Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1900

16

ból kifogyhatatlan szivéből, gazdag és változatlanúl derült kedélyvilágából ered. O nemcsak egy mindig munkáló, jó, nemes gondolkodású, tanítványait szerető, sorsukat szívén viselő tanár, hanem jó barát is. Folyton hangoztatja a testületi szellem fejlesztésének szükségét s nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, a hol a társas szel* lem erősödését, izmosodását remélheti. Derült kedélyét, ötleteit sokáig nem fogjuk feledni. Az iskolától való megválás szomorú gondolatában csak az a hit és remény vigasztal, hogy nemsokára teljes egészségben megint magunk között láthatjuk a közös munkában.

Iskolai teendői közben jutott ideje arra is, hogy irodalmikig foglalkozzék. Még egyetemi hallgató korában jutalomdíjat nyert a szkitháknak a régi görög és római irodalomban való szerepléséről írt pályamunkájával. Iparosaink és az iparoktatás czimen írt a nagyszalontai alsófokú ipartanoda 1888—89. értesítőjében. A görög nyelv és az egységes középiskola czimen a nagy szalontai községi algimnázium 1890—91. évi értesítőjében. Tanári székét iskolánknál Socialis bajok a római köztársaság utolsó száz évében ez. értekezésével foglalta el, a mely megjelent a Keresztény Magvető 1894. évi IV. füzetében. Főmunkatársa 1891—93. években „Nagy Szalonta és Vidéke“ ez. hetilapnak, a melybe számos társadalmi és tanügyi czikket irt.

Dr Gál Kelemen.

II.

Adatok a kollégium 1900—901. isk. évi történetéhez.

Közel 200 év után ez iskolai évvel elhagyjuk régi egyszerű iskolaépületünket s a jövő évben díszes új kollégiumunkba költözünk be. Az öröm és szomorúság, a remény és kétkedés jegyes érzelmei között jegyezzük fel iskolánk életében e korszakos fordulatot. Egyfelől a múlt dicsőséges és biztató képei, másfelől a jövő bizonytalanságai állanak előttünk s indokolttá teszik a habozás és félelem érzelmeit, hogy vájjon megtudunk-e teljes mértékben felelni azoknak a nagy és szent érdekeknek, a melyeknek őrzésére, ápolására és fejlesztésére egyházunk a mindennemű követelményeknek