Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1901

eredményei között ellentét nincs. A vallás nem teszi fölöslegessé a tudományt, sőt követeli azt. A hit és tudomány csak a felületes szemlélet előtt ellentétek, valójában egymást kiegészítő fogalmak; sem a hit nem lehet el a tudás nélkül, mert akkor vak és kalauz nélkül halad ; sem a tudomány hit nélkül, mert akkor szárnyaszegett s valóban korszakos felfedezésekre és eredményekre nem vezet.

S mégis korunk szelleme távol áll a valódi vallásosság szellemétől s rányomta bélyegét a társadalmi élet minden viszonyára és alakzatára. Atheismusnak nevezni e szellemet nem egészen helyes. Mert a tudományos atheismus csak keveseken észlelhető, a nagy többségen nem. Aztán nem nagyon ritka dolog, hogy az, a ki az elméletben az atheismust vallja, gyakorlatban a valláserkölcsi élet követelményeinek jobban megfelel, mint a legbuzgóbb hívő. Miben keressük' hát a modern szellem lényegét?

A keresztény vallás szerint az összes emberi törekvések az ember jövő üdvére vonatkoznak az isteni erő támogatásával. A modern szellem az élet rendeltetését és végczélját az általános művelődés emelésében keresi, a saját erejével, a vallásos hit és remény kizárásával. Ebben találjuk korunk egyik nagy gondolkodójával egyetértve — a különbséget a vallás és a modern korszellem között, a mely ellentétté csak akkor fajúi, ha a vallás motívumai teljesen elveszítik mértékadó erejüket; ha a modern szellem a vallást teljesen figyelmen kivűl hagyja, elnyomja s vallási tekintetektől függetlenül akarja megalapítani a földi boldogság országát. A modern embernek nincs ideje nyugalomra, magába-szállásra. A harcz a létért letöri szelleme szárnyait. A természettudomány nem ad helyet a nagy mindenségben istennek. Gépies rendet és törvényszerűséget lát mindenben. A fárasztó munka a kenyérért géppé teszi őt is. Marad-e ideje arra, hogy a minden dolgok eredetéről és forrásáról elmélkedjék ?

Íme itt kínálkozik vezetőül a modern élet jelenségei között eszményünk, a mely a nevelés nemes munkáját a helyes irányba lesz hívatva vezetni.

Egyházunk történelméből tudjuk, hogy mily megható ragaszkodással voltak hitelődeink vallásunkhoz. Az a szorgos gondoskodás, melylyel iskolákat állítottak, azokat megtartani, fejleszteni törekedtek, lehetetlen, hogy ne keltse fel bennünk azt a tudatot, hogy az iskola drága, féltett kincse az egyháznak s nagy érdekek

4