Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1905

— 7 —

vetlen hallomás útján, az emberek beszédéből vettem s noha ismétlem, azt a lelkiismeretlenséget el nem követtem, hogy azokat magam gyártsam, azt is fölösleges pedántságnak véltem, hogy urokat adjam.

No de most Isten nevében a dologra! A háromszéki nyelvjárásban Erdélyi szerint a jelentő módban az igének vagy 14-féle alakja fordul elő. Ezek pedig a következők: ír, ír vala; íra, írek vala; irt, irt volt, irt vala; írni kezd, írni fog, írni fogott, írni foga, írni fogott vala, írni fogott volt, át tessz. Ezen igeformák közül az írni kezd-e.t én nem venném külön igealaknak. Hiszen akkor külön igealak lenne a szintén gyakorta hallható írni kezdett, írni kczde, írni kezdett volt, írni kezd vala stb. s így az igeformák a jelentő módban tetemesen megszaporodnának. Meg aztán, ha a cselekvés idejére nem is, de módjára vonatkozólag külön alakok lennének ilyenformán ezek is írni tud, írni lehet. Sőt a cselekvés idejére is kaphatnánk új alakot. Sokszor hallunk ugyanis a székelyektől efféle beszédet: Met én asz hiszöm, hogy a régi katonákat benn tárcsák egésszen addig, a inig a réguták bé akarnak mönni, vagy: Hiszön

A

te Elek, te eccfi meg dkdrtá vöt halni stb. Látnivaló, hogy az efféle mondatokban az akar nem szándékot, tehát nem a cselekvés módját, hanem jövőben beálló cselekvést, tehát időt jelez. Hát még, ha meggondoljuk, hogy a jelentő mód igeidői határozószókkal kapcsoltan mennyiféle árnyalatát fejezik ki a cselekvés módjának s idejének (Pl. majd ír, tám ír stb.) amiket ez alapon mind külön igealakoknak vehetnénk, ki tudná akkor szerét-számát a sok igeidőnek, igemódnak? Az írni kezd alakot tehát, bár nyelvjárásunkban is, éppen mint az irodalmi és köznyelvben, általánosan használják, én külön igealaknak nem veszem s róla különösen szólni nem fogok.

Az irt lessz alak, mellyel valószínűséget szoktak jelölni, tanítványaim értesítése szerint divatos Abrudbánya, Verespatak, sőt Zalatna vidékén is. Ott, úgy mondják, mindennapi az ily kifejezés: Apám elment lessz a szomszédba. (V. ö. a székelységben: a szomszédba fogott menni.) Több nyelvész írása szerint élnek ez alakkal az ország más vidékein is. Magam is hallottam egy ungmegyei ismerősömtől ezt a mondatot: Holnap el kell lessz mennem, t. i. valószínűleg el kell mennem s ismerősöm állítása szerint az efféle kifejezéseket ott széliében használják. De a székelynek erre van