mezeiről merített érvekkel igyekeznek beigazolni a maguk, talán sokak által kicsinyeit, de idővel a tudomány terén általános diadalra is juttatható álláspontjukat.

Már pedig ilyen a latin és görög egyházak teológusainak tudományos álláspontja Mária örökös szüzessége tekintetében.

Ha az első tételt, nem a kitűzött célra vonatkoztat/a, hanem általánosságban mérlegeljük, semmi kifogásunk ellene mindaddig a mig történelmi kérdésekről, positiv dolgokról és nem az „őskeresztény mély mis'.tikáról“ van szó, amely bizony nem állja ki az emberi tudás összes mezeiről merített érveket. Hasonló gyönge- ségei vannak annak a föltevésnek (hypothesis) is hogy az evange-