Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1903
10 hat(') eszközök, — egyúttal azonban a munka tiszteletének tágasbb körben való elismerését is hívatvák jelezni. A feladatok nagysága és az elsajátításra váró tantárgyak tömege, nem hagyva figyelmen kívül még azt sem, hogy a mai kor a mívelt ember fogalmától, a zene és a terjedtebb használatnak örvendő élőnyelvek ismeretét nem tudja elválasztani, — az arra jogosult tényezők folytonos gondozását igényli abban az irányban, hogy csak azt és annyit kívánjon a tanulóktól, amennyi az elme és testi erők elcsigázása nélkül, sőt azok folytonos fej- lődhetésére tekintettel — észszerüleg követelhető. Az átalánosan elismert túlterheltség forrása az emberi jóakaraton alapuló gyengeségre vezethető vissza, amennyiben a rendszer megállapítása, vagy részletekben való módosítása alkalmával, minden tényező a saját szakbeli tárgyának nagyobb tért kíván biztosítani s min- denik tanár a saját tárgyából mindig többet és többet óhajt megismertetni, minek folytán megbomlik az egyensúly és az erőviszonyoknak, az eredeti beosztástól eltérő alakúlása többé már nem az erő, hanem a gyengeség forrása. Sokan hibáztatják a maximális tanterveket, mások az uniformitást s az egyetemről pedig az a panasz hallható, hogy az ifjak nem bírnak az egyetemi oktatáshoz szükséges alapismeretekkel. Engedtessék meg nekem, hogy egy ily előkelő szakférfiakkal rendelkező gyülekezet előtt, e szakkérdések részleges taglalását meg se kisértsem; mert tartok tőle, hogy hamar fölismernék bennem az előkelőség jellegével sem biró idegent. Ha a jelzett nehézségek tényleg fennforognak s azok a középiskolai oktatás eredményét veszélyeztető hatással bírnak, az a hatalmas tanári kar, mely hazánkban a tanítással és neveléssel foglalkozik, meg kell hogy találja azokat a módokat és eszközöket, melyek az orvoslás magvát magukban rejtik s az intézkedésre hivatott hatóság bizonyára nem fog késni a baj orvoslásával. Ennek dacára nem titkolhatom el, hogy minden aggodalmat leküzdeni nem tudok, mit úgy hiszem a dologhoz való nemértésnek kell tulajdonítanom. De méltóztassanak megengedni, én azt a régebb keletű és annyiszor hallott fontolgatást egy kissé lassúnak és hosszasnak tartom.—Az intézkedések útján történő, néha
