Unitárius Kollégium, Kolozsvár, 1900

V

sőt az egész országból a szászok is seregesen tódultak ide, úgy, hogy az egész ország főiskolájának volt tekinthető. Ez helyettesítette az egyetemet.

A virágzásnak eme korszaka tartott egészen 1603-ig. Ekkor az unitárius Székely Mózessel együtt egyházunknak szine-java a csatatéren maradt. Ez volt a Dávid F. esete után a második nagy csapás, mely gyengülésünk kezdetéül tekinthető. Következett erre a Mihály vajda és Básta ideje, mely vérbe fullasztá az országot s abban egyházunkat. Nemcsak a vidéki városokban volt gimnáziumaink pusztultak el és szűntek meg ekkor - a kolozsvári Szent- Péter városrészben lévőn és a tordain kívül — végképen, hanem a kolozsvári kollégiumra is halálos csapást mért Básta, ki itt akarta főleg az unitáriusokat teljesen megtörni. Tanáraink, papjaink, püspökünk csak futással és évekig tartó bujdosással menekülhettek meg. A városi főbíró is csak az által mentette meg életét, hogy katholi- kussá lett. Básta mindent elvett és a jezsuitáknak adott s ezek bírták 1603. okt. 6-tól 1605. jul. 21-ig.

A Básta-rémuralomtól Bocskay István megszabadította kicsiny országunkat, Kolozsvárt az unitáriusoknak visszaadta templomaikat, iskoláikat, minden külső és belső javaikat. A tanárok és papok visszakerültek Lengyelországból, Toroczkóról, Abrudbányáról.

Ettől az időtől kezdve az unitáriusok csendes birtokában voltak javaiknak a Leopold-féle úgynevezett 2-ik diploma kiadásáig, vagyis 1691. decz. 4-ig. Csupán Bethlen Gábor és I. Rákóczy György zavarták meg a békét. Előbbi ama tettével, hogy a Magyarországról jött Gyöngyösi András nevű ev. ref. esperes csábítga- tásai által reformátussá lett szászoknak adta a kollégium nagy termét imahelyül, utóbbi pedig a szombatosság ürügye alatt fejtett k' nagy tevékenységet itt és a Székelyföldön az unitáriusok teljes elnyomásában. Csodálatos, hogy magyarországi testvéreink, kevés kivétellel, Erdélyt mindig „barbarus“-nak tekintették s mihelyt hozzánk jöttek, úgy igyekeztek boldogítani, mint most Európa üdvözíti a szegény kínaiakat.

Az intézet beléletére a II. Rákóczy György alatti lengyel hadjárat és a pestis volt különös hatással; de döntő és nevezetes befolyással volt Erdélynek a török uralom alól a magyar királyság alá visszamenetele is.

Erdély ugyanis 150 évi elszakadás után az események kény-