Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1901
Papnevelő intézet. Most, midőn a régóta várva-várt új és díszes kollégiumban a Papnevelő Intézet saját helyiségeiben munkához fogott, önként kínálkozik az alkalom, az intézet mult százbeli fejlődésének áttekintésére. Miután az 1897-ben megjelent Értesítőben az Intézet 50 éves múltjának vázrajzát megadtuk, e helyen csakis azokat a főbb mozzanatokat érintjük, a melyek a múlt és a jelen összekötésére szükséges fonalat kezünkbe adják. A XlX-ik száz közepén (1847/48) a kolozsvári unitárius kollégium az úgynevezett philosophus cursust, mely 1794. óta négy évre terjeded s a theologiai oktatást is felölelte (theologia és zsidó taníttatott mind a négy éven), redukálta gimnáziumi oktatásra és a theologia kivált, egyelőre két éves tanfolyammal. Azt megelőzőleg a philosophiai cursus elvégzése, a zsinat előtt kiállottt papi vizsga alapján qualificálta a papi pályára készülőket a papságra. Ezután a papi pályára készülők félévenként tettek vizsgát és 1857-től kezdve három évi, 1885-től négy évi tanfolyam bevégzése után papi szigorlati, 1896-tól kezdve alap- és szakvizsgálatok alapján bocsáttattak papi pályára. 1806-ban a Papnevelő Intézet önálló szabályzatot nyert az Egyházi Főtanács jóváhagyásával. Ettől kezdve a hittanhallgatók, a dékán vezetése alatt, önálló testület gyanánt kezdenek szerepelni. Önálló a kormányzás, ilyen a vezetés is, de az 1897. évi határozatban letett alapelv csak az elmúlt 1901/2. tanévben öltött teljes alakot. Az új kollégiumban az első emelet balszárnyán, tehát a templom során, a Papnevelő Intézetnek külön helyiségei varinak, melyeket az első évi Értesítőben tüzetesen ismertetünk azért, hogy
